„Munkám ennélfogva
történelmileg hiteles, a Sumér Tradíció újra felfedezése.”
Aleister Crowley
Bevezetés:
A 20-as évek közepe táján,
nagyjából Brooklyn Heights
területén élt egy csendes, visszahúzódó ember, novellák szerzője, aki két év
után elvált feleségétől, és visszatért gyermekkori, Rhode
Island-i otthonába, ahol két nagynénjével együtt élt
tovább. Az 1980 augusztus 20.-án született Howard Phillips Lovecraft alapjaiban rendítette meg azt az irodalmi
világot, amely lekicsinyítette a Weird Tales magazin 1923-as számában megjelent mőveinek sikerét. 1937 március 15-én halt meg, 46 évesen a bélrák és a Bright kór áldozataként. Bár olyan híres emberek lettek
mőveinek elkötelezettjei, mint Dashiel Hammett, aki antologizálta
írásait külföldi és hazai kiadás céljából, a „Gótikus Horror Atyja” elismerés
mégis csak az utóbbi pár évben adatott meg neki, mégpedig mővei, levélgyüjteményei, életrajza teljes reprintje révén. Ezeket
az írásokat különböző kiadók adták újra ki.
Az Atlantic Monthly
magazin 1975 júliusi számában egy történet jelent meg Jorge
Luis Borges tollából „Több
dolgok vannak – H.P. Lovecraft
emlékeinek” címen. Egy Borges formátumú irodalmi
személy gesztusa biztos jele annak, hogy Lovecraft
felemelkedett, és posztumusz elfoglalta az őt
megillető helyet az amerikai irodalom történetében, mintegy 40 évvel a halála
után.
Ugyanabban az évben, amikor Lovecraft nyomtatásban megjelent a
a Weird Tales
lapjain, egy másik úriember olvashatta saját nevét a brit újságok hasábjain.
„ALEISTER CROWLEY legújabb baljós
látomása!” – harsogta a Sunday Express címszalagja. A
hírhedt mágus volt követői közül az egyik felesége Crowley-t
vádolta férje halálával (Szicilia, Cefalu, Thelema Apátság). A bulvársajtó és a titkos társaságok
nyomására Mussolini kiutasította a Nagy Fenevadat Olaszországból. Horrortörténetek töltötték meg az angol újságokat hetekkel,
sőt még hónapokkal később is: sátáni rítusokról, feketemisékről, áldozatokról,
sőt emberáldozatokról adtak hírt szenzációhajhászó módon. Egy dolog ugyanis
biztos volt: Aleister Crowley mágus volt, méghozzá első rendbeli.
1875 október
12-én született Angliában Edward Alexander Crowley
néven abban a grófságban, ahol Shakespeare is napvilágot látott. Szigorúan fundamentalista vallásos családban nőtt fel, akik egy Plymouth Testvériség nevezető szekta tagjaiként gyakorolták
a hitüket. Az első ember, aki azzal a számmal és névvel illette, amivel később
híressé vált, az édesanyja volt, aki a Jelenések Könyve után Fenevadnak címezte
666-os számmal. (The Best 666). Crowley ezt a megjelölést
szó szerint értelmezte, és önmagát is így nevezte. Cambridge-i tanulmányai
során azonban nevét Aleister Crowley-ra változtatta. . Neve, valamint a 666-os szám segítségével mindig biztos
helye volt a sajtóban. Egy Istenség megtestesülésének hitte magát, egy ős
inkarnációjának, egy Új Korszak eszközének az emberiség történelmében, Hórusz Eonja, az Ozirisz Eonját leváltó idő hírnökének. 1904-ben transzcendens
üzenetet kapott (ahogy Lovecraft nevezné, a
„Mélyőrből”. Az üzenet az Új Világrend formuláját tartalmazta, egy új
filozófiai, tudományos, mővészeti és vallásrendszer. Ennek a Világrendnek az
alapja, és az előző négy rendszer közös nevezője a Mágia kellett, hogy legyen,
Crowley tehát szintetizálta az öt elem mágiájával, ez lett az Új rendszer (The
New Order).
1937-ben, amikor Crowley
elhalálozott, a nácik betiltották a német okkult páholyokat, köztük a két
legnevezetesebbet, az A.A-t
és az O.T.O.-t. Ezeket Crowley maga irányította, sőt
az elsőt maga alapította, a másiknak pedig angliai
vezetője lett. Sokan hisznek Crowley és a Harmadik Birodalom mágikus
kapcsolatában, két okból: az egyik az, hogy az Új Világrend általában
holocaustokra szólít fel, a másik, hogy hogy Crowley
hatott Adolf Hitler gondolkodásmódjára. Míg az
teljesen bizonyos, hogy Hitler és Crowley sohasem találkozott, addig köztudott,
hogy Hitler számos okkult páholy tagja volt az első világháborút követő
években. Ezek egyikének, az árja fajok felsőbbrendőségét hirdető Thule Társulásnak a jelképe az a gyalázatos szvasztika
volt, melyet később Hitler a Harmadik Birodalom szimbólumaként adoptált. Hogy
Crowley mégis megvetette a nácizmust és annak minden megvalósulási formáját,
egyértelmővé válik írásmőveiből. Crowley – úgy tőnik – a nácizmus jelenségét
egyfajta keresztény „szüleménynek” tekintette, antiszemitizmusával, híveit
érintő szigorú erkölcsi megkötéseivel együtt, melyek aztán a Harmadik Birodalom
vezetésére is jellemző érzelmi problémákban, elmezavarban csúcsosodtak ki.
Mégis, afelől nem lehetett kétség, hogy a káoszt, mely elhatalmasodott a
világon, Crowley „Liber AL vel
Legis” (A Törvény Könyve) címő
mővében megjósolta.