Az I Ching szó szerint változást jelent, illetve a változások térképét. Semmi nem statikus, és a mi feladatunk az, hogy alkalmazkodjunk a változások ritmusához. Az I Ching az egyik legősibb könyv, több, mint ötezer éves. Az emberiség első kísérlete arra, hogy megértse helyét a társadalomban és a természetben. Az I Ching nem pusztán jóslat, hanem a bölcsességek könyve is amely megmutatja, hogyan alkalmazkodjunk kiegyensúlyozottan életünk számtalan helyzetéhez. Fu Hsi, egy időszámításunk előtt 3000-ben élt vezető volt és úgy tartják, hogy egy teknősbéka páncélján talált rá arra a nyolc trigramra, amely a hatvannégy hexagramot alkotja. Valószínűleg ő volt az első ember, aki egy teljesen barbár kultúrában az akkori időknek megfelelő rendet létrehozta. A könyvet elsősorban a természeti jelenségek bekövetkeztének jövendölésére használták egészen addig, amíg Wen király le nem írta a hatvannégy hexagram első értelmezését, kb. 3000 évvel ezelőtt - a börtön falán megjelent látomás alapján tette ezt. Ezek voltak az első társadalmi és politikai jellegű értelmezések. A századok során sok elismert kínai filozófus - olyanok, mint Lao-ce és Kung Fu-ce (Confucius) - hatott az I Chingre, különösen Confucius szentelte életét az I Ching tanulmányozásának és alkalmazásának. Az I Chinget divinációra (jóslás) használják, egy pillanatra megállítva az időt egy bizonyos kérdéses élethelyzetben. A választ a látszólag véletlenszerűen elrendezett univerzum mögött álló rendből kapjuk meg. Az I Ching a helyes úttal (Tao) foglalkozik azokon az eseményeken keresztül, amelyek velünk megtörténnek. Ezek az események a perc kozmikus tendenciáinak megfelelően hatnak ránk. Az I Ching ezeket a tendenciákat írja le.

Az I Ching technikai részletei: Minden egyes kérdés megválaszolására egy hexagram hivatott, melynek minden sora jelentéssel bír. Egy hexagram két trigramból áll.

Nyolc lehetséges trigram létezik: Ch'ien (Kozmosz), Chen (Mennydörgés), Kan (Víz), Ken (Hegy), Kun (Föld), Sun (Szél-Fa), Li (Tűz), Tui (Tó). Minden trigram három vonalból áll és minden vonal vagy Yin (negatív), vagy Yang (pozitív) /egymást kiegészítő erők/ tulajdonsággal bír. Minden dobás során a hexagram egy sora jelenik meg, így hat dobással hozhatunk létre egy hexagramot. Hatvannégy különböző hexagram létezik és minden hexagramnak mind a hat vonala lehet változó, melyek közül bármelyik megfelelhet, vagy nem felelhet meg az adott értelmezésnek. A jóslás egyik módszere az, hogy három kínai érmét használunk a dobások során. Minden dobás a hexagram egy sorát hozza létre. Az érem egyik oldala kettőt, a másik oldala hármat jelent. Ezeket a számokat összeadják, és így értékelik a dobások eredményét. A változó sorok úgy jönnek létre, ha három hasonló dobás van (a végeredmény hat, vagy kilenc). A másodlagos értelmezést az elsőből, vagy az első után tudhatjuk meg és csak akkor jön létre, ha az elsődleges értelmezésben voltak változó vonalak. A Kozmosz I Ching egyszerű és közérthető értelmezése a Változások Könyvének. Sok ma használatos értelmezést használtunk fel munkánk során, így pl.: Richard Wilhelm, R. L. Wing, Sam Reifler, James Legge, John Blofeld, valamint Talis Co munkáit. Felhasználtunk egy mai, úgynevezett "Mandarin" kínai értelmezést is, amely nagyon közel áll az angol verzióhoz, a hexagramok értelmezése tekintetében, de némileg különbözik a vonalak értelmezésében. Közelebb állunk a kínai értelmezéshez, azt feltételezve, hogy az sokkal pontosabb. Fontos tudni, hogy az I Ching-nek sok nyelven számtalan értelmezése létezik és az is vita tárgya, hogy melyik a helyes. Még a kínai nyelven megjelent értelmezések is különbözőek. Ezekből a Könyvekből a közös vonásokat hasznosítottuk.