|
|
Kincsesbánya Az AsztrálFény - ezotérikus parapszichológia oldalaihoz kapcsolódó írások, olvasmányok, kivonatok, jegyzetek, képek, stb. |
Átkok könyve II. Erre a kincsre eddig 18690 alkalommal voltak kíváncsiak.
Történelmünk során a hívek tömege számtalan védekezési formát ismert az átkok és rontások ellen: bűvös amuletteket, varázsigéket vagy éppen olyan módszereket, amely révén az átok visszaszáll arra, aki elindította. Felmerül a kérdés, mindez csupán szemfényvesztés lenne? Széles körben elterjedt ősi meggyőződés szerint a szellem uralkodik az anyagon, és segítő vagy ártó hatalmát rejtett törvények szerint gyakorolja. Az emberiség ősidők óta mágikus álomvilágban él, és ennek a világképnek csupán a legújabb korban üzent hadat az egzakt tudományos racionalizmus, amely a "valóság"-nak csak az érzékileg megfigyelt és materialista természetű ok-okozatiság mércéjének megfelelően meghatározott történéseket és tanokat hajlandó elfogadni. De vajon maga a tudomány mennyire racionális?
Az ortodox tudományos dogmatizmus felett ma is ott lebeg a fausti átok: hiába gondolja, hogy minden mágikus "szégyenfolttól" megszabadult, maga is tudományellenesként átkoz ki bizonyos kutatási területeket, és "misztikus"-nak bélyegzi meg azokat, akik e tabuvá nyilvánított területre bemerészkednek. Ha egy tudós arra a meggyőződésre talál jutni, hogy pl. az asztrológia mégsem szájtépő ostobaság, jobban jár, ha befogja a száját - még akkor is, ha nem szokása kitámasztott létra alatt sétálgatni. A "primitív" mágikus hitrendszerekről értekező antropológus kínosan vigyáz, hogy kellően hűvös és távolságtaró tudományos nyelvezetet használjon, még akkor is, ha közben szűk baráti környezetében elmeséli, hogy Ausztráliában a szemeláttára halt meg egy ember, akit csonttal megbabonáztak, vagy New Yorkban még ma is halnak meg rontással halálra rémített emberek. Sok ilyen átok és tabu az első látásra merő képtelenségnek látszik. A nyugat-afrikai "Ho" papok pl. halálbüntetés terhe mellett nem vághattak hajat, mert hitük szerint istenük a hajukban lakozik. Vagy amikor a Fidzsi szigeteken élő namosik főnöke hajat akart vágatni, előbb meg kellett ennie egy embert, különben a bibliai Sámsonhoz hasonlóan hajával együtt a férfiasságát is elveszítette volna. Továbbá a japán mikádót nem érhette annál nagyobb szégyen, mint ha a lába akárcsak súrolta a földet, és egyik asztrológiai fővilágosító sem érhette a fejét. Képtelenség? Pedig mindez hatalmának korlátozását szolgálta. Sehová nem mehetett kísérő nélkül, semmit sem végezhetett egyedül. A főpapok és a királyok túl fontosak- egyben túl veszélyesek voltak a társadalom számára ahhoz, hogy korlátlan szabadságot élvezhessenek. Ezért kerítették őket körbe tabukkal és emiatt sújtotta őket átok, ha a fenti tabukat megszegték. És közben misztifikálták őket, a mágikus elemek is szerephez jutottak. Ha ezek a személyek vétettek rituális kötelességeik ellen, az átok az egész országot sújtotta. Aszály, tömeghalál, csecsemővész, ellenséges rátörés formájában. Ország és király, akár a korai asztrológiai felfogás formájában egynek számított. És mi vajon mentesek vagyunk-e az efféle "babonák"-tól? Vajon pl. az angol királyi ház ellen véget nem érő már-már rituális médiahadjárat hátterében nem-e az a széles körben elterjedt nézet lapul-e, hogy a királyi család által képviselt múlt halott, és az országon magán is átok ül - a munkanélküliség, a bűnözés, a bizonytalan jövő-érzet átka? Vajon hányan tűnődtünk el a hatvanas években a Kennedy családot súlytó átkon, még ha ez az átok talán nem is volt más, mint a család gigantikus méretű becsvágya? Elvégre az átok a szellemből ered és a szellem által valósul meg... Vagy mégsem így lenne? Vajon hogyan éli meg Salman Rushdie, az író az iráni ayatollahok által rámért fatwát, amelynek értelmében bármelyik igazhitű "törvényesen" meggyilkolhatja?
Az ősi tabuk csak fokozatosan dőlnek le, és mihelyt az ősi fellegvár leomlott és a régi hiedelmeket diadalmasan elégették a máglyán, az új hódítók hamarosan új átkokat eszelnek ki, új okokat találnak mások kiközösítésére. Ez a folyamat szerves része a nyagati világ "number one" átkának, mely "eredendő bűn" vagy "a bűnbeesés" néven a zsidó-keresztény pszichológia alapköve. E hatalmas erejű hit tan értelmében mindnyájunkat végzetes átok sújt azóta, hogy Jehovakiűzte Ádámot és Évát a paradicsomból, amiért a Jó és a Gonosz Tudásának fájáról leették a jelképes almát. Csupán az öntudatra ébredésük volt a bűnük... Szent Pál és más tanítók értelmezése szerint elátkozottak vagyunk pusztán már azáltal, hogy létezünk és gondolkodunk, hogy bensőnkben harc dúl értelem, ösztön és érzelem között, de legfőképpen azáltal, hogy szexuálisan vezérelt lények vagyunk. Az egyház szerint az átok, amelyet az ellene tiltakozók fejére ősidőktől fogva előszeretettel idézi Isten haragját, örök érvényű, melyet csupán a Krisztus általi megváltás oldhat fel. Így alakult ki az a gondolkodásmód, amely még a tudományos forradalom viszonyai között sem zárta ki a patriarchátus diadalát és a nők ellen indított boszorkányvadászatot. Az átkok nem merülnek ki az egyeseket megcélzó rontásban, hanem ugyanúgy fellelhetők a kollektív rettegés és paranoia évszázadokon át tartó állapotában is. Az egész európát hatalmában tartó középkori boszorkányhisztéria pontosan ilyenfajta átok volt. Kollektív téboly, amelyből még alig nőttünk ki, ha ugyan kinövünk valaha is egyáltalán.
Az évezredváltás korszaka aztán igazán a progromok és üldözések, a tömegmészárlások és az atomfegyverek kora volt, átoksújtotta század, amelynek garázdasága méreteiben túlszárnyalja még Dzsingisz kán vagy az inkvizíció szörnyűségeit is. Minthogy mindnyájunkat - félúton angyal és állat között - ellentmondásos természetünk átka sújt, nem csoda, hogy az átkokról nem beszélünk szívesen. A távolkeletiek átkok helyett karmát emlegetnek, mely szerint minden tettünk, sőt minden gondolatunk visszavonhatatlan következményekkel jár, és tetteink következményei elől soha nem menekülhetünk, különösen ha nem is számoltunk velük. A tudatosság hiánya - ez az igazi átok. Az átkokról és a rontásról szóló történetek - még ha nem tudunk vagy nem is akarunk hinni bennük - az emberi természetre derítenek fényt, világossá válik általuk, miben hittek évezredek óta az emberek, mielőtt még elszégyellték volna magukat és letagadták volna, hogy bármiben is hisznek... Ismeretlen Internetes forrásból 2004-09-15
|
Ennek az írásnak a tetszési indexe: 4.8 (5 értékelés alapján) Kérlek értékeld ezt az írást , klikkelj az értékelésednek megfelelő csilllagra, majd a mehet gombra... köszönöm!
|
|
|
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel.
|
AsztrálFény - Ezoterikus Stúdió
Ügyfélszolgálat, e-mail:info@asztralfeny.hu, telefon: 06-30 820-1008
© 1998 - Minden jog fenntartva!
Az AsztrálFény oldalak az |
|
böngészőre vannak optimalizálva. |
|