Fogalmak:
Médium: az a személy, aki pszichikai érzékenységénél
fogva képes a szellemekkel érintkezni, és akin keresztül a szellemek
megnyilatkozhatnak.
Automatikus írás: az az írás, ami akkor jön létre,
amikor szellemek irányítják az ember kezét. Automatikusan írni többféleképpen
lehet, így ceruzával, írógéppel, számítógép klaviatúrával, stb…
Transz: csökkent tudatossági szintő, alvásszerő
állapot. A transz mélysége a felszínestől az u.n. "mélytransz"-ig
terjedhet. Lehet hipnotikus, autohipnotikus, vagy spontán.
Transzmédiumok: olyan mély pszichotikus érzékenységő személyek, akik egy
időre átmenetileg szándékosan elvesztik a tudatukat abból a célból, hogy
megszállhassák őket a kommunikálni vagy gyógyítani vágyó szellemek.
Telepátia: gondolatok, gondolatképek vagy sugalmak
szellemi úton való továbbítása vagy vétele.
Testen kívüli tapasztalat: amikor a szellem-test kilép a fizikai
testből, de egy vékony un. "ezüstfonál"-lal továbbra is odakötődik. A
jelenséget néha asztrál projekcióként, vagy lélekutazásként is emlegetik.
Tisztánhallás: az a képesség, amellyel rendelkezők meghallják a fizikai
hangokon túli hangokat.
Tisztánlátás: az a képesség, amellyel rendelkezők meglátják a fizikai
látás számára láthatatlan dolgokat.
Írómédiumok:
Beszélő médiumok:
Rendszerint nem hallanak semmit, mert
ezeknél a szellem a beszélő szervekre hat, amint az írómédiumoknál a kézre. Ha
a médium látszólag éber állapotban is van, néha olyasmit mond, ami akaratával,
tudatával teljesen ellentétes.
Látó médiumok:
Ezek a médiumok a szellemeket látják.
Némelyek rendes éber állapotban látják és ekkor látomásuk tudása meg is marad
emlékükben, mások ellenben csak transz állapotban, és amit ekkor látnak azt
elmondják.
Ezek a médiumok sok esetben a harmadik szemükkel látják a
szellemeket, így becsukott szemmel is képesek érzékelni őket.
A látó médiumitás abban rejlik, hogy minden szellemet – akár
van köze, akár nincs – meglátja, ha a látókörébe kerül. Ilyenkor a médium képes
a jelentkező szellemeket úgy leírni, hogy a rokonok és az ismerősök felismerik.
Ilyenek például a halottlátók.
Időnként előfordul, hogy médiumi képesség nélül is láthatunk
szellemeket, de ez kivételszámba megy, hogy ilyeneket folyamatosan lásson
valaki)
Sugallatok belső gondolatok útján érintkezik a szellem a
médiummal. Azaz nem a fizikai testre hatnak, hanem az élőnek a lelke által az
agyra, és az így megfogalmazott gondolatokat átviszik a médium kezére vagy a
többi érzékszervére.
Így a médiumok sokszor leírnak olyan dolgokat, amik
nincsenek arányban a képességeikkel, gyakran teljesen más kifejezéseket,
szavakat, mondat szerkezeteteket alkalmaznak, mint ami megszokott mindennapi
életükben!
Zenei médiumok:
Ebben az esetben a médium képes minden tudás nélkül
hangszeren játszani, vagy énekelni Sok esetben a médium képes sorban több ember
hangján énekelni, mert sorban átengedi a testét a nyilatkozó zenélő – éneklő
szellemeknek. Erről pár éve, a kétezres évek elején készült videó felvétel,
amikor egy Magyarországon járt zenélő médium különböző régebben meghalt híres
emberek hangján énekelt, és amikor kijött a transz állapotból önmaga képtelen
volt egy dal eléneklésére!
Halló médiumok:
Ezeknél érdekes az az érzet, hogy a médium a fülével hallja
a szellemek közléseit.
Transz, féltransz – médiumok
Ebben az esetben a médium átengedi a testét egy szellemi
erőnek.
-
A féltransz médium esetében félig éber állapotban, nagyon erős
gondolati úton jönnek a mediális közlések, ebben az esetben a médium hangosan
mondja folyamatosan a bejövő gondolatokat értelmezés nélkül.
-
A transz médiumok esetében a médium átadja testét a magasabb
szintő szellemnek, ebben az esetben teljesen a „megszálló” szellem irányítja a
testet, a tevékenységet. Nagyon veszélyes, mert sok esetben ha valamilyen
komoly sérülés érte a mediális szellemet, akkor az áthozza magával ezeket a
psziho sérüléseket, ami hatással lehet a médium fizikai testére. Ilyen lehet
egy fuldoklás például…….
Nagyon fontos tudni, hogy a médium szellemi szintje
majdnem azonos szinten áll a közlő szellem szintjével. A magas szintő szellemek
nem képesek az alacsony rezgés szintő anyagban megnyilvánulni, így ezért is
használnak médiumokat. Ezért is fontos tudni, hogy mechanikus mozgatású táblán
magas szintő üzenetek nem tudnak jönni a tiszta szellemvilágból!
Mindenki médium valamilyen szinten, mert képes venni a
szellemvilág jeleit, üzeneteit, csak nem veszi észre a saját gondolatai között.
Az igazi médiumok már leszületésük előtt készülnek erre a feladatra, és sokszor
ezzel a céllal születnek le a földre, hogy mediális képességeikkel segítsék
ember-szellem társaikat.
Ezért is vannak különböző szintő mediális közlések, és sokan
amikor valamilyen közlést hallanak minden feltétel nélkül elhiszik. Nagyon kell
vigyázni a médium tisztaságára, hiszen a legjobb médium is csak 70-80%-os
tisztasággal tudja átadni az üzeneteket, de sok esetben alig éri el a 20-30%-os
tisztaságot az üzenet közlése!
Ebben a témában ajánlott olvasmány Nérei Ödön
1929-ben kiadásra került
„A szellemtan (spiritizmus) története, elmélete és
gyakorlása” c. könyve mely, tartalmazza hően kutatások alapján a pontos
elveket, és gyakorlati megoldásokat.
A könyvben a spiritizmus történetén kívül gyakorlati
útmutatásokat lehet találni:
-
Leírja a tudomány, vallás, és a szellemtan kapcsolatát.
-
Leírja a viselkedést a laikusokkal szemben
-
Leírja, hogy hogyan kell mőködnie egy mediális körnek, milyen
tisztaságúnak kell lennie, mik a kötelességei egy körvezetőnek, elmeséli az
ülések rendjét (kör alkotás, gyertya gyújtás imádkozás, belső harmónia
megteremtése, anyagias kérdésekről nem szabad beszélni, a munka megkezdése
előtt negyedórával csendnek kell lennie)
-
Beszél a szenvedő szellemekről, akiknek a mediális kör tagjai
segítenek.
-
Fontosnak tartja a szellemek megvizsgálását, az egyéniségüket,
a nyilatkozataikat. Nagyon fontos, hogy
a magas szintő szellemek névtelenül jelentkeznek, nem akarnak népszerő nevekkel
feltőnést kelteni, és dicsőségben fürödni. Szintén fontos, hogy ne kérjünk
tanácsot anyagi vonatkozású kérdésekben!
Tökéletlen médiumok:
Ostromlott médiumok, melyek folyton csaló, alantas
szellemekkel vannak körülvéve, amelyektől nem tudnak szabadulni.
Elámított médiumok, akikkel a csalószellemek
visszaélnek, ezek a médiumok nem bírják megítélni a szellemek
megnyilvánulásait, és emiatt vannak megtévesztve.
Könnyelmő médiumok, melyek képességeiket nem veszik
komolyan, és csak szórakozásból használják
Közönyös médiumok, kik a szellemek által adott
erkölcsi tanokból semmit sem tanulnak, életmódjukon, gondolkodásukon semmit sem
változtatnak.
Képzelődő médiumok, kik a magas szintő közléseket úgy
állítják be, mintha a saját érdemük lenne, és büszkék rá, hogy beszélgethetnek
magas szintő szellemekkel, a mástól eredő közléseket semmibe sem veszik,
magukat csalhatatlannak képzelik
Büszke médiumok, melyek a közléseket mások részére
adottnak tekintik, maguk nem okulnak belőle, nem elégszenek meg a médiumítás
egyik fajtájával, hanem valamennyit magukban akarják egyesíteni!
Ingerlékeny médium, kik a bírálatot visszautasítják,
és az általuk nyert üzeneteket, mint megdönthetetlen igazságokat tekintik, és
mást nem is fogadnak el.
Kapzsi médiumok, akik a médiumi képességeiket
megfizettetik. Általában nem vehető rossz néven, ha szegény emberek magasztos
képességeiket életfenntartásukra használják fel. Sok esetben maguk a szellemek
mondják a médiumnak, hogy a képességeit fizettesse meg és meghatározzák az árat
is, hogy mennyit szabad kérnie.
Amikor azonban a médium kapzsivá válik és a meghatározott ár
túllépi azt a határt, amit a szellemek
tisztességesnek tartanak, megvonják tőle a médiumi közlekedést, bezárják a
mediális csatornát. Ez a büntetés.
Sok esetben ilyenkor a médium a saját kitalációit adja
tovább pénz reményében!
És ez már csalás!
Rosszhiszemő médiumok azok, akiknek van bizonyos
képességük, de hiúságból olyanokat is mondanak, amelyekről nincs is tudásuk,
mert képességeik nem terjednek odáig. Természetesen ez már csalásnak számít.
Önző médiumok, akik képességeiket maguknak tartják
meg.
Féltékeny médiumok, akik más médiumokra féltékenyek,
irigykednek és bosszankodnak mások hasonló vagy másfajta médiumitásán.
A spiritiszta médium és a transz
A spiritiszta világ
médiumnak nevezi azt az érzékeny személyt, aki a földi világ és a túlvilág
között kapcsolatot tud létesíteni. Medius azt jelenti, a középen lévő. A
közvetítésre alkalmas állapotot transz állapotnak hívjuk. A spiritiszta hívők
összejövetelén a "seance"-on, vagy szeánszon, - ami egyszerően ülést
jelent - győlnek össze.
Ki lehet médiumő
A médium alkalmasságának nincs külső ismertető jele. Talán az ősi sámánokhoz
lehetne hasonlítani őket. (A sámán turguz eredető szó és nyugtalan embert
jelent.) A sámánok többségükben férfiak voltak, a mai médiumok azonban
többségükben nők. Szinte bármely néprétegből kikerülhetnek, és
szupernormális képességekkel rendelkeznek. Ezek a képességek egyes források
szerint fejleszthetők, más források szerint ezzel kell születni.
Öröklődő szupernormális képességek
Több családban megfigyelték, hogy a szülők képességeit - gyakran felerősödött
formában - örökölhetik a gyerekek. Ebben azért szerepet játszhat az is, hogy a
hívő szülők a szellemiséget és a képességet is átadják gyermeküknek. Gyakori,
hogy a serdülő korban a médiumi képességekkel megáldott-megvert gyermekek
sokkal érzékenyebbekké válnak, sebezhetőbbek lesznek. Hajlamosabbak a
kiborulásra, és túlreagálják az igazságtalanságokat és sokkal szociábilisabbak,
mint azonos korú társaik. Ezért a kamasz csoportok az ilyen fiatalt könnyebben
kivetik maguk közül. Irtzl Máriának, az 1900-as évek híres óbudai médiumának 14
éves korában volt az első látomása, sőt a leghíresebb külföldi médiumok is
ebben az életkorban kezdték észlelni médiumi képességeiket. (Például a svájci
Smidt Helen)
Médiumi képességek és a halál-közeli élmények, életkrízisek
A médiumok között igen gyakori, ha nem fiatal kamasz korban kerül felszínre ez
a képesség, akkor egy nagyon erős életélmény hatására ébredhet érzékenysége
tudatára. Ilyen élmény a kómából való felébredés, a halál-közeli élmény, a nemi
erőszak (nőknél és férfiaknál ez is eredményezhet testelhagyásos élményt is!)
esetleg börtön élmény is lehet. Szirmai Kornél megfigyelt olyan eseteket amikor
agyhártyagyulladás után jelentkeztek médiumi képességek.
Médiumok és a pszichiátriai megbetegedések
A valódi médiumi képességeket és a skizofrénia bizonyos tünetcsoportjait igen
nehéz egymástól elkülöníteni. Vannak olyan beteges megnyilvánulások, melyek
igen hasonlítanak a médiumi képességekre. A beteg ilyenkor ugyanúgy víziókat
lát, esetleg vallási képzelgéseket „elhivatottságot" él meg, prófétának
képzeli magát, vagy vallási stigmákat produkálhat. A hisztériára való hajlamuk
is erősebb lehet. A hisztériásra jellemző az is, hogy feltőnési vágya nagy.
Szeret érdekes embernek tőnni, és ez jól összefügg a médiumitással. Az ilyen
médiumnak mindig sikerül megidéznie a kért szellemet és jellemző rá, hogy
állandóan csal. (Folyamatosan figyelve csalása leleplezhető.)
A transz állapota
A "trance" (transz) angol szó, elragadtatást önsugalmazással
előidézett mesterséges önkívületet jelent. A transz állapotát a legnevesebb
pszichológusok közt például C.G Jung is tanulmányozták. Az okkultizmus
pszichológiájának szakértője,
Raweliffe szerint a következő
hat transzállapot a leggyakoribb:
1. az alvajárók
szomnambul transza
2. a hipnotizált emberek hipnotikus transza
3. a jóga transz
4. a kataleptikus transz állapot (görcsbe merevedés a révület, vagy a hisztéria
felső fokán)
5. extatikus transz (boldog víziókban elmerült "szentek"
transzállapota)
6. sámán-transz a természeti népek transzállapotai.
Rendkívüli pszichikai állapot
A transz tulajdonképpen nem más, mint valamilyen nem szokványos, önfeledt, vagy
akár önkívületi állapot. A médiumok transza leggyakrabban csak fél transznak
nevezhető, félig éber állapot, melyben a tudat peremén mőködve a külvilág és a
túlvilág eseményeit is figyelemmel követheti. Ez az állapot hasonló a
kórlélektan által anoetikus tudomásszerzésnek nevezett álomszerő, hézagos,
homályos tudatállapotához. Ilyenkor - függetlenül attól, hogy a médium emlékszik-e
az élményeire éberen is, vagy sem - mindaz, amit hall, vagy lát elmosódik
körülötte, és a hangok, impulzusok mintha kívülről egy álomvilágból érkeznének.
Ez az állapot gyakorlással egyre jobban elérhető, megtanulható, akárcsak a
hipnotikus transz elérése.
A transz elérésének állapota
A médium a transz állapotát sokféle módon elérheti. Vannak, akik a
"kör", vagy a szeánsz vezetőjével szuggeráltatják magukat, vannak,
akik egy fényes tárgyat néznek, vagy imákat, mantrákat mormolnak, esetleg meditálnak,
révedeznek. Egyesek légzéstechnikákkal érik el ezt az állapotot. Ilyenkor a
vérnyomás és a pulzus emelkedik, verejtékezés, gyakori rosszullét is
megfigyelhető egyes médiumoknál.
SUGALMAZÁS
A sugalmazás fogalmát a közönséges életben is
ismerjük. Ismerjük t.i. azt a tényt, hogy gyengébb idegzető egyénekre az
erősebb idegzetőek a gondolataikat is át tudják vinni. Ismeretes, hogy két
egyén között gyakran megtörténik, hogy egy- azon időben egy és ugyanazt
gondolják. Nem foglalkozunk most azzal, hogy a jelenségnek mi a mechanikai
magyarázata, mert célunk csupán arra rámutatni, hogy a gondolat átvitelének
lehetősége minden időben ismeretes volt, a Biblia idejében létrejött hasonló
jelenségeknek pedig ugyanaz a magyarázata, amivel manapság a spiritizmus jelenségeit
szokták megvilágítani.
Ha
elfogadjuk, hogy testben élő egyének is képesek egymásra gondolataikat
átszármaztatni és feltételezzük, hogy az ember összes szellemi képességei a
testi halál után is fennmaradhatnak, - mert hiszen éppen a szellemi képességek azok,
melyek soha meg nem szőnhetnek (lásd: Máté ev. 5,19-20.), - akkor minden
különös nehézség nélkül megoldhatjuk a szellemi sugalmazás kérdését is.
Ha ugyanis a testben élő ember szellemi képessége testének levetése után is
tulajdona marad, akkor a testből kiköltözött szellem gondolatait még könnyebben
átszármaztathatja az élő ember agyába, mint azt az élő ember tehette, mert
hiszen a szellemnek nem kell még a saját anyagi burkával is megküzdenie, hanem
már csak az élőével. De ha ez a képessége már egy közönséges testből kivált
egyén szellemének is megvan, mennyivel inkább képesek a fejlődöttebb szellemekő
Csakis
erre a lehetőségre alapítva tudjuk magunknak megmagyarázni azt, hogy nagyon sokszor
van alkalmunk rajtakapni magunkat azon, hogy egy bizonyos gondolatot kaptunk
valahonnan, melyről egy kis jóakarattal és igazságérzettel könnyen
megállapíthatjuk, hogy annak létrejöttében saját lelkünk ténykedésének semmi
köze sincsen, mert hiszen azelőtt a legnagyobb fejtöréssel sem lettünk volna
képesek rájönni erre a gondolatra, mely most egyszerre csak „eszünkbe ötlött”.
Honnan
kaptuk tehát az ily gondolatokatő
A spiritizmus erre az elméletre alapítja a médiumok
által nyert nyilatkozatok egy részét, amidőn t.i. bizonyított tényként
fogadja el azt, hogy a médiumi közlemények egy része a szellemvilágból eredő
üzenet. Azért csak egy része, mert vannak médiumok, akiknek saját szelleme,
bizonyos – tudatos vagy tudatlan állapotban – testi hüvelyéből kihelyeződik és
a tisztánlátás bizonyos fokára emelkedve, oly magasabb transzcendentális
ismeretek birtokába jut, amelyeket testbe zárt állapotában felfogni nem lenne
képes. Az ilyen sugalmazást „ihletettség”-nek is nevezik.
A Bibliában több példa van rá. Jób könyvének 32. r.
8. versében: „Bizonyára a halandó emberben
ama Lélek és a mindenható Istennek ihlése teszi a bölcsességet.” Továbbá
Pál apostol Timotheushoz írott 2. levelének 3. r. 16. versében: „A teljes írás Istentől ihletett.”
Arra a netalán fölmerülő
kérdésre, hogy az ilyen sugalmazás alatt álló s médiumi képességekkel bíró
ember akár mindentudóvá is válhatnék, azt kell felelnünk, hogy az nem
lehetséges azért, mert minden sugalmazás végre is a médium emberi testén, azaz
anyagán keresztül szőrődik át: a sugalmazottnak korlátolt ismeretei, egyéni
fogyatkozásai által változást szenvedhet és szenved is. Ebből a szempontból
kell megítélnünk mindazt, ami médiumok által jut a tudomásunkra, de ugyanezen a
próbakövön át kell megítélnünk a bibliai kijelentések egy részét is. Hiszen
Lukács ev. 12. r. 57. vers szerint már Jézus is megmondotta, hogy: „Mi dolog
pedig, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek azt, ami igaz”; továbbá meg
van írva János I. lev. 4. r. 1. versében: „Szerelmeseim, ne higyjetek minden
léleknek, hanem megpróbáljátok a lelkeket, hogy Istentől vagynak-e.” Nérei Ödön (Spiritiszta Szemle 1939/21)
AZ
ÖNPUSZTÍTÁS ÉS AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS FÁJA
(Teréz Anya)
AZ ÖNPUSZTÍTÁS
FÁJA
AZ ÁGAKON: Üresség, Elidegenedés, Érzéketlenség,
Békétlenség, Bőnözés, Függőség, Alkoholizmus, Kábítószer-élvezet.
A GYÖKEREKNÉL: Félelem, Bizonytalanság,
Sértődöttség, Féltékenység, Bizalmatlanság, Rosszindulat, Bőnösség, Önsajnálat.
AZ
ÖNMEGVALÓSÍTÁS FÁJA
AZ ÁGAKON: Céltudatosság, Egészség, Öröm, Önismeret,
Elégedettség, Elfogadás, Kiteljesedés, Teremtőerő.
A GYÖKEREKNÉL: Irgalom, Barátság, Megbocsátás, Szeretet,
Hála, Kedvesség, Melegség, Bizalom
A MÉDIUMOKRÓL ÉS A
MÉDIUMITÁSRÓL
Névtelen szellem
tanításában
Sokak előtt ismert
tény az, miszerint a földi élet befejeződése után, az addig a testhez kötődött,
de emberi szemmel láthatatlan lélek és szellem felszabadul és folytatja életét
egy másik síkon: a szellemvilágban.
A legtöbb ember
számára láthatatlan szellemi intelligencia - bizonyos körülmények között -
megnyilatkozhat a testben élők előtt. Ehhez a megnyilvánuláshoz olyan személy
jelenléte szükséges, aki médiumi képességekkel rendelkezik. A szellemtan ezt a személyt médiumnak
nevezi. Magyarországon elterjedt az eszköz megnevezés is. Ezen azt értjük:
olyan személy, akin – mint valami eszközön - keresztül megnyilatkozhat egy
szellemlény.
A médium latin szó
és "középet" jelent. Valóban, egy szellemtannal foglalkozó kis
embercsoport középpontban álló alakját jelenti, aki nélkül a közösség
mőködésképtelen.
A médiumitás
tulajdonképpen égi adományként, karizmaként is felfogható, ámbár minden
emberben van valamennyi médiumitás, mert a saját benső világának,
szellemiségének kinyilvánításában, mindenki saját magának a médiuma.
Hatásaiban és
megnyilvánulásaiban, egymástól különböző médiumitásokat ismerünk.
Igy például van:
fizikai jelenségeket létrehozó-, érző-, halló-, látó-, író-, rajzoló-,
beszélő-, és gyógyító hatásokat megvalósító médiumitás. Minden fajtájára nem térhetünk ki
részletesen, mert Névtelen Szellemet, s így bennünket is, elsősorban az író és
beszélő médiumitás érdekel és érint közelebbről, már csak azért is, mert
Tanítónk megnyilatkozásai ilyen képességekkel rendelkező médium
közremőködésével valósultak meg.
Finomabb
érzékenységük révén, a médiumok többségükben a nők köréből kerülnek ki. A
médium magatartása utaljon eszköz jellegére. Magatartásában egyszerő, feltőnést
kerülő, szerény, de nem feltétlenül visszahúzódó legyen. Kerülje a külső
hatásokat. Arca, megjelenése tükrözze az egyszerőségét. Szépítőszereket,
lehetőség szerint, ne alkalmazzon. Ruhája és hajviselete se színekben, se
díszítésekben ne legyen feltőnő. Egész megjelenése és fellépése azt tükrözze,
hogy ő egy olyan világnak a képviselője, ahol a külsőségeknek semmi jelentősége
nincsen.
Azt, hogy
minőségében milyen manifesztációt képes egy médium reprodukálni - egyáltalában
milyenné kellene válnia egy ilyen fontos mőködést, megbízatást hordozó
személynek - ezt fogjuk a következőkben olvasni tisztelt Tanítónk, a Névtelen
Szellem megvilágításában.
Az igazi médiumi
képesség vele születik az emberrel. A lélek és test összekapcsolódásánál
keletkező sima fluidréteg az, ami az embernek az álombeli idejében átélt
tapasztalatait rögzíthető módon felveszi, és a testi tudat számára is
hozzáférhetővé teszi. Ha ez
a fluidréteg nyugodt és békés, akkor bizonyos átmenetet képez az álom és
ébrenlét állapota között, ahol a szellem - adott alkalmakkor - szívesen időzik.
Ezeket a finom életrezgésekkel áthatott erőket vesszük mi igénybe az értelmi és
érzelmi síkon, hogy egyidejőleg a fizikai síkon cselekvőképességet nyerhessünk.
Óvom azokat,
akiknek lelke nem erős és nincs átitatva a hittől, szeretettől és az
igazságtól, hogy a médiumi képességet ne fejlesszék ki magukban, mert hamar
célt ér a félrevezetés szelleme. A médium ugyanis jelentős próbának van kitéve,
nem úgy mint azt többen hiszik.
A médiumitást a
maga kifejlődött állapotában a prófétáknak nevezett egyének birtokolták; voltak
azonban mindenkor hamis próféták is; azért mondja az Úr, hogy sok hamis
próféták akadnak, akik ellene prófétálnak, jeleket és csodákat tesznek az
utolsó időben.
A jó, a tiszta,
mindig kevesebb lesz a földön,
és akinek már csak jelek és csodák tudják a hitet megadni - és nem a belső
lelki törvény - azok ezeknek a hamis prófétáknak esnek áldozatul. Sőt e hamis
próféták még majd arra is vetemednek, hogy Krisztus nevében tesznek és
beszélnek. Azért, ha a médium gőgös, büszke, szívtelen, parázna, hazug, irigy,
emberszóló vagy dorbézoló, attól nem lehet jót várni. Azért az ilyenek
közleményeit mindig erős kritikával kell fogadni. A médiumot csak az
alázatossága teheti jobb szellemek központjává. Mindenkor az ember jelleme a
fő, mert a jó bort rossz hordóba nem töltik. Ami értékes, csak azt becsülik
meg.
A médium a
gyülekezet szeme, füle, szája, orra, tapogató szerve. Ha tehát ezek közül a
szervek közül valamelyik hibás, akkor tévelygésekre vezető eszközzé válik.
Ilyen esetben mi
haszna van a lelkeknek abból, hogy szellemtannal foglalkoznakő Ha az írásokat
nem is értik tökéletesen, nem olyan nagy baj, mintha rosszul magyarázzák és
rossz tanácsokat osztogatnak, szóval konkolyt hintenek.
Csak az fejlessze
ki a médiumitást, aki már nem nagyon világias, és ha az már kifejlődött, akkor is tovább
javuljon. Az a fő, hogy az emberek között az összhang meglegyen, mert ha az
megbomlik, semmiféle hatalom sem képes rendes manifesztációt létrehozni. Az
embereknél az a baj, hogy nem képesek egymás hibáit elnézni, és ez a
szellemeknek rossz példa.; mert hogy a kör-ülés iskola, ahová csak az
jöjjön, aki javulni és szeretni tud, vagy, aki tanulni akar.
Amit a természet
jónak lát letakarni, azt büntetlenül, egy törvényben élő szellem sem takarhatja
ki, mert veszélyeknek teszi ki magát. Tehát aki ilyen terhes múlttal
rendelkezik, annak nem ajánlatos, ha médiummá fejlesztik. Vajon mit adhatnak a világnak a szenvedélyek
rabjai, a tévelygések fiai és leányaiő Jót semmi esetre sem, csak bőnt és rossz
levegőjő szférájuk hazug igazságait. Csak a megtérésre alkalmas lelkek, akik
inkább a jóra befolyásolhatók, mint a rosszra, kapcsolódhatnak bele veszély
nélkül a szellemek világába.
Én sohasem mondtam,
hogy száz százalékig lehet médiumon keresztül megnyilatkozni. Adódnak ugyan
olyan - hogy úgy mondjam - óvatlan pillanatok és engedelmes erők, idők, és
alkalmak, amikor és amelyekkel a gondolatokat, szavakat és formákat tisztán
lehet a médium lelkén keresztül, azaz a médium lényétől függetlenül közölni; de
ez nem valami meghatározott idő és állapot, mert örök hullámzásnak van kitéve.
Azért a médium lelkiállapotától sok függ, sőt sokszor azoknak a
lelkiállapotától is, akik az ülésen részt vesznek. Minél jobban át tudja magát
valaki adni, minél inkább képes megfeledkezni a saját énjéről, annál tisztább,
annál egyénibb lehet a megnyilatkozás.
Elkoptathatja és
megsemmisítheti egészen a médiumitást – főként nagyobb közösségben - a
széthúzás, a felette éles kritika, a túlzott ellenőrzés, ami a médium lelkét
félelemmel és bizonytalansággal tölti el; elkoptatja az egymás közötti
súrlódás, bizalmatlanság és a túl nagy igények, - mindegy akár a médiumban
vannak meg ezek az igények, akár a környezetében.
Legyenek nagyon
szerények és alázatosak a médiumok is. Mi minden lehetőséget, amit kihasználunk, igyekszünk a magunk részére
felhasználni, hiszen csak a lehetőségekben van meg a választás, és azokban,
amelyeket mint kész lelki eredményeket a kör tagjai már kidolgoztak és
szolgálatra felkínáltak.
Amely léleknek
csak az a vágya, hogy az átlagból kiemelkedjen - és így az érdeklődést magára vonja - az
már eleve elvetendő, mert ez többet árt, mint használ, nemcsak az
embereknek, hanem a szellemeknek is.
Ha megfelelő
harmonikus egységet képez egy kis társaság, ha csak egy-két egyén van is köztük, aki testileg és lelkileg is
alkalmas a szellemekkel való összeköttetésre, sokkal nagyobb eredményt lehet
elérni kisebb tehetséggel is, mint nagy rátermettséggel, de kevés jóakarattal.
Miután minden
Istennél van, és mindennek, így a médiumnak és a médiumitásnak is meg kell
hagyni azt a területet, amelyben a médium otthon van lélekben; nem szabad ugyan
vadon hinni, de nem szabad lerombolni sem a médium lelki környezetét, azaz, ami
őt lélekben befolyásolja, tehát nem szabad lerombolni azokat az igazságokat,
amelyek ma még egy-egy embercsoportot táplálnak, ameddig nem tudunk nekik
nagyobb és tisztább igazságot adni, mégpedig abban a formában, amelyben elfogadhatja
és magáévá teheti.
A következőkben arról kapunk eligazítást Tanítónk
részéről, hogy a megnyilatkozó szellemlények hol és miként kapcsolódnak a
médiumhoz.
A szellemi vezető
a léleknek mindig azon a részén kapcsolódik a médiumhoz, amely leginkább nyitva
van a felső világ számára.
A szellemi vezetést
ugyanis úgy kell elképzelni, hogy a szellemi vezető az én-nek csak a
legmagasabb felé törekvő részéhez kapcsolódhat, és az a rész mindig nyitva áll
a vezető számára. ő bezárhatja és kinyithatja azt olyan módon, hogy az más
szellemek részére úgyszólván hozzáférhetetlenné válik, s ha ezt – akár testi
egészségének megóvása érdekében – jobbnak látja a szellemi vezető.
Az átlagember
szelleme, akinek még
nincsenek magasabb rendő lelki és szellemi törekvései, aki az igazságnak még csak
egy kicsiny hányadát képes magában feldolgozni, ami éppen csak az ő létének
anyagi vonatkozásában köti le gondolatait: a rekeszizom (diafragma)
vonalában kapcsolódik a médiumhoz, mivel ez tulajdonképpen az anyagi és
lelki életnek a választó vonala, ennélfogva ez a legalkalmasabb pont a
kapcsolódásra.
A magasabb érzelmi
szférákat betöltő szellemek a szív tájékán kapcsolódnak és inkább az érzelmi
világot ragadják meg. Azért egy erre alkalmas médiumon keresztül ugyanaz a
szellem inkább csak az érzéseit képes kifejezni.
Azok a szellemek,
akik ezeket az érzéseket is legyőzték, helyesebben mondva átnemesítették,
átfinomították, inkább a hátsó agyon keresztül veszik igénybe az
idegszférát, és ezen keresztül befolyásolják a gondolkozó központot. Ezek
inkább a gondolati világukat tudják kifejezni ugyanazon médium által.
A médiumokkal
kapcsolatos tudnivalókban elérkeztünk ahhoz a részhez, ahol Névtelen Szellem
felhívja a figyelmünket a médiumitás, illetve az eszközzé válás nehézségeire, sőt
veszélyeire, valamint a médiumi karakter különbözőségeire.
Annyi bizonyos,
hogy túl zaklatott idegélető és túl erős és gyorsan alakuló fantáziával
rendelkező emberek nem alkalmasak médiumi közlemények átvételére, mert a passzivitás hiányzik belőlük, vagyis
csak igen kis mértékben van meg, és az impressziókat a saját szellem gyors
fantáziájával tökéletlenül alakítja, illetőleg kerekíti ki. Ezért én azokat,
akiknek erős vonzásuk van a szellemvilággal szemben, de nem látom a
felsőbbrendő énjükben a garanciát arra nézve, hogy ellent tudjanak állni,
mindenkor lebeszélem a médiumitás kifejlesztéséről.
Nagyon sokszor nem
is helyes és nem is törvényes az ilyen médiumitást felszabadítani, mert az
ilyenfajta médiumitás nagy részben, mondhatni 90 %-ban, súlyos veszélyeket
rejt magában:
megőrülés,
megszálltság lehetőségét, vagy legalább is a szenvedélyekben való tobzódást
vonhat maga után. A
szeretetben gyenge emberek számára egyáltalán nem találom helyesnek a
médiumitás kifejlesztését.
Minél nyugodtabb és
passzívabb a médium, annál jobban befolyásolható, annál tisztábban jelenik meg
a szavakban a szellem gondolata. Ez sokaknál gépiesen történik. A különbözőség
a médiumi leadások között azért van, mert nem egyforma hatások váltódnak ki a
médiumokban. Minél több valakinél az anyagi élet befolyása a tudatra, annál
kevésbé élethő az átvétel és a szavakban való kifejezés.
Általában a médiumok
kétfélék. Az egyik rész örökösen kételkedő és félszeg, míg a másik rész vakon
hívő és bizonyos képzelgéssel vegyes hiúság rabja. Az ilyenek mindig bátrak,
sőt sokszor vakmerők; az óvatosságot egyáltalán nem ismerik, vagy ha ismerik
is, elfelejtik alkalmazni a hit kérdésében. Így aztán többet ártanak az ügynek,
mint használnak. Kárba vész a jóakaratuk, buzgólkodásuk, mert az alapos munkát
végző szellemek nem fogadják szimpátiával az ilyenek közeledését és így azoknak
a tolakodó szellemeknek eszközeivé válnak, akik hangzatos nevek alatt kétes
értékő bölcselkedésekkel halmozzák el őket csak azért, hogy szereplési vágyukat
kielégítsék és magukat csodáltassák. Sőt az ilyenek nem csak kétes értékő,
hanem egészen hamis irányú utasításokat sem átallanak leadni, különösen, ha
látják, hogy az emberek mindent kritika nélkül elfogadnak.
A következőkben
Tanítónk megkísérli közel hozni, megértetni velünk magának a médiumitásnak a
lényegét.
Azt mondhatnánk a
ti nyelveteken, hogy ez olyan természeti tünemény, amelyet sem megfejteni, sem
megmagyarázni nem vagytok képesek. Azért tehát csak úgy vegyétek ezt a dolgot, mint olyan meggyőződést,
amely egy másik világ létezését, életét és mőködését adja tudomásul és ennek
mintegy meggyőző bizonyítékául szolgál.
Úgy vegyétek,
mint Isten ajándékát, de semmi esetre sem olyan állandó képességnek, mint
amellyel a ti akaratotok és kívánságotok szerint bármikor és bármely
körülmények között ott és azt vehetitek át, amit éppen akartok. Azért tehát legyetek résen a médiumitás
törvényén keresztül mutatkozó jelenségekkel szemben, mert ha meggyőző
bizonyítékok jelentkeznek is, az értelem- és érzelemvilág számára, mégis minden
ember lelkében ki kell alakulnia valami bizonyosság-félének. Ez azt jelenti,
hogy nem kell az embernek a médiumitás révén megismert igazságok tekintetében
csupán elfogadónak lennie, hanem akár milyen meggyőző és bármilyen bizonyító
erővel rendelkező jelenség is az, azt mindig a maga helyére kell állítani
szellemi érték tekintetében.
Az egész
médíumitás nagyon laza talajon álló tulajdonság Tehát az ember ne legyen vakhitő a
szellemvilágból jövő igazsággal szemben se, hanem az emberi énjében is engedjen
mindenkor a lélek tiszta vágyódását és tiszta törekvését érvényesíteni. Mi
nem adhatunk a médiumnak szavakat, csak érzéseket és gondolatokat, sőt a
gondolatokban is sokszor csak olyan formákat, amelyeket éppen rá lehet
illeszteni a médium gondolataira.
Nagyon fontosnak
tartja a megfelelő kritikai érzék kifejlesztését bölcs Tanítónk, mert ennek
hiányában könnyen a nagy nevek bővöletébe esik az eszköz, és ez a hiszékenység
a manifesztáción keresztül megtéveszti az ülésen résztvevőket vagy a közlemény
olvasóját is.
Nemkülönben fontos a
testi tudat kifejlesztése és tovább építése a médium részéről azért, hogy a
megnyilatkozások világosak, tiszták és jól érthetők legyenek.
A kritikai
érzéknek hiányában fordul elő nagyon sokszor spiritiszta üléseken és egyes
médiumoknál, hogy olyan neveket említenek, amelyeknek hordozóit nagyoknak,
bölcseknek igazaknak, sőt szenteknek tartották és tartják az emberek.
Pedig nem az
egyéni szellem van vele, aki azt írja, vagy mondja, hanem csak az a
gondolatforma, azok az érzésrezgések, amelyek azt a földön élt emberszellemet
annak idején megragadták, és azzá tették, akivé lett.
Mert hiszen Istennek
ugyanaz a lelke, ugyanazokat a gondolatokat és érzéseket bocsátja
lélekről-lélekre, tovább és tovább, s látva a médiumnak a név után való
vágyódását, annak ellenére, hogy nem ők írják, vagy mondják, előáll az a
kényszerőség (anélkül, hogy hazugságról, vagy az igazság megmásításáról lehetne
beszélni), hogy egy névnek a cégére alatt jön létre a megnyilatkozás, amely
névvel a médium saját szelleme ruházza fel az isteni léleknek azt a kiáradását,
amely rajta keresztül mőködik.
Azért szükséges a
testi tudatrész kifejlesztése, hogy a benső ezen át fejezhesse ki magát. Ez a
tudatrész a test öntudatának lerakott mennyisége, ezen keresztül lehetséges
beszélni, azaz a gondolatokat kifejezni, és ezen keresztül lehet a dolgokról
képeket alkotni a képzelet világában. Tehát a tudatnak ez a szőrőképessége
az a médiumi tulajdonság, amelyen keresztül a lélek áthozza azokat a
tapasztalatokat, azokat a fogalmakat, amelyeket beleírunk, belenyomunk, vagy
hogy úgy mondjam, belerajzolunk, belevetítünk a médium lelkébe. A
tökéletlenül képzett tudat tökéletlenül adja azokat vissza. Azután ha ez a
tudatszőrő sőrő, tudniillik nagyon el van a szellem határolva a test által úgy,
hogy nem tudja magát olyan tökéletesen kifejezni (most a saját egyéniségről
beszélek), akkor csak olyan félig mővelt, félig képzett eszköz lesz a saját
egyénisége számára is.
A médiumokkal
szemben kétféle eshetőség lehetséges, éspedig mind a kettő káros. Az egyik
az, hogy a médium saját magának mindent elhisz, és ugyanebbe a tévedésbe esnek
az őt körülvevő hallgatók is. Ebből származhat a csalhatatlanság érzése, a
hallgatókban pedig a vakhit. A másik pedig az, amikor túlságosan éles
kritikával élnek, amely visszautasításban, vagy gúnyolódásban nyilvánul meg. Ez
viszont a médium lelkében a saját képességeibe vetett hit megrendüléséhez,
esetleg tökéletes megsemmisüléséhez is vezethet. Mert a médiumitás annyira sokféle, hogy még árnyalatilag is különböznek a
hasonló természető médiumitások. Mert hiszen nem egyformák az emberek, nem
egyforma a lelkület, nem egyforma az érzés és a fluid, ennélfogva nem egyformák
a médiumi képességek sem.
Így aki médium, de ezzel
az adományával nem áll az Úr szolgálatában, annak jobb lett volna, ha a
médiumitását elzárták volna, és nem nyitották volna ki a szellemvilág felé.
Vannak, akiket a kísértés visz rá, hogy médiumizáljanak. Ezt a kísértést néha
az anyagi érdekek képezik, sokszor egy kis hiúság, bizonyos hatni vágyás,
szereplési, feltőnési vágy, stb. Van rá eset, hogy a lélek vakhitő
rajongása is felszínre hozza az önámító médiumi kijelentéseket.
Tehát első
feltétel, hogy a közlés valóban manifesztáció legyen, nem pedig animizmus;
a második feltétel, hogy feleljen meg az igazságnak. Ezért csak azt kell
elfogadni, ami mindenképpen lelki haszonnal jár, mert ha ez hiányzik, akkor az
ülésezés céltalan.
A médium ne adjon
tanítást olyan kérdésekben, amelyeknek horderejét még nem ismeri és nem is ismerheti, mert lelki és szellemi
fejlettsége még nem emelkedett odáig.
Minél sokoldalúbban
csiszolt a lélek a tanulás és a tudás következményeképpen, annál kevésbé
hozzáférhető az idegen akarat számára, annak az öntudatlanul hatásokat felvevő
rétege, mert hiszen ez is fel lett használva az egyén lelki munkájához. Az
ilyen ember gondolatainak képzésére, a saját szellemi munkálkodására annyira
igénybe veszi lelkének minden részét, hogy a tudatalatti énben nem marad
felhasználatlan erőmennyiség, mert arra neki magának szüksége van.
A békesség és a
megnyugvás időszakaiban haladhat a lélek a jóban, akkor hozhatja magából
felszínre azt, ami benne megért, illetve ami kialakult benne. Ez az az idő, amikor maga körül telehinti a
világot lelkének eredményeivel; és ha ezek Istennek tetszők - akár érzések,
akár gondolatok vagy cselekedetek formájában nyilatkoznak meg - akkor ezek
számára áldást hozók.
+ + +
Ha a médiumok,
illetve médiumitással rendelkező személyek kicsit többet törődnének önmaguk
képzésével, úgyszintén ezt tennék a szellemtannal foglalkozó körök tagjai is,
akkor lehetővé válna olyan manifesztációk létrejötte, amelyek megvilágosítanák,
előbbre vinnék, fellendítenék országunk szellemtannal foglalkozó köreit. Ezáltal lehetővé válna a ma még sajnálatosan
atomizálódott szellemi mozgalmak, egyesületek egymáshoz való közelebb kerülése.
Kiszőrhetőbb lenne a sok megtévesztő csaló, a szellemi adományokat pénzért
áruló fekete-mágus, az ellentét szolgálatában álló siserehad.
Ma még sok az
önhitt, megbízatásában tetszelgő médium. Némelyikük egyenesen prófétának
képzeli magát. Miután már az ószövetségi próféták által is jelzett utolsó idők
vége felé járunk, sokan várják a Megváltó újbóli eljövetelét.
Némelyik
szellemlény egyenesen Jézusnak adja ki magát, és a megdöbbent hallgatóságnak
szóvirágoktól hemzsegő, gyakran megtévesztő közleményt nyilatkoztat ki, a
meghatódott médiumon át.
Nem olvastam még
olyan szellemközleményt, amelyet Jézus személyesen jelentett ki médium útján,
és ami felért volna az Újszövetségben megírt jézusi tanítással.
A médiumi
megbízatást nagyon komolyan kell venni, mert a médium személye és különleges
képessége tulajdonképpen híd az ember és szellemvilág között.
A médium Isten
kegyelmének hordozója és közvetítője az emberek felé. Ehhez a hivatáshoz a
megbízatás a láthatatlan világból érkezik. Ám nemcsak hivatás, hanem egyszersmind szolgálat is. A médium
szolgálja a megbízót: Krisztust és azt is, akinek az érdekében vállalta a
megbízatást: a földi embert.
Felmerülhet a
kérdés: - és ezért a felelősségteljes szolgálatért mi a fizetségő - mert hiszen a megbízónak nincsenek
forintjai. Forintjai ugyan nincsenek, de olyan különleges értékei bőven
vannak, amelyek pénzen meg nem vásárolhatók, mert nem anyagiak és egyetemes
értékőek. A láthatatlan megbízó ilyen értékekkel fizet többek között a
szolgálattevőnek, mint például: életkörülményeinek bölcs elrendezése,
lényeglátás képességének kifejlesztése, belső béke és kiegyensúlyozottság
elérése, szellemi védelem nyújtása és így tovább!
Aki már részesült
valaha ilyen, vagy ezekhez hasonló értékekben, az tudja ezeket igazán
megbecsülni, mivelhogy mennyei származásúak. Végezze tehát minden médium
tisztán és becsületesen Istentől kapott megbízatását, hogy részesülhessen a
mennyei kincsekben.
