A mostani történet
megtörtént eseten alapul. Egy barátom barátnője volt a szenvedő és tragikus
alanya, mely a lány halálával zárult. A pontos eseményeket a halála után
személyesen a tőle tudtuk meg egy médium segítségével.
Anna nem foglalkozott ezoterikával
egész életében, nem volt vallásos, bár szokás szerint a szülei megkeresztelték.
Földhözragadt gondolkodásmódja végigkísérte életének 45 évét. A változás
februárban következett be. A munkahelyén megismerkedett egy kolleganőjével,
akivel szorosabb barátságot alakítottak ki. Barátnője pszichológiával
foglalkozott, elvégezte az agykontroll tanfolyamot és javasolta ezt Annának is.
Anna elment egy hétvégi tanfolyamra és nagyon megtetszett neki a láthatatlan
világ ízlelése és ráérzett a mőködésére is. A barátnője mesélt neki a
veszélyekről, de ezek a figyelmeztetések süket fülekre találtak. Kezdett
odafigyelni a meditációra és nagyon tetszett neki, hogy különleges gondolatai
vannak, ami egyértelmően nem a saját gondolatokat, érzéseket tükrözi.
Összeismerkedett egy baráti társasággal, ahol szellemidézéssel foglalkoztak
kedvtelésből. Egy este meghívásra ő is elment és részese lett egy ilyen jellegő
médiumi összejövetelnek. Nem kellett volna. Ha odafigyelt volna barátnője
intelmeire, akkor megtudta volna tőle, hogy védelem és beavatott médium nélkül
ez a „játék” komoly veszélyeket rejt magában. A köztes létben lévő negatív
szellemek csak arra várnak, hogy valaki behívja őket
és rögtön rátelepednek, megszállják a testét. Most is ez történt. Minden
védelem és szaktudás nélkül elkezdtek szellemet idézni, ráadásul Anna elkövette
azt a hibát, hogy meditált is magában közben és ezzel teljesen nyitott lett a
másik világ sötét erői felé. Sikerült egy olyan erős szellemnek a megszállása
alá kerülni, aki irányítani kezdte az életét.
Miután a benne lévő szellem látta a többi szellemet, akik
körülöttük voltak, a kívülálló ember csak annyit vett észre, hogy Anna magában beszél.
Nem a lány beszélt magában és a körülötte lévő „semmihez”, hanem a benne lévő
szellem folytatott eszmecserét a szellemtársaival!
Anna szakított barátjával és a pszichológus barátnőjével is,
aki ugyan észrevette a veszélyt, de nem tudott segíteni rajta, mert ő minden
próbálkozást elutasított. Munkahelyén közölte, hogy ki fog lépni és egy olyan
helyre megy dolgozni, ahol nagyon sokáig fog tartózkodni és hosszú távra
garantálják, hogy ott maradhat. Lakása eladást gondolkodott, közben elkezdte
felújítani, hogy több pénzt kérhessen érte. Közben elkerülte minden régi
ismerősét, ha találkozott valamelyikkel elfordította a fejét és nem nézett
többé senki szemébe, de ha tehette, akkor inkább kikerülte őket az utcán. A
benne lévő szellem tudatosan és jól dolgozott. Valószínőleg többen támadtak rá
és tartották irányításuk alatt. Ez az állapot két hónapig tartott. Anna egy
szép tavaszi napon a lakótelepi lakásuk előtt két ismerős idősebb szomszédot
megkért, hogy maradjanak ott, mert mutatni szeretne valamit. Utána felment a 4.
Emeleti lakásába és áthívott egy másik ismerőst, majd eltorzult arccal
kimászott az ablakpárkányra. Valamit beszélt a levegőbe, mintha tartózkodna
mellette valaki, majd búcsút intve a szomszédnak, magváltozott arckifejezéssel,
kidülledt szemekkel kiugrott az ablakon és szörnyethalt!
¤¤¤¤¤¤
Barátom
teljesen kikészült, amikor megtudta az eseményeket. Nagyon fájt neki
barátnőjének halála és halálának körülményei. Mindig reménykedett benne, hogy
meggyógyul, de ez az esemény felborította minden elképzelését.
A lány halála után különleges dolgok kezdtek történni vele.
Furcsa bizsergéseket kezdett érezni, olyan érzése támadt, mintha a barátnője
ott tartózkodna vele a lakásban. Sokszor megmagyarázhatatlan rosszullétek
jöttek rá, amik egyik pillanatról a másikra megszőntek. Annának volt egy lánya,
aki nem vele élt, de tartotta vele rendszeresen a kapcsolatot. Amikor barátom
Anna a lányával beszélt furcsa bizsergés járta át. A lakásban a képek elkezdtek
mozogni a falon, furcsa jelenségek történtek. Tamás, mert így hívták barátomat
érthetetlenül állt az események előtt. Élete során nem találkozott soha para jelenségekkel, még olvasmány szinten sem, legfeljebb a
televízió képernyőjén keresztül kapott valamilyen szintő információt, de
betudta azokat is a képzelet szüleményének. Nem mert
ezekről senkinek beszélni, mert félt, hogy kinevetik. Magában tartotta a
történéseket és egyre jobban félt attól, hogy még mi történhet vele.
Ekkor találkoztunk egy munkavégzés kapcsán Miután véletlenek nincsenek, már belépéskor
láttam Tamáson, hogy valami nagyon nyomja a lelkét és
bánatot okoz. Pillanatok alatt megnyílt és először félve, majd egyre bátrabban
mesélte az eseményeket. Nagyon örült, hogy végre valaki meghallgatja
és nem neveti ki. Mikor keresztkérdéseket tettem fel egészen meglepődött, mert
olyan dolgokra kérdeztem rá, amit ő is tudott, de még nekem
se mert elmondani. Egyértelmően megállapítható volt, hogy barátnője szelleme
van vele a lakásban és akar valamit tőle. Szerencsésebb esetben csak mondani
akar valamit, rosszabb esetben rátelepedni Tamásra. Úgy döntöttünk, hogy
elmegyünk egy általam ismert szellemidézőhöz, akivel már volt kapcsolatom és
megbízhatónak tartottam. Erről már írásaim elején tettem említést. A
szellemidéző megfelelő védelemmel és szaktudással rendelkezett.
Megidézte Anna szellemét, aki elmesélte az előbb megismert
történetet. Azért jelentkezett Tamásnál, mert Tamásban volt nyitottság a
médiumi közlések felé, csak ő még ezt nem tudta akkor magáról. Egyedüli gondja
Annának az volt, hogy azt szeretné, ha Tamás figyelemmel kísérné a lánya
életét, és távolról vigyázna rá. Ezt Tamás megígérte. Anna nagyon hálás volt
érte és megköszönte. Elmondta, hogy Tamást most már békén hagyja, mert a célját
elérte és eltávozik egy másik dimenzióba, és ha Tamás szereti még egy picit,
akkor nem idézi meg többet, mert nagyon sok dolga van, és azzal szeretne
foglalkozni! Egy – egy ilyen szellemidézés eltereli figyelmét a munkájáról és
visszaveti a szellemi fejlődésben.
Tamás, aki régen nem foglalkozott ezoterikus dolgokkal,
azóta megváltoztatta az életét. Szintén elvégezte az agykontrollt, mert
szellemi tudásának tárházát bővíteni szerette volna és ez nagyon jó kiindulási
alap volt a számára. Olyan szintre emelte a megszerzett tudását, hogy már
szellemgyógyászati kísérleteket is elkezdett és eddig eredményeket tapasztalt.
Barátnője halála kizökkentette nyugvó szellemét a holtpontról. Valószínőleg a
tragikus haláleset olyan traumát okozott Tamás életében, hogy megnyílt a
médiumi képessége. Sok embernek egy-egy ilyen hírtelen trauma, stressz helyzet
kell ahhoz, hogy olyan képességek birtokába kerüljön, amiről eddig nem is volt
tudomása. Tanulmányozom a Halálközeli Élményeket és
kijelenthető, hogy az élményeket átélt emberek nagy része szinte egy beavatáson
megy keresztül és megváltozik az élete értelme, életfelfogása. Sokan gyógyító
erő vagy médiumi képesség birtokába kerülnek. Egy hasonló helyzet is oldhat fel
olyan tudást takaró zárt kapukat, melyek kinyílnak és
a tudás kiáramlik az egyénre. Sok mindennek a birtokában vagyunk, csak nem
vagyunk eléggé érettek ahhoz, hogy megkaphassuk. Mikor elérjük azt a szintet,
hogy alkalmasak leszünk a megszerzett tudás birtoklására és megfelelő
alkalmazására, akkor beavatásként egyszerre vagy részletekben megkapjuk azt a
részt belőle, amire szükségünk lehet további szellemi fejlődésünkhöz.
Védekezési módok:
Imádkozás, gyertya, meditálás
Rezgésszint magasabbra történő emelése
Nem szabad a tetteinkkel, félelmeinkkel bevonzani őket.
Ha érzékeljük a megszállót el kell
küldeni tiszta és nyílt beszéddel.
Forduljunk szakemberhez végső esetben.
Szakemberek:
Pszichiáterek, látók, parapszichológusok,
beavatott emberek.
Régen a papok voltak évszázadokon keresztül.
Ördögőzés: az a rítus, amellyel a sátáni vagy démoni
megszálló szellemeket őzik ki az emberekből vagy tárgyakból (házakból).
Ördögőző: igen magasan képzett specialista -rendszerint katolikus pap -
aki egy meghatározott, úgynevezett ördögőző rituáléval őzi ki a megszállottból
a sátáni vagy démonikus szellemet.
Biblia:
A Bibliában is nagyon sok utalás van a megszállásra,
„ördöngösöknek” nevezi a Biblia és Jézus több alkalommal
őzi ki nyilvánosan a megszálló szellemeket, volt alkalom ahol látványosan a
disznókba parancsolta őket.
Rá is támadtak több alkalommal, hogy az „ördöngösökből” az
ördögöket csak az ördögök fejedelme tudja kiőzni!
Nagyon fontos dolog, hogy egy megszállott szabadítása után
nem szabad visszahívni cselekedeteinkkel az ártó szellemet, mert az
többedmagával fog visszatérni, ahogyan ezt a veszélyt a Biblia is említi:
„Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül
való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja:
Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem.
És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt.
Akkor elmegy, és maga mellé
vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak
az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.”
Megoldások:
A betegben lévő
szellemmel el kell udvariasan beszélgetni, meggyőzni őt arról, hogy nem ez az ő
helye, és elküldeni szeretettel. Nagyon egyedülálló ember van megszállva, mert
magába hív valakit unalomból.
Gyógyítási mód:
- nagy
koncentrálással egy médium felveszi a kapcsolatot a megszálló szellemmel
- Egy
földi vezető a médiumon keresztül kapcsolatba lép a szellemmel,
beszélgetést kezd vele.
- Tudni
kell, hogy vannak bosszúálló szellemek, és vannak, akik szeretetből vannak
itt, vagy tudatlanságból. A beszélgetésnek fel kell tárnia a megszállás
okát.
- A
megszálló szellemet szeretettel el kell küldeni a fénybe.
A legjobb gyógyítás csoportba történik, így nagyobb a
védelem, és megoszlanak a feladatok is. („Ahol ketten összejöttök az én
nevemben…”)
Utána ima, csoportos meditáció, védelem kiterjesztése
fénnyel, Jézustól kell kérni a segítséget.
- megtisztítják
a pácienst imával, fejre tett kézzel.
- tisztítás
energiával, két kézzel a fejtől a lábig folyamatosan.
- ha
nem megy el a megszálló, akkor lelki sokkot kell alkalmazni, erős energia
ráhatással. Ennek menete: körbeülik kézen fogva a beteget, egy ember
energiával kezeli, és a többiek imádkoznak, hogy menjen el a szellem. Ez a
variáció (a sokk) azért rossz, mert ebben az esetben a megszálló szellem
nincs kezelve, nincs segítség alatt.
- Otthon
is rendszeresen imádkozni kell, gyertyát gyújtani. Kerülni minden olyan
helyet, lehetőséget, amivel vissza lehet hívni a szellemet.
Dr. Carl
Wickland: Harminc év a „holtak” között
Dr. Wickland,
mint idegorvos, 30 éves munkája nyomán, közel 100 példával bizonyítja, hogy a
legtöbb esetben nem zavarodottság, vagy öntudathasadás, vagy hasonlókról van
szó, hanem „megszállottságról” ahol meghalt lények, a hozzájuk hasonló - testben élő - embertársukat hatalmukba kerítik és rájuk kényszerítik saját akaratukat.
Ha ezeket a lényeket, egy médium
segítségével sikerül szólásra bírni, kiderül, hogy egyáltalán nincsenek
tudatában megváltozott helyzetükkel, létükkel, azzal hogy földi testüket
levetették. Úgy képzelik, hogy régi környezetükben élnek és tovább akarják
folytatni szokásaikat és szenvedélyüket. Tudtul
adják nevüket, címüket (a megadott adatok valódisága, tudakozódás után,
minden esetben igazolódott!).
Ezekkel a föld-közeli az ún.
„köztes-szférában” tartózkodó lényekkel folytatott beszélgetéseket adja
szóról-szóra könyvében Dr. Wickland.
Ez a fajta elmebaj - írja Dr. Wickland
- nem szégyen, nem irtózni kellene tőle, hanem inkább megértést kellene
tanúsítani ezzel szemben! Felismerni benne a látható és láthatatlan világ közötti kölcsönös kapcsolatot - és
megtanulni ezt megérteni!
A „megszállottság” egy tény,
amely természetes - de szabálytalanul használt - törvényeken alapszik és
bőségesen bizonyítható! Százszorosan bizonyítva volt már azáltal is, hogy ez az
elmezavar, a betegről, egy erre kiképzett érzékeny személyre, egy ún.
„médiumra” átvihető.
Ily módon volt megállapítható,
hogy egy tudatlan, vagy rosszindulatú lény volt a betegség okozója és ezúton
volt lehetséges - anélkül, hogy a médiumra káros hatással lett volna - nemcsak
a megszállottat megszabadítani kínzóitól, hanem a szellemet is, felvilágosítva
a túlvilág törvényeiről, ki lehetett segíteni a szellemi sötétségből, amint azt
az alábbi tudósítások mutatják.
Egy esetben, amit
ismertetett a könyvében, egy elmebetegben lévő szellemről volt szó, akinek
„áldozata” szánalmas sírógörcsökben és erős fejfájásokban szenvedett. Ez az
állapot azonnal megszőnt, miután a szellem a párbeszéd után elhagyta a beteget!
Volt olyan eset, hogy durva ember volt a megszálló, és olyan
volt, mintha az ördög szállta volna meg” a beteget!
Egy eset:
Megszálló szellem (Sz.): John Sullivan
Páciens: L.W. asszony
(akit megszállt a szellem és elektrosokkal is kezelték).
Médium: Dr. Wickland felesége,
rajta keresztül beszél a szellem.
Wickland (Dr.) beszélget (a
transzállapotban lévő feleségén keresztül) a megszálló szellemmel.
Kezdetben a szellem annyira nyugtalan volt, hogy le kellet
fognunk a médiumot.
Sz.: Milyen jogon tart engem fogvaő Semmi közöm magához, nem
csináltam magának semmit. Ha megint szabad leszek,
majd megmutatom magának…
Dr.: Mint idegen jött ide hozzám és mindjárt veszekedni
kezdett. Nem tehettem egyebet, mint lefogtam magát!
Sz.: De ilyen módon nem hagyom magam legyőzni!
Dr.: Ki magaő
Sz.: Miért mondjam megő Senkit nem ismerek itt és nem is érdekel, hogy maga ki. Hagyjon békén, hogy elmehessek!
Dr.: Először mondja meg, honnan jön
és mit akarő
Sz.: Miért akarja tudniő
Dr.: Talán ki tudjuk segíteni jelenlegi helyzetéből.
Sz.: Majd ha nem tart ilyen erősen, beszélni fogok.
Dr.: Meséljen valamit magáról.
Sz.: Először is nem akarom többet ezeket a tőket (a beteg
elektromos kezelése). Egy ideig fogságban voltam, de
majd ha kimenekülök innen, nagy patáliát fogok csapni! Mi a csudának kezelt
engem ezekkel a tőkkelő Ha innen ki tudok menni, hazamegyek.
Dr.: Hol van az otthonaő
Sz.: A sötétségben. Elmentem hazulról, s akkor egyszeriben
nem láttam, mintha vak lettem volna.
Dr.: Nem érezte magát különösen már ott abban a házbanő
Sz.: Tulajdonképpen nem az én házam volt, de otthon éreztem
magam. Sokszor nem tudtam hol vagyok és tomboltam
egész idő alatt. Vagy veszekedtünk egymással, - mindenféle nép volt ott. De
azokat még elkapom egyszer…
Dr.: Voltak ott nők iső
Sz.: Sokan, nem volt békénk tőlük. – Nők! Ha azokat egyszer
utolérem, alaposan felpofozom mind!
Dr.: Nem értem miért akar mindjárt mindenkit bántaniő
Sz.: Örökké jajgattak, egész megbolondították az embert, és
mit tehet egy férfi, ha annyi nő van körülötte (a többi megszálló szellem a
beteg aurájában)! Legszívesebben elfutnék valahová, ahol nem talál meg senki.
Dr.: De saját maga elől nem tud elfutni.
Sz.: Nők, nők, elegem van belőlük! Az egyiket odavágtam,
vertem, de mégsem engedett el (a beteg: L. W. asszony).
Mi jogon csüng rajtam ennyireő Egy szép napon még megölöm!
Dr.: Tudatában van annak amit
csináltő
Sz.: Nem érdekel mit csináltam!
Egyszer kitéptem a csuklójából egy darabot, kitéptem a hajából amennyit tudtam és mégis kapaszkodott belém. Nem tudtam
szabadulni tőle.
Dr.: Hol van most ez az asszonyő
Sz.: Egy idő óta már nem látom.
Dr.: Mi fájdalmat okozott magának ez az asszonyő
Sz.: Nincs joga ennyire kapaszkodnia belém, ahogy azt teszi.
Dr.: Fordítsuk meg a dolgot: maga az, aki csüng rajta. Maga
már meghalt.
Sz.: Semmi joga engem női ruhákba dugni és hosszú hajat a
fejemre tenni. Miő Én halottő Majd megmutatom magának mennyire
nem vagyok az és hogy mennyire nincs elég ereje ahhoz, hogy engem fogva tartson.
Majd az után mondja azt, hogy halott! (kajánul nevet)
Dr.: Maga kínozta ezt az asszonyt
és én elektromossággal kiőztem magát belőle. Így ő végre megszabadult magától!
Értse meg végre, hogy maga már egy szellem és fizikai test nélkül él.
Sz.: Csak el tudnám kapni egyszer ezt az asszonyt, az arcába
csapnék, és legszívesebben a maga nyakának is nekiugranék.
Dr.: Ha nem viselkedik rendesen, megint elektromos kezelést
kap. Legyen okos és lássa be a hibáit, nézzen vissza elmúlt életére, hogy
mindenben helyesen cselekedett-eő
Sz.: Senki sem tökéletes!
Dr.: Maga egy tudatlan, földhöz kötött szellem, aki a föld
szférájában bolyong. Négy évig kínzott és megszállva tartott egy asszonyt és
most magasabb szellemtestvérek hozták ide, hogy segítsünk magán. E célból van
megengedve, hogy a feleségem testét és agyát használhatja, aki könyörületből,
rendelkezésre bocsátja magát, ilyen lényeknek, mint maga is, hogy ezúton
tudjunk segíteni.
Sz.: Elég ostobaság tőle, ha ezt megengedi! És különben is,
hogy jönnék én ahhoz, hogy nőket zaklassak, aki úgy győlölöm őket, hogy
legszívesebben szétzúznám valamennyit!
Dr.: Kedves barátom, ha maga valamikor is boldog akar lenni,
akkor változtatnia kell a magatartásán! Gondolt-e valaha is Istenre és hogy
egyáltalán mi az élet értelmeő
Sz.: Nincs Isten, mert ha volna, nem lenne annyi „jaj” és
nyomorúság.
Dr.: De ha nincs egy felsőbb Lény, hogy jött létre maga is,
hogy van az, hogy él és vanő Meg tudja magyarázni azt is pl., hogy hogyan
lehetséges az, hogy a feleségem testén keresztül beszél velünkő
Sz.: Tehát a maga felesége lógott rajtam egész idő alattő
Dr.: Nem! Maga molesztált egy hölgyet, aki azért jött ide
hozzánk, hogy segítsünk neki. Én őztem ki magát belőle, aztán magasabb
szellemek „börtönbe” zárták, de jelen pillanatban a feleségem testét veszi
igénybe.
Nem minden nő hamis!
Sz.: Anyám is egy nagyon jó asszony volt, de már 40 vagy 50
éve halott.
Dr.: Maga is halott, ami a testét illeti, de most nézzen egy
kicsit körül és mondja el nekünk, mit látő
Sz.: Anyámat látom, de félek tőle!
Dr.: Miértő Mi sem félünk magától.
Sz.: De hát anyám egy szellem!
Dr.: Persze hogy az, éppúgy mint
maga. Mond valamit magánakő
Sz.: Azt, hogy - „évek óta kereslek John”. De én félek tőle!
Dr.: Olyan ijesztőő
Sz.: Nem, de mégis félek tőle! Oh, az apám is itt van és Lizzie is! Ne gyertek a közelembe, nem szeretlek Lizzie te kígyó!
Dr.: Valószínő bocsánatot akar kérni valamiért, amit
elkövetett.
Sz.: Én sohasem fogok neki megbocsátani!
Dr.: Mi emberek tévedünk néha, lehet, hogy egy félreértés
van maguk között. Törölje ki a győlöletet a szívéből, legyen okos!
Sz.: Lizzie menj el, vagy
megöllek! Úgy viselkedtél, mint egy kígyó, hamis vagy, mint a többi, mind! Egy
szavadat sem hiszem el. Nagyon haragszom rád, hazudsz!
Dr.: Mit felel és ki ő tulajdonképpenő
Sz.: ő az, akinek minden gyötrelmemet köszönhetem
és azt állítja, hogy minden a féltékenységem miatt történt, pedig nem voltam
féltékeny!
Dr.: Hallgassa csak meg, amit még mondani akar.
Sz.: (figyel) Szép kis történet! Össze akartunk házasodni,
de én a féltékenységem miatt, hamis fényben láttam a dolgokat.
Dr.: Talán tényleg heveskedő és önfejő volt.
Sz.: (Lizzie-hez) Hazudsz! A másik
fiúval kószáltál, magad is tudod. Azt mondja, amikor megláttam őket, véletlenül
találkoztak a villamosnál és csak hazakísérte őt. Én meg hazarohantam és szíven
szúrtam magam.
Dr.: Az egy bátor tett voltő! Tehát
öngyilkos lett.
Sz.: Ha legalább meghaltam volna. Jobb lenne, de nem tudtam
meghalni. Majd még megbosszulom magamat a nőkön!
Dr.: Miért nem akar észre térniő Bocsásson meg a leánynak.
Sz.: Maga elhiszi ezt a mesétő Nagyon szenvedtem a szúrás
után, mindenáron meg akartam halni! Most itt jár Lizzie
fel-alá és bőg.
Dr.: Én azt hiszem, édesanyja gyermekkorában nagyon
elkényeztette.
Sz.: Jó dolgom volt, minden kívánságomat teljesítette. Most
azt mondja: „bár ne tettem volna”. Nem anyám, ne gyere közelebb! Rajtam már nem
segít semmi! „John légy okos, megértő! A lelkiismereted vádol” – mondja anyám.
Lizzie is itt van s mindketten
sírnak, de velem nem törődik senki!
Dr.: Nem gondolja, hogy nagyon önzőő Ha most nem használja
ki a kedvező helyzetét, nem bocsát meg Lizzie-nek,
akkor megint egy sötét börtönbe kerül, mindaddig, amíg megbánást nem érez.
Lássa be, hogy a hiba magában rejlik!
Sz.: Nem bocsátok meg neki, mindegy hová kerülök! Miért
adtak meg mindent a szüleim, amit csak kívántamő Látod anyám
mit tettélő Büszke vagy most a fiadraő Ennyire vittél, ez a te mőved!
Dr.: Azt állította, hogy szerette az édesanyját, de a szavai
után ítélve, úgy látszik, senkivel szemben nem érzett rokonszenvet vagy
szimpátiát.
Sz.: Győlölöm ezt a szót! Apám azt mondja, meg kell
változnom, de én ehhez már öreg vagyok. (visszariad valamitől)
Ne vigyetek el! Ne vigyetek el! Én beteg vagyok! Ne engedje
meg, hogy börtönbe vigyenek! Megbocsátok Lizzie-nek –
mindent jóvá akarok tenni! Olyan elegem van az életből és mindenből!
Dr.: A szellemvilágban igyekeznie kell, magát hasznosítani,
másokon segíteni, a rosszat jóvá tenni és nem bántani
másokat! Próbálja helyrehozni azt az igazságtalanságot, amit ennek a hölgynek
okozott azáltal, hogy megszállta!
Sz.: ő kínzott engem, én csak bosszút álltam a nőkön, mert
győlölöm őket!
Miután ezt a konok szellemet nem lehetett jobb belátásra
bírni, tévedéséről és helyzetéről meggyőzni, magasabb szellemtestvérek vették
át és zárták „börtönbe”, ahol mindaddig kell maradnia, amíg az önmegtagadást
meg nem tanulja, megbánást nem érez és ki nem írtja szívéből a győlöletet!
Forrás: Carl Wickland: Harminc év
a holtak között (német kiadás)
Fordította: Havass Katalin