Az alacsonyabb és magasabb „életkörzetek” összekapcsolódnak
egymással, és együtt dolgoznak, egymásra hatással vannak.
A Halál dermedtségéből mozgásra, életre ébresztett molekulák
az élet elfogadásával feljutnak egy felsőbb törvény hatása alá, ezzel
veszítenek sőrőségükből: az ÉLET mindjobban felhígítja őket. Az így élővé tett
molekulák oszlás által szaporodnak, s úgy hatványozódnak, hogy 1 életmolekula 100 halálmolekulát is képes
megtermékenyíteni. Aztán mindegyik molekula mely életre kelt képes ismét
egyenként százat megtermékenyíteni, és így tovább.
Az anyag megtelik áramokkal és ő maga is árammá lesz.
A folytonos
elfogadtatással magasabbrendő törvényvilág keletkezik,
azaz a bontakozó élet oda emelkedik, hatással lesz rá a törvényvilág, melyeken
átmegy, és ezzel a fizikai világ készen áll.
A testben lévő élet
mámorossá teszi a lelket., elfelejti nehéz küzdelmét
az anyaggal, míg felemelkedik a fizikai síkra. Bár boldog és örül az
életnek, de nem okul eléggé, és engedetlen természetét engedi előretörni.
Ezáltal előáll a halál törvénye,
mely ismét a minősítési törvénybe
szállítja alá a fejletlen szellemet és az anyagokat.
Fizikai síkokon
azonban nemcsak olyanok vannak testbeöltözve, akik
alulról fejlődtek, hanem olyanok is, akik fejletettebbek az egész föld
fokozatánál. Ezek részben más világok légköréből buktak és a föld vonzáskörébe kerültek, részben pedig küldetésben vannak itt,
hogy szellemi fejlettségük által vezetői, irányítói legyenek a föld
szellemeinek és ezek továbbfejlődének. Ezek a szellemek magukkal hozzák az
Ö természetüknek megfelelő légkört és rajtuk keresztül összekapcsolódást
nyer az emberek világa Isten országával és annak igazságával!
(Saját megjegyzés:
Itt volt szerepe a második teremtetés szelleminek, akiknek az első teremtés
szellemeit kellett volna életre kelteni, fejlődésükben segíteni, de egyharmad
részük belebukott az anyagba)
Ezek segítségével bontakozni
kezd a testbeöltözött szellem érzés és gondolatvilága.
Többé már nem a természetereje az, amitől fél, hogy
félelmében engedelmeskedjék, hanem értelmével
megsejti az igazságot és a természetet irányító hatalom felé
fordul kérelmével. Így születik meg
Isten fogalma!
Isten kegyelmének
törvénye eltörli a bőnt és a bőnre való hajlandóságot, és ezt segíti elő a természettörvény hatása, mely igaziból
a fizikai síkon tudja a legjobban
kifejteni hatását.
A természettörvény addig lesz hatással a szellemekre, míg
azok saját maguk - beismerve hibáikat és
bőneiket – önként, örömmel alá nem vetik magukat a törvény hatásának, s
mindaddig boldogtalan lesz, míg –e törvény hatással
lesz rá.
Az Igazság törvénye megvilágítja az ember szellemét,
meggyógyítja lelkét, áthatja az isteni JÓ és IGAZ eszméjével és a boldogsághoz
vezető útra tereli. S ekkor nem kívánja a többé
értéktelen, mulandó jót, hanem az örökkévaló JÓ után törekszik, mely mindenfelé
áldást áraszt magából. Ez az Igazság Szellemének a munkája.