A mostani történet megtörtént eseten alapul. Egy barátom barátnője volt a szenvedő és tragikus alanya, mely a lány halálával zárult. A pontos eseményeket a halála után személyesen a tőle tudtuk meg egy médium segítségével.

 

Anna nem foglalkozott ezoterikával egész életében, nem volt vallásos, bár szokás szerint a szülei megkeresztelték. Földhözragadt gondolkodásmódja végigkísérte életének 45 évét. A változás februárban következett be. A munkahelyén megismerkedett egy kolleganőjével, akivel szorosabb barátságot alakítottak ki. Barátnője pszichológiával foglalkozott, elvégezte az agykontroll tanfolyamot és javasolta ezt Annának is. Anna elment egy hétvégi tanfolyamra és nagyon megtetszett neki a láthatatlan világ ízlelése és ráérzett a mőködésére is. A barátnője mesélt neki a veszélyekről, de ezek a figyelmeztetések süket fülekre találtak. Kezdett odafigyelni a meditációra és nagyon tetszett neki, hogy különleges gondolatai vannak, ami egyértelmően nem a saját gondolatokat, érzéseket tükrözi. Összeismerkedett egy baráti társasággal, ahol szellemidézéssel foglalkoztak kedvtelésből. Egy este meghívásra ő is elment és részese lett egy ilyen jellegő médiumi összejövetelnek. Nem kellett volna. Ha odafigyelt volna barátnője intelmeire, akkor megtudta volna tőle, hogy védelem és beavatott médium nélkül ez a „játék” komoly veszélyeket rejt magában. A köztes létben lévő negatív szellemek csak arra várnak, hogy valaki behívja őket és rögtön rátelepednek, megszállják a testét. Most is ez történt. Minden védelem és szaktudás nélkül elkezdtek szellemet idézni, ráadásul Anna elkövette azt a hibát, hogy meditált is magában közben és ezzel teljesen nyitott lett a másik világ sötét erői felé. Sikerült egy olyan erős szellemnek a megszállása alá kerülni, aki irányítani kezdte az életét.

Miután a benne lévő szellem látta a többi szellemet, akik körülöttük voltak, a kívülálló ember csak annyit vett észre, hogy Anna magában beszél. Nem a lány beszélt magában és a körülötte lévő „semmihez”, hanem a benne lévő szellem folytatott eszmecserét a szellemtársaival!

Anna szakított barátjával és a pszichológus barátnőjével is, aki ugyan észrevette a veszélyt, de nem tudott segíteni rajta, mert ő minden próbálkozást elutasított. Munkahelyén közölte, hogy ki fog lépni és egy olyan helyre megy dolgozni, ahol nagyon sokáig fog tartózkodni és hosszú távra garantálják, hogy ott maradhat. Lakása eladást gondolkodott, közben elkezdte felújítani, hogy több pénzt kérhessen érte. Közben elkerülte minden régi ismerősét, ha találkozott valamelyikkel elfordította a fejét és nem nézett többé senki szemébe, de ha tehette, akkor inkább kikerülte őket az utcán. A benne lévő szellem tudatosan és jól dolgozott. Valószínőleg többen támadtak rá és tartották irányításuk alatt. Ez az állapot két hónapig tartott. Anna egy szép tavaszi napon a lakótelepi lakásuk előtt két ismerős idősebb szomszédot megkért, hogy maradjanak ott, mert mutatni szeretne valamit. Utána felment a 4. Emeleti lakásába és áthívott egy másik ismerőst, majd eltorzult arccal kimászott az ablakpárkányra. Valamit beszélt a levegőbe, mintha tartózkodna mellette valaki, majd búcsút intve a szomszédnak, magváltozott arckifejezéssel, kidülledt szemekkel kiugrott az ablakon és szörnyethalt!

 

¤¤¤¤¤¤

 

Barátom teljesen kikészült, amikor megtudta az eseményeket. Nagyon fájt neki barátnőjének halála és halálának körülményei. Mindig reménykedett benne, hogy meggyógyul, de ez az esemény felborította minden elképzelését.        

A lány halála után különleges dolgok kezdtek történni vele. Furcsa bizsergéseket kezdett érezni, olyan érzése támadt, mintha a barátnője ott tartózkodna vele a lakásban. Sokszor megmagyarázhatatlan rosszullétek jöttek rá, amik egyik pillanatról a másikra megszőntek. Annának volt egy lánya, aki nem vele élt, de tartotta vele rendszeresen a kapcsolatot. Amikor barátom Anna a lányával beszélt furcsa bizsergés járta át. A lakásban a képek elkezdtek mozogni a falon, furcsa jelenségek történtek. Tamás, mert így hívták barátomat érthetetlenül állt az események előtt. Élete során nem találkozott soha para jelenségekkel, még olvasmány szinten sem, legfeljebb a televízió képernyőjén keresztül kapott valamilyen szintő információt, de betudta azokat is a képzelet szüleményének. Nem mert ezekről senkinek beszélni, mert félt, hogy kinevetik. Magában tartotta a történéseket és egyre jobban félt attól, hogy még mi történhet vele.

Ekkor találkoztunk egy munkavégzés kapcsán  Miután véletlenek nincsenek, már belépéskor láttam Tamáson, hogy valami nagyon nyomja a lelkét és bánatot okoz. Pillanatok alatt megnyílt és először félve, majd egyre bátrabban mesélte az eseményeket. Nagyon örült, hogy végre valaki meghallgatja és nem neveti ki. Mikor keresztkérdéseket tettem fel egészen meglepődött, mert olyan dolgokra kérdeztem rá, amit ő is tudott, de még nekem se mert elmondani. Egyértelmően megállapítható volt, hogy barátnője szelleme van vele a lakásban és akar valamit tőle. Szerencsésebb esetben csak mondani akar valamit, rosszabb esetben rátelepedni Tamásra. Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk egy általam ismert szellemidézőhöz, akivel már volt kapcsolatom és megbízhatónak tartottam. Erről már írásaim elején tettem említést. A szellemidéző megfelelő védelemmel és szaktudással rendelkezett.

Megidézte Anna szellemét, aki elmesélte az előbb megismert történetet. Azért jelentkezett Tamásnál, mert Tamásban volt nyitottság a médiumi közlések felé, csak ő még ezt nem tudta akkor magáról. Egyedüli gondja Annának az volt, hogy azt szeretné, ha Tamás figyelemmel kísérné a lánya életét, és távolról vigyázna rá. Ezt Tamás megígérte. Anna nagyon hálás volt érte és megköszönte. Elmondta, hogy Tamást most már békén hagyja, mert a célját elérte és eltávozik egy másik dimenzióba, és ha Tamás szereti még egy picit, akkor nem idézi meg többet, mert nagyon sok dolga van, és azzal szeretne foglalkozni! Egy – egy ilyen szellemidézés eltereli figyelmét a munkájáról és visszaveti a szellemi fejlődésben.

Tamás, aki régen nem foglalkozott ezoterikus dolgokkal, azóta megváltoztatta az életét. Szintén elvégezte az agykontrollt, mert szellemi tudásának tárházát bővíteni szerette volna és ez nagyon jó kiindulási alap volt a számára. Olyan szintre emelte a megszerzett tudását, hogy már szellemgyógyászati kísérleteket is elkezdett és eddig eredményeket tapasztalt. Barátnője halála kizökkentette nyugvó szellemét a holtpontról. Valószínőleg a tragikus haláleset olyan traumát okozott Tamás életében, hogy megnyílt a médiumi képessége. Sok embernek egy-egy ilyen hírtelen trauma, stressz helyzet kell ahhoz, hogy olyan képességek birtokába kerüljön, amiről eddig nem is volt tudomása. Tanulmányozom a Halálközeli Élményeket és kijelenthető, hogy az élményeket átélt emberek nagy része szinte egy beavatáson megy keresztül és megváltozik az élete értelme, életfelfogása. Sokan gyógyító erő vagy médiumi képesség birtokába kerülnek. Egy hasonló helyzet is oldhat fel olyan tudást takaró zárt kapukat, melyek kinyílnak és a tudás kiáramlik az egyénre. Sok mindennek a birtokában vagyunk, csak nem vagyunk eléggé érettek ahhoz, hogy megkaphassuk. Mikor elérjük azt a szintet, hogy alkalmasak leszünk a megszerzett tudás birtoklására és megfelelő alkalmazására, akkor beavatásként egyszerre vagy részletekben megkapjuk azt a részt belőle, amire szükségünk lehet további szellemi fejlődésünkhöz.

 

Védekezési módok:

 

Imádkozás, gyertya, meditálás

Rezgésszint magasabbra történő emelése

Nem szabad a tetteinkkel, félelmeinkkel bevonzani őket.

Ha érzékeljük a megszállót el kell küldeni tiszta és nyílt beszéddel.

Forduljunk szakemberhez végső esetben.

 

Szakemberek:

Pszichiáterek, látók, parapszichológusok, beavatott emberek.

Régen a papok voltak évszázadokon keresztül.

 

Ördögőzés: az a rítus, amellyel a sátáni vagy démoni megszálló szellemeket őzik ki az emberekből vagy tárgyakból (házakból).
Ördögőző: igen magasan képzett specialista -rendszerint katolikus pap - aki egy meghatározott, úgynevezett ördögőző rituáléval őzi ki a megszállottból a sátáni vagy démonikus szellemet.

Biblia:

A Bibliában is nagyon sok utalás van a megszállásra, „ördöngösöknek” nevezi a Biblia és Jézus több alkalommal őzi ki nyilvánosan a megszálló szellemeket, volt alkalom ahol látványosan a disznókba parancsolta őket.

Rá is támadtak több alkalommal, hogy az „ördöngösökből” az ördögöket csak az ördögök fejedelme tudja kiőzni!

 

Nagyon fontos dolog, hogy egy megszállott szabadítása után nem szabad visszahívni cselekedeteinkkel az ártó szellemet, mert az többedmagával fog visszatérni, ahogyan ezt a veszélyt a Biblia is említi:

 

„Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem.

És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt.

Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.”

 

Megoldások:

 

 A betegben lévő szellemmel el kell udvariasan beszélgetni, meggyőzni őt arról, hogy nem ez az ő helye, és elküldeni szeretettel. Nagyon egyedülálló ember van megszállva, mert magába hív valakit unalomból.

 

Gyógyítási mód:

 

1. nagy koncentrálással egy médium felveszi a kapcsolatot a megszálló szellemmel
2. Egy földi vezető a médiumon keresztül kapcsolatba lép a szellemmel, beszélgetést kezd vele.
3. Tudni kell, hogy vannak bosszúálló szellemek, és vannak, akik szeretetből vannak itt, vagy tudatlanságból. A beszélgetésnek fel kell tárnia a megszállás okát.
4. A megszálló szellemet szeretettel el kell küldeni a fénybe.

 

A legjobb gyógyítás csoportba történik, így nagyobb a védelem, és megoszlanak a feladatok is. („Ahol ketten összejöttök az én nevemben…”)

 

Utána ima, csoportos meditáció, védelem kiterjesztése fénnyel, Jézustól kell kérni a segítséget.

 

5. megtisztítják a pácienst imával, fejre tett kézzel.
6. tisztítás energiával, két kézzel a fejtől a lábig folyamatosan.
7. ha nem megy el a megszálló, akkor lelki sokkot kell alkalmazni, erős energia ráhatással. Ennek menete: körbeülik  kézen fogva a beteget, egy ember energiával kezeli, és a többiek imádkoznak, hogy menjen el a szellem. Ez a variáció (a sokk) azért rossz, mert ebben az esetben a megszálló szellem nincs kezelve, nincs segítség alatt.
8. Otthon is rendszeresen imádkozni kell, gyertyát gyújtani. Kerülni minden olyan helyet, lehetőséget, amivel vissza lehet hívni a szellemet.

 

 

Dr. Carl Wickland: Harminc év a „holtak” között

 

Dr. Wickland, mint idegorvos, 30 éves munkája nyomán, közel 100 példával bizonyítja, hogy a legtöbb esetben nem zavarodottság, vagy öntudathasadás, vagy hasonlókról van szó, hanem „megszállottságról” ahol meghalt lények, a hozzájuk hasonló - testben élő - embertársukat hatalmukba kerítik és rájuk kényszerítik saját akaratukat.

Ha ezeket a lényeket, egy médium segítségével sikerül szólásra bírni, kiderül, hogy egyáltalán nincsenek tudatában megváltozott helyzetükkel, létükkel, azzal hogy földi testüket levetették. Úgy képzelik, hogy régi környezetükben élnek és tovább akarják folytatni szokásaikat és szenvedélyüket. Tudtul adják nevüket, címüket (a megadott adatok valódisága, tudakozódás után, minden esetben igazolódott!).

Ezekkel a föld-közeli az ún. „köztes-szférában” tartózkodó lényekkel folytatott beszélgetéseket adja szóról-szóra könyvében Dr. Wickland.

Ez a fajta elmebaj - írja Dr. Wickland - nem szégyen, nem irtózni kellene tőle, hanem inkább megértést kellene tanúsítani ezzel szemben! Felismerni benne a látható és láthatatlan világ közötti kölcsönös kapcsolatot - és megtanulni ezt megérteni!

A „megszállottság” egy tény, amely természetes - de szabálytalanul használt - törvényeken alapszik és bőségesen bizonyítható! Százszorosan bizonyítva volt már azáltal is, hogy ez az elmezavar, a betegről, egy erre kiképzett érzékeny személyre, egy ún. „médiumra” átvihető.

Ily módon volt megállapítható, hogy egy tudatlan, vagy rosszindulatú lény volt a betegség okozója és ezúton volt lehetséges - anélkül, hogy a médiumra káros hatással lett volna - nemcsak a megszállottat megszabadítani kínzóitól, hanem a szellemet is, felvilágosítva a túlvilág törvényeiről, ki lehetett segíteni a szellemi sötétségből, amint azt az alábbi tudósítások mutatják.

Egy esetben, amit ismertetett a könyvében, egy elmebetegben lévő szellemről volt szó, akinek „áldozata” szánalmas sírógörcsökben és erős fejfájásokban szenvedett. Ez az állapot azonnal megszőnt, miután a szellem a párbeszéd után elhagyta a beteget!

 

Volt olyan eset, hogy durva ember volt a megszálló, és olyan volt, mintha az ördög szállta volna meg” a beteget!

 

Egy eset:

 

Megszálló szellem (Sz.): John Sullivan

Páciens: L.W. asszony (akit megszállt a szellem és elektrosokkal is kezelték).

Médium: Dr. Wickland felesége, rajta keresztül beszél a szellem.

Wickland (Dr.) beszélget (a transzállapotban lévő feleségén keresztül) a megszálló szellemmel.

Kezdetben a szellem annyira nyugtalan volt, hogy le kellet fognunk a médiumot.

Sz.: Milyen jogon tart engem fogvaő Semmi közöm magához, nem csináltam magának semmit. Ha megint szabad leszek, majd megmutatom magának…

Dr.: Mint idegen jött ide hozzám és mindjárt veszekedni kezdett. Nem tehettem egyebet, mint lefogtam magát!

Sz.: De ilyen módon nem hagyom magam legyőzni!

Dr.: Ki magaő

Sz.: Miért mondjam megő Senkit nem ismerek itt és nem is érdekel, hogy maga ki. Hagyjon békén, hogy elmehessek!

Dr.: Először mondja meg, honnan jön és mit akarő

Sz.: Miért akarja tudniő

Dr.: Talán ki tudjuk segíteni jelenlegi helyzetéből.

Sz.: Majd ha nem tart ilyen erősen, beszélni fogok.

Dr.: Meséljen valamit magáról.

Sz.: Először is nem akarom többet ezeket a tőket (a beteg elektromos kezelése). Egy ideig fogságban voltam, de majd ha kimenekülök innen, nagy patáliát fogok csapni! Mi a csudának kezelt engem ezekkel a tőkkelő Ha innen ki tudok menni, hazamegyek.

Dr.: Hol van az otthonaő

Sz.: A sötétségben. Elmentem hazulról, s akkor egyszeriben nem láttam, mintha vak lettem volna.

Dr.: Nem érezte magát különösen már ott abban a házbanő

Sz.: Tulajdonképpen nem az én házam volt, de otthon éreztem magam. Sokszor nem tudtam hol vagyok és tomboltam egész idő alatt. Vagy veszekedtünk egymással, - mindenféle nép volt ott. De azokat még elkapom egyszer…

Dr.: Voltak ott nők iső

Sz.: Sokan, nem volt békénk tőlük. – Nők! Ha azokat egyszer utolérem, alaposan felpofozom mind!

Dr.: Nem értem miért akar mindjárt mindenkit bántaniő

Sz.: Örökké jajgattak, egész megbolondították az embert, és mit tehet egy férfi, ha annyi nő van körülötte (a többi megszálló szellem a beteg aurájában)! Legszívesebben elfutnék valahová, ahol nem talál meg senki.

Dr.: De saját maga elől nem tud elfutni.

Sz.: Nők, nők, elegem van belőlük! Az egyiket odavágtam, vertem, de mégsem engedett el (a beteg: L. W. asszony). Mi jogon csüng rajtam ennyireő Egy szép napon még megölöm!

Dr.: Tudatában van annak amit csináltő

Sz.: Nem érdekel mit csináltam! Egyszer kitéptem a csuklójából egy darabot, kitéptem a hajából amennyit tudtam és mégis kapaszkodott belém. Nem tudtam szabadulni tőle.

Dr.: Hol van most ez az asszonyő

Sz.: Egy idő óta már nem látom.

Dr.: Mi fájdalmat okozott magának ez az asszonyő

Sz.: Nincs joga ennyire kapaszkodnia belém, ahogy azt teszi.

Dr.: Fordítsuk meg a dolgot: maga az, aki csüng rajta. Maga már meghalt.

Sz.: Semmi joga engem női ruhákba dugni és hosszú hajat a fejemre tenni. Miő Én halottő Majd megmutatom magának mennyire nem vagyok az és hogy mennyire nincs elég ereje ahhoz, hogy engem fogva tartson. Majd az után mondja azt, hogy halott! (kajánul nevet)

Dr.: Maga kínozta ezt az asszonyt és én elektromossággal kiőztem magát belőle. Így ő végre megszabadult magától! Értse meg végre, hogy maga már egy szellem és fizikai test nélkül él.

Sz.: Csak el tudnám kapni egyszer ezt az asszonyt, az arcába csapnék, és legszívesebben a maga nyakának is nekiugranék.

Dr.: Ha nem viselkedik rendesen, megint elektromos kezelést kap. Legyen okos és lássa be a hibáit, nézzen vissza elmúlt életére, hogy mindenben helyesen cselekedett-eő

Sz.: Senki sem tökéletes!

Dr.: Maga egy tudatlan, földhöz kötött szellem, aki a föld szférájában bolyong. Négy évig kínzott és megszállva tartott egy asszonyt és most magasabb szellemtestvérek hozták ide, hogy segítsünk magán. E célból van megengedve, hogy a feleségem testét és agyát használhatja, aki könyörületből, rendelkezésre bocsátja magát, ilyen lényeknek, mint maga is, hogy ezúton tudjunk segíteni.

Sz.: Elég ostobaság tőle, ha ezt megengedi! És különben is, hogy jönnék én ahhoz, hogy nőket zaklassak, aki úgy győlölöm őket, hogy legszívesebben szétzúznám valamennyit!

Dr.: Kedves barátom, ha maga valamikor is boldog akar lenni, akkor változtatnia kell a magatartásán! Gondolt-e valaha is Istenre és hogy egyáltalán mi az élet értelmeő

Sz.: Nincs Isten, mert ha volna, nem lenne annyi „jaj” és nyomorúság.

Dr.: De ha nincs egy felsőbb Lény, hogy jött létre maga is, hogy van az, hogy él és vanő Meg tudja magyarázni azt is pl., hogy hogyan lehetséges az, hogy a feleségem testén keresztül beszél velünkő

Sz.: Tehát a maga felesége lógott rajtam egész idő alattő

Dr.: Nem! Maga molesztált egy hölgyet, aki azért jött ide hozzánk, hogy segítsünk neki. Én őztem ki magát belőle, aztán magasabb szellemek „börtönbe” zárták, de jelen pillanatban a feleségem testét veszi igénybe.

Nem minden nő hamis!

Sz.: Anyám is egy nagyon jó asszony volt, de már 40 vagy 50 éve halott.

Dr.: Maga is halott, ami a testét illeti, de most nézzen egy kicsit körül és mondja el nekünk, mit látő

Sz.: Anyámat látom, de félek tőle!

Dr.: Miértő Mi sem félünk magától.

Sz.: De hát anyám egy szellem!

Dr.: Persze hogy az, éppúgy mint maga. Mond valamit magánakő

Sz.: Azt, hogy - „évek óta kereslek John”. De én félek tőle!

Dr.: Olyan ijesztőő

Sz.: Nem, de mégis félek tőle! Oh, az apám is itt van és Lizzie is! Ne gyertek a közelembe, nem szeretlek Lizzie te kígyó!

Dr.: Valószínő bocsánatot akar kérni valamiért, amit elkövetett.

Sz.: Én sohasem fogok neki megbocsátani!

Dr.: Mi emberek tévedünk néha, lehet, hogy egy félreértés van maguk között. Törölje ki a győlöletet a szívéből, legyen okos!

Sz.: Lizzie menj el, vagy megöllek! Úgy viselkedtél, mint egy kígyó, hamis vagy, mint a többi, mind! Egy szavadat sem hiszem el. Nagyon haragszom rád, hazudsz!

Dr.: Mit felel és ki ő tulajdonképpenő

Sz.: ő az, akinek minden gyötrelmemet köszönhetem és azt állítja, hogy minden a féltékenységem miatt történt, pedig nem voltam féltékeny!

Dr.: Hallgassa csak meg, amit még mondani akar.

Sz.: (figyel) Szép kis történet! Össze akartunk házasodni, de én a féltékenységem miatt, hamis fényben láttam a dolgokat.

Dr.: Talán tényleg heveskedő és önfejő volt.

Sz.: (Lizzie-hez) Hazudsz! A másik fiúval kószáltál, magad is tudod. Azt mondja, amikor megláttam őket, véletlenül találkoztak a villamosnál és csak hazakísérte őt. Én meg hazarohantam és szíven szúrtam magam.

Dr.: Az egy bátor tett voltő! Tehát öngyilkos lett.

Sz.: Ha legalább meghaltam volna. Jobb lenne, de nem tudtam meghalni. Majd még megbosszulom magamat a nőkön!

Dr.: Miért nem akar észre térniő Bocsásson meg a leánynak.

Sz.: Maga elhiszi ezt a mesétő Nagyon szenvedtem a szúrás után, mindenáron meg akartam halni! Most itt jár Lizzie fel-alá és bőg.

Dr.: Én azt hiszem, édesanyja gyermekkorában nagyon elkényeztette.

Sz.: Jó dolgom volt, minden kívánságomat teljesítette. Most azt mondja: „bár ne tettem volna”. Nem anyám, ne gyere közelebb! Rajtam már nem segít semmi! „John légy okos, megértő! A lelkiismereted vádol” – mondja anyám.

Lizzie is itt van s mindketten sírnak, de velem nem törődik senki!

Dr.: Nem gondolja, hogy nagyon önzőő Ha most nem használja ki a kedvező helyzetét, nem bocsát meg Lizzie-nek, akkor megint egy sötét börtönbe kerül, mindaddig, amíg megbánást nem érez. Lássa be, hogy a hiba magában rejlik!

Sz.: Nem bocsátok meg neki, mindegy hová kerülök! Miért adtak meg mindent a szüleim, amit csak kívántamő Látod anyám mit tettélő Büszke vagy most a fiadraő Ennyire vittél, ez a te mőved!

Dr.: Azt állította, hogy szerette az édesanyját, de a szavai után ítélve, úgy látszik, senkivel szemben nem érzett rokonszenvet vagy szimpátiát.

Sz.: Győlölöm ezt a szót! Apám azt mondja, meg kell változnom, de én ehhez már öreg vagyok. (visszariad valamitől)

Ne vigyetek el! Ne vigyetek el! Én beteg vagyok! Ne engedje meg, hogy börtönbe vigyenek! Megbocsátok Lizzie-nek – mindent jóvá akarok tenni! Olyan elegem van az életből és mindenből!

Dr.: A szellemvilágban igyekeznie kell, magát hasznosítani, másokon segíteni, a rosszat jóvá tenni és nem bántani másokat! Próbálja helyrehozni azt az igazságtalanságot, amit ennek a hölgynek okozott azáltal, hogy megszállta!

Sz.: ő kínzott engem, én csak bosszút álltam a nőkön, mert győlölöm őket!

Miután ezt a konok szellemet nem lehetett jobb belátásra bírni, tévedéséről és helyzetéről meggyőzni, magasabb szellemtestvérek vették át és zárták „börtönbe”, ahol mindaddig kell maradnia, amíg az önmegtagadást meg nem tanulja, megbánást nem érez és ki nem írtja szívéből a győlöletet!

Forrás: Carl Wickland: Harminc év a holtak között (német kiadás)

Fordította: Havass Katalin