Az ellenszegülésben megmerevedett elemek törvénye
A kárhozattörvény legalsó részén van, a mozgást és életet
nem elfogadó elemek megsőrősödött fluidjainak törvényvilága. E megsőrősödött
fluidok időről – időre leválnak az anyatestről, és mint felhasználhatatlan
hulladék egy keményebb természető világtesthez csatolódnak, hogy annak erősebb
villamossága felmorzsolja és bekebelezze azokat a saját anyagai közé.
Az életreébredés törvénye
A felfelé irányuló öntudatlan rotációjában a saját villamosságától
taszítva, Isten kegyelmének életet sugárzó természetétől vonzatva, elfogadó
áramaival bekapcsolódik a
természettörvénybe. Az élet ébredése az elkárhozott fluidokba süllyedt
szellemek részére, azonban még öntudatlan és lassú mozgásban.
Ok-okozati törvény (Szenvedtetve nevelő törvény)
A természettörvény
az ellentét felszívódását és bekapcsolódását végzi az élet felől jövő áramokba.
Az ellentétnek ez a felszívódása a természettörvény megsőrősödését és
kegyetlenkedését hozza létre, mert az az igazság; a természet pedig nem hazudhatik, mivel az mindig és mindenben
hően tükrözi vissza a szellemi fluidok állapotait.
A természettörvény
igazság, ezért belenyúlhat a legmélyebben bukottak eszméibe és hajlamaiba
is, hogy szemlélhetővé tegye romlottságukat, hogy szenvedtetve nevelje és
oktassa őket nyers erőivel, hogy kíméletet nem ismerő szoros korlátaival
kergesse a felébredt szellemeket a jónak keresésére.
Az élet legalsó határai ezek a bukott szellemek részére, de
meleg tenyészhelyek olyan szellemek részére, akik most még először ébrednek
öntudatra (vad népfajok, állatemberek), akiknek tudatában a jó és a rossz
fogalma még nem különült el egymástól.
A Minősítési törvény
és a Szervező életerő törvénye belefonódik az Ok –okozati törvénybe, szerves
része, mint ahogy mindegyik része a Kárhozattörvénynek és a Természettörvénynek
Minősítési törvény
Az ébredő világfluidok törvénye, melynek révén a fluidok
saját természetükben jelenhetnek meg. Tehát mielőtt az anyagi princípiumok
alakot nyernek, egy többrétegő szőrön mennek keresztül. A durvább és finomabb
fluidok kiképzését, osztályozását és egymástól való elkülönítését az élethullám
cirkulációja végzi még pedig aszerint, hogy a
fluidokban rejlő elfogadó áramok mennyit képesek az élet oldóerejéből magukba fogadni.
Minél többet fogadnak be, annál magasabb rendő, minél kevesebbet, annál
alacsonyabbrendő megjelenési formát nyernek e törvény által.
A szervező életerő törvénye
Rétegenként rakódnak le az ásvány – nővény és állatvilág
fluidjai.
Az ásványvilág fluidjai ezenkívül a
saját minősítésükben is különféle alakot mutatnak (például más a gránit és a
nemes kövek fluidja.
Ebből is látszik, hogy a kövek, sziklák mind élő szervezet, csak a mi számunkra láthatatlan
a mozgásuk, mert egy emberi élet kevés ennek az észrevételére!)
Ugyanúgy rétegződnek a növényvilág sokszerő fluidjai,
valamit az állatvilág alig áttekinthető, óriási mértékben differenciálódó fluid
– formációi, amelyek ennek a törvényvilágnak kifejezésre jutó hatalmas
kiterjeszkedő rétegeit betöltik.
E törvényvilág a három fluid-kategóriának elkülönítésében a
munka szellemibb részét végzi, azokat életerővel látja el, fennmaradásukat
biztosító törvényt alkot és úgy adja át az összességet előkészítő születés
törvénynek, mely minden kiképzett életformának előírja rendeltetését.
S mindezeket ezután a
rotáció a felszínre hozza!
Csodaszép munka
ez, melyet olyan szellemek végeznek, akik később, mint emberek fognak a földön
megjelenni. A természetben ezek a szellemek rotálnak; egy eszme, egy gondolat
ad nekik életet, amely eszmét vagy gondolatot ha
kifejezésre juttatnak, vagy ha a kitőzött célhoz értek, átminősítettnek. Ezek
az elemi vagy természetszellemek, akik az öntudat magasabb fokát csak
újjászületés által érik el.
Az elemi szellemek se nem jók, se nem rosszak, csak azok az
eszmék, melyeknek felszínre jutása körül tevékenységet fejtenek ki és az a
természet, amelyben mőködnek, mutatja őket jóknak vagy rosszaknak.
Ezt a természetet pedig már
öntudatos erők irányítják.
Az elemi szellemeknek mielőtt öntudatra ébrednének végig kell járni az alsóbb törvényvilágokat, hogy a jó és
rossz élethullámban kiképződjenek, majd visszamennek a kiindulási pontjukhoz,
hogy öntudatos egyénekké ébredve, mint emberek jelenhessenek meg a földön.
A születés törvénye
A testetöltés
törvénye azoknak a szellemeknek a hazája, akik a föld természetébe
öltöznek, azaz testetöltenek, hogy az ideigvaló életben, a mulandóban kezdjék
tanulni és megbecsülni az örökéletet, melyet bukásukkal elvesztettek.
Itt olyan kezdet van, amit a földi emberek – akik benne
élnek – nem tudják teljesen értékelni. Nem tudják, hogy mit jelent a
homályosságból a világosságra lépni, az örök halálból az örök életre
feltámadni.
A fizikai világ a legszélesebb létforma a bukott szellemek
részére, mert itt szabad akaratot nyernek, vágyaik és hajlamaik szerint
élhetnek. Fluidokat teremthetnek és ismét előttük áll a végtelenség, melyben
szabadon mozoghatnak, ha a segítő kezet: Isten kegyelmét és Isten törvényét,
mint vezetőt elfogadják.
Teremtés a Földön:
A Teremtés hat napja
a kárhozatba süllyedt lelkeknek ezt a hatfokú felébresztését jelenti.
Az egész természetben minden a fizikai megjelenésre készül,
s amíg a kellék nincs elrendezve, addig senki meg nem jelenthetik a kegyelem
világában. A sóvárgó vágy a fizikai megjelenés után, a lekötött élet
terjeszkedni - akarása erről álmodik, ide törekszik minden öntudatlanul, minden
részesülni óhajt az élet ragyogásában, minden meg akar fürödni a nap fényében
és melegében, hogy virágzásnak induljon, gyümölcsöt teremjen, eredményeket
érjen el.
A megszületés ténye
hasonlatos a teljesen újonnan teremtett szellemek állapotához a földön, mert az
esetek ¾
részénél valóban szükséges,
hogy új létformába belépett egyéniségek teljesen elveszítsék
emlékezőtehetségüket. Az elvégzett életek tapasztalatai, azonban mint lelki
ösztönök élnek tovább, melyek öntudatlanul végzik vezető munkájukat.
Ha a szellem
elhagyott életeiben valamely nagy bőnéért sokat szenvedett s a szenvedések jobb
belátásra bírták, akkor egy későbbi megszületésében, amikor ugyanazzal a bőnnel
találkozik irtózat, és félelem szállja meg. Nem tudja miért, de kerüli azokat
is, akik ebben a bőnben szenvednek.
Azonban ha nem
szakított jobb belátása szerint valamely bőnnel és úgy hagyja el a fizikai
világot, akkor egy új, elkövetkezendő életében ez a bőn ismét hatalmába ejtheti. Ilyenek a különböző szenvedélyek, a lelki betegségek (lopás, csalás.), érzékiség,
vérengzés, kegyetlenkedés, fukarság, féktelen indulat, harag, zsarnoki hajlam
stb..
Az ilyen bőnökben szenvedő
szellemek többnyire megszálltak, vagy enyhébb esetben is leigázottak, kik
elvesztették szellemi öntudatok nagy részét, s vele a helyes ítélőképességet
Az ilyeneknek a testi
élet mintegy gyógyszerül adatik a kegyelem világában, hogy egyrészt a bőnhődés, másrészt a lelki ráhatás alatt a szellem jobb
belátásra jutva megtérjen, megtérésével gyógyuljon és továbbhaladhasson a
fejlődés útján.
A kegyelem abban van, hogy a szellem mozoghat és dolgozhat,
akár jót, akár rosszat; a jóért jó eredményt, a rosszért rossz eredményt
tapasztalhat.
És ez a fontos: a
tapasztalatok győjtéséért, öntudatának bővítéséért van az ember a földre
küldve, semmi másért. A mulandó lét lepereg és a változandóság eme világában az
örök változhatatlan törvények betőit tanulja meg a szellem. Minden betővel
többet tud meg abból a nagy, titokzatos rejtélyből, amelynek neve örökélet,
végtelenség…
A Tudat ébredése
tehát az élet, mely a fizikai síkban kezdődőik.
A születéssel a fluidilag elkészített öltözet: a test veszi
körül a szellemet. Mire felébred, testével össze van kötve a fizikai világban
megjelenő minősített fluidok minden rétegével, melyek
mint ásványok, növények, állatok veszik őt körül. A szellem otthon van, mert
minden az ő célját szolgálja, a természettörvénnyel összhangban van. De a
legelső összhangzavaró mozzanatra már szembe találja magát a
természettörvénnyel, mely soha sem hazudtolja meg magát.
Ennek hatása alatt ébrednek fel az ember fluidjaiban
láthatatlanul pihenő érzések és törekvések, melyeknek felébresztése adja meg az
emberi élet örömeit, szenvedéseit és végül az eredményt.
A Halál törvénye
A mulandóság világa tehát készen van, mely magába foglalja a halált is, mely minden
alkalommal a minősítés törvényébe szállítja alá a szellemet.
A Halál mőhelyéből, a
minősítési törvényből minden szférába utak vezetnek Jézus halála óta, és ez a
feltámadás egyre tart. Jézus is lement a pokolra, alávetette magát a minősítési
törvénynek, majd legyőzve azt a benne sugárzó isteni törvény életforrássá
változtatta halandó testét és az anyag szellemesítésének munkájához, mint
erőket örök időkre itt hagyta a földön.
A Halál törvénye
összhangban a minősítési törvénnyel szállítja
a megtévedt bőnösöket a szenvedő fluidi állapotokba, ezek az állapotok
jelentik a poklot e mi nyelvezetünk
szerint.
Halálunk után a minősítési
törvény lesz érvényes ránk, és eszerint jutunk el a megfelelő szférába, ahova
tartozunk szellemi érettségünk alapján!
Az ördög fogalma
Ahogyan az ébredés, az élettel való telítődés is csak fokról
fokra haladhat, a kárhozatba történő lesüllyedés is csak fokról – fokra
történik, az áramok keringése minden foknál lassúbbá válik, vele az értelem is
tompul.
Az érzések előbb
vadakká, majd később fáradt közönyösökké, cinikussakká tesznek, végül már
csak a legnagyobb gonoszság elkövetése vagy látása önt felszökkenő életerőt,
mozgási képességet az ennyire elzüllött szellemeknek.
Ezen a fokon már lehetetlen a szellem megtérése, és sátáni
elvei a gonosz eszme megszemélyesítőjévé
teszik őt Isten és az őt követő szellemek előtt. Az „írások” ördög névvel jelölik meg.
Az ördögi állapotig
süllyedt szellem nem ölthet testet.
Éppen ezért „ördög”, mert nem fogadja el a kegyelmet, és nem
ragaszkodik az isteni törvények betőjéhez; mereven megmarad ellenszegülése és
tagadása mellett, és így nem részesülhet a kegyelem
nyújtotta örömökben sem.
Az így lesüllyedt
szellem a háttérben, mint valami sötét árnyék követi a törvényben élőket és nem
szőnik meg gonosz vágyait és törekvéseit a testben élők felé lövellni,
sugallni, akikhez lelki természetük hasonlósága folytán kapcsolódni tud.
A gonosznak is megvan
fokról – fokra a maga összekötetése; ha nem is közvetlen, de közvetve hatalmas
erőkkel rendelkezik és uralmat tart fent a fizikai világban is a földi testen
keresztül!
A földi test az ellentét
fluidoknak sokszorosan átszőrt, sok körforgást végzett rezgéseiből létesített
anyag; éltető eleme a világot fenntartó
és képező életerő, mely elfogadó áramával az isteni kegyelem adó áramához kapcsolódott.
Minden szellemi
termék testet ölt, és így amit csak szellem létrehozott, az mind megtalálja
testében, azaz a földi természetében, amelyben a kegyelem világában (azaz a
földi életében) megjelenni tartozik.
Az emberi test az
ellentét eszme után alakult. A
szellemnek ez képezi itt a földön a megjelenési alakját, sőt ebben kell
dolgoznia, hogy egyrészt önmagát megtisztítsa az ellentét befolyásától,
másrészt a rábízott anyagot is
felszabadítsa kötött állapotából.
Az ördög (vagy
sátán), amely fogalom alatt az ellentét – eszme által átitatott, mélyen bukott
ellenszegülő szellemek serege értendő – az anyag szellemesítésében lázadást lát
és összes hatóerejével azon van, hogy az isteni
akaratot senki meg ne valósíthassa. Munkája roppant könnyő, mert az ellentét
eszmében bukott szellemek elvesztették akaraterejük nagy részét és értelmük a
jó iránt tompult.
De a vágy, a
szabadság és a boldogság utáni vágy ellenállhatatlan erővel vonzza a szellemeket is az Ígéret földje
felé. A Jó boldogító ereje – ha még olyan nehéz küldés árán is – képessé
teszi őket, hogy újabb testetöltésekkel annak igaz forrását kutathassák.
Hogyan is lehetséges az emberiségnek haladnia, ha felülről
nem segítnékő
De segítik! Hatalmas
vonzóerők dolgoznak a fizikai sík felett, melyek lenyúlnak az emberi
életbe, felrázzák és kiragadják a tévelygő emberi szellemeket az ellentét
bódító álomba ringató hatalmából, hogy megmentsék az életre, ha lehet szép
szóval, vagy figyelmeztetéssel, ha kell bőnhődéssel és szenvedéssel. A cél
mindig az, hogy az ember eszméljen, gondolkozzék.
A fizikai létben két
életet élhet egyidejőleg a
szellem: testi és lelki, illetőleg szellemi életet.
A testi élet az első, mert az ember hatalmas energiamennyiséget fogyaszt testi életében;
folyton folyvást erőket vesz fel és ad
le. Ezáltal a föld felszínén szintén testesített, minősített fluidok (erők)
nagy mennyiségét szívja fel és átdolgozva, felégetve, mint szellemi erőket adja
át a földet körülvevő légkörnek.
Az első légkör
(szféra) a fizikai föld felett, mint annak átszellemesített anyaga lebeg. A föld vonzereje tartja itt, a fizikai síkon
élő és mozgó emberszellemeknek, mint átszellemesítést végző egyéneknek a
lakóhelyét képezi ez a fluidréteg.
A földi életbe is szüksége van a testesült szellemnek
pihenőre és táplálékra, amit saját munkájának gyümölcseként talál meg lelkének
otthonában, a szférában, akár az alvás
idején, akár a halál után, ha pihenőre tér.
Mert itt csak pihenőről
van szó, nem pedig végleges eredményről. Sokszor
le kell még merülnie az anyagba, hogy szellemi Énje teljesen megszabaduljon az
ellentét hatása alól!
A földi fizikai élet
az anyagban az anyagért és egyszersmind az anyagtól való megszabadulásáért
folyik.
Az ellentét elvéből
táplálkozó szellem önmagától soha sem volna képes megfordulni; de a születés és
a Halál törvénye, amelyek felszívják és leadják, forgatják, tanítják, valamint
a természettörvény, amely tapasztalatokkal gazdagítja: a rotáció erejével
ragadják magukkal és viszik előre a fejlődésben a szellemeket.
A pokol fogalma
Amely szellem megkóstolta
a fizikai életet és fokozatához mérten nem
jól használta fel a kegyelmi időt, az a halállal nem jut felső törvények
hatása alá, hanem az alsó törvények
hatása alá kerül az alantas osztályokba; vagy ha igen súlyosan visszaélt az
élettel, a minősítési törvény belöki
a folyton dolgozó, büntető, őrlő alsó rétegekbe.
(A Biblia itt „fogak csikorgatásáról beszél, a Szentírásban
ez a világ értendő alatta)
Tehát a fizikai élet felelősséggel jár!
A gonosz világába
jutva az élet az öntudatos szellem számára nézve borzasztó és rémületes, mert
amiről eddig sejtelme sem volt, az mint valami
rettenetes álom alakul ki előtte.
Bőnei, melyeket tudva
szándékosan követett el, mint testetöltenek. Asztrál - erőiben bőnei új életet
nyernek és élő alakban száz meg száz változatban látja
megelevenedi azokat, s e megelevenedett rémes alakok mint őt: az öntudatot
(szellemet) üldözik, kérdőre vonják és bosszúállással gyötrik.
Ezenkívül a hasonlóság
vonzása folytán alakult bőnhődő szférában megannyi bőnökkel terhelt
szellemekkel való együttélés kínos
poklot jelent, mely gyötrő állapot mindaddig fennáll, míg a bőnei által
teremtett jelenségeket a természettörvény fel nem emészti és a minősítési
törvény új fluidokká át nem gyúrja, hogy az
átminősítés után az újraszületés állapotába jutassa a szellemet.
Az alsó világ tehát
borzasztó! Sőrő fluidja, mint a rossz levegő az égő gyertya lángját, kioltja az
emlékezést.
A Természettörvénynek
gyilkos keménysége minden megszerzett jót a rosszal együtt eltöröl!