Edgar Cayce századunk egyik kiemelkedő misztikusa és szellemi látója. A XX. század első felében élt Amerikában. Mélyen vallásos környezetben nevelkedett fel, a Biblia állandó olvasmányai közé tartozott. Érdekes módon, annak ellenére, hogy rengeteg barát vette körül életében, mindig is magányos lélek maradt, egészen haláláig. Az első igazlátás élménye még gyermekkorában érte egy kis erdei tisztáson, olvasgatás közben. Ekkor döbbent rá feladatára és képességére. Bár élete folyamán számtalan információt hozott le fentről (megközelítőleg 97%-os igazságtartalommal), és még több emberen segített, mégis mindig kétségek mardosták, hogy a Jót cselekszi-e. Ilyen válságos időszakaiban az egyetlen támaszául felesége szolgált. Sokszor került erős dilemmába a pénzügyekkel kapcsolatban is. Hogyan lehet összeegyeztetni a szellemi világot a materiális világ szükségleteivel? Miért kell nélkülöznie annak az embernek, aki százakon segít? Ezek a belső vívódások sok energiáját használták el, de szerencsére mindig megtapasztalta Isten segítő erejét egy váratlan adomány vagy személy formájában, ami illetve aki az utolsó pillanatban érkezett. Állandóan a Hit erejét hangsúlyozta, és azt, hogy az ő próféciái sincsenek kőbe vésve. Az ima erejével bármilyen jövendölést meg lehet változtatni; "még a földrengést is meg lehet szelidíteni". Igazlátásait speciális álomállapotaiban élte meg, nappali tudatának teljes feladása mellett. Ilyenkor egy gyorsírással jegyzetelő titkárnő és egy instrukciókat adó személy (általában a felesége) volt jelen. Amikor felébredt, semmire sem emlékezett abból, amit mondott, és sokszor hitetlenkedéssel fogadta saját közleményeit.
Ereje napi két transzot tett lehetővé, de halála előtt, a világháború idején napi 8-10 "alvást" is végzett; ezzel jelentősen felemésztette tartalékait, és nagyban hozzájárult korai halálához. A szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy Cayce-nek két énje, személyisége van. Az egyik a hétköznapi valója. Az az ember, aki a maga szelídségével és egyszerűségével élte az életét, de értelmi képességei nem voltak kimagaslóak (hatodikos korában kibukott az iskolából). A másik énje viszont, aki alvás közben jött elő, soha nem hallott gyógyszerek, betegségek és testrészek latin neveit sorolta, majd idegen nyelveken társalgott, közben pedig súlyos jóslatokat adott. Fogalmazásmódja ilyenkor lényegre törő és szabatos volt, tele bibliai idézetekkel. Ezt a furcsa, látszólagos ellentmondást a környezete is nehezen emésztette meg. Viszont szerencsétlen módon bírálóinak is éppen ez a kettősség adott remek támadási lehetőséget. Az egészben az volt a humoros, hogy titokban gyakran az ellenségei is hozzá fordultak orvosi konzíliumért vagy tanácsért. Még életében létrejött egy kórház, amely a hozzá forduló emberek kezelésével foglalkozott, szigorúan Cayce terápiái alapján.
Halála óta szellemi hagyatékát az A.R.E. (Association for Research and Enlightment) nevű szervezet gondozza. Itt megtalálhatóak jövendölései - az összes igazlátásai téma szerint rendezve, kereszthivatkozásokkal. A jóslatokhoz és a betegdiagnózisokhoz csatolták az azokat igazoló újságcikkeket, illetve a betegek saját nyilatkozatait betegségükről, gyógyulásukról és minden egyéb körülményről. Ily módon bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy utánanézzen és leellenőrizze azt, hogy mennyire váltak be ezek a jóslatok. Persze, ami még ennél is fontosabb, itt lehet bárkinek, aki csak gyógyulni akar, hozzáférnie az egyes betegségekre való gyógymódokhoz.
Az általa átadott tudásanyagot négy fő témára lehetne osztani. Az első és legnagyobb témakör a betegségek diagnosztizálása és gyógyítása, mivel a legtöbb levelet emiatt kapta. Ilyenkor a segítő személy csak a beteg nevét és tartózkodási helyét olvasta fel szuggesztióként. A kapott kórismét és a javasolt terápiát mindig levélben küldték vissza a segítséget kérőnek. Cayce hitvallása: "Valójában gyógyíthatatlan állapot nem létezik, mert minden betegséget egy-egy törvény megszegése okoz." Néhány esetben Cayce furcsábbnál furcsább orvosságokat és gyógymódokat javasolt. Ez a patikusnak is gondot jelentett, mert nem mindig tudta, hogyan kell egy adott szert elkészíteni. Cayce előszeretettel alkalmazta a természetes gyógymódokat, köztük a gyógyfüveket, kiropraktikát, masszázsokat, fürdőket, beöntést, diétát. Javaslataiban az étrend központi helyet foglalt el. Az alvó látnok tanácsai az egészséges táplálkozásról: az asztaltól mindig kicsit éhesen álljunk fel, figyeljünk az ételpárosításokra, az étrendünk 80%-a lúgos kémhatású legyen (tehát együnk sok nyers zöldséget), rendszeresen végezzünk többnapos gyümölcskúrákat.
Cayce azt vallotta: "Annak következményeként vannak betegségek, amit eszel, iszol, ahogyan lelkeddel és szellemeddel feldolgozod a dolgokat." Egy esetben fiának a szemébe lobbant a fényképezéshez használt magnéziumpor, súlyosan megsértve a szemgolyót. Az orvosok a gyermek élete érdekében rögtön a szem eltávolítása mellett döntöttek, azonban Cayce információért folyamodott, ezúttal saját magának. A gyógymód: "Tartsátok a fiút 15 napig teljes sötétben, és közben erős csersavas oldattal borogassátok a szemét!" Az orvosok tiltakozása ellenére (szerintük a sav még jobban károsítja a szem szöveteit) alkalmazták a kúrát, természetesen teljes sikerrel. Minden embert egy különálló entitásnak tekintett, aki egyszeri és megismételhetetlen, éppen ezért megvan a helye az Univerzum egyensúlyában. Ritkán beszélt általánosságokban, minden válasz a kérdezőnek szólt. Tanácsait és módszereit személyre szabta. Gyakran javasolt egyéni jellegű diétákat a hozzá fordulóknak. A jóslatok második nagy csoportja a Földön várhatóan bekövetkező szeizmikus mozgásokkal és katasztrófákkal foglalkozott. Ezeket érdekes módon nem külön foglalkozások keretében adta, hanem egy-egy egészségügyi eset közben váltott hirtelen témát, alaposan meglepve ezzel hallgatóságát.
Rengeteg földmozgást jelzett előre, és ezekben pontosan meghatározta az időpontokat és az érintett helyeket. Közlései az alakulófélben lévő földtani változások kezdetét tárták a geológusok elé, ahol a kőzetlemezek földrengések során új formákat vesznek fel, megváltoztatva ezzel bolygónk jelenlegi arculatát. Megmondta, mely területek emelkednek ki a tengerből, és melyek kerülnek víz alá - mondanunk sem kell, jelentős riadalmat okozva ezzel az emberek között. A geológus kutatók persze lelkesen vetették rá magukat ezekre a jóslatokra, cáfolni vagy bizonyítani szándékozván azokat. Az 1960 utáni 40 évet határozta meg Cayce úgy, mint a fokozott vulkanikus és tektonikus tevékenység időszakát. Visszanézve láthatjuk, hogy rengeteg alvónak hitt vulkán indult be újra és tört ki, sőt új tűzhányók is keletkeztek. Nézzünk meg egy-két konkrét előrejelzést, amit az alvó látnok adott a jövő eseményeivel kapcsolatban: New York és Kalifornia víz alá kerül, tektonikai mozgások révén Japán megsemmisül, az elsüllyedt Atlantisz egyes darabjai felbukkannak az óceánból, s ezen az új földön találják meg a kulcsot a maják és inkák titkának a megfejtéséhez. Sajnos Cayce beszélt egy harmadik világháborúról is.
Mostanában a kutatók már nem igazolni akarják a látnok jóslatait, hanem egyenesen abból merítenek ihletet munkájukhoz, tényként elfogadva azok közléseit. Végezetül egy érdekes jövendölés: Cayce azt állította magáról, hogy 2100-ban újra megszületik Nebraskában, amely akkor Amerika nyugati partján lesz. A harmadik csoport a reinkarnációs közlések témájával foglalkozik. Ez az egyik legnagyobb vitát és ellenérzést kiváltó "jóslatcsomag". Egyrészről ezek nagyon nehezen ellenőrizhetőek, másrészt pedig a keresztény amerikai polgárok nehezen barátkoztak meg magával az újra leszületés tényével. Hogyan egyeztethető ez össze a Biblia tanaival? Ez Cayce-nek is sok fejtörést okozott. Később világosan utalt a Bibliában megtalálható, reinkarnációt igazoló részekre, világosan kifejtve azokat. Az idők során aztán az emberek is észrevették a párhuzamokat előző életeik történései és a mostani életük eseményei között. Újszülöttek egy csoportjánál a szülők igazlátást kértek a gyermekek előző inkarnációival kapcsolatban, és azok hatásáról a mostani életükre. Őket hívták Cayce - gyerekeknek. Érdekes volt megfigyelni, hogy a jóslatban leírt utalások hogyan valósulnak meg az egyén életében, holott a szülők nem mutatták meg azokat gyerekeiknek, "nehogy csak azért legyen orvos a gyerekből, mert Cayce azt írta!" Elkezdték felismerni az ok-okozat törvényét, később pedig próbálták alkalmazni is azt. Ennél többet pedig egy Mester sem kívánhat.
A negyedik rész pedig az elsüllyedt kontinens, Atlantisz rejtélyes sorsáról szól. Cayce szerint Atlantisz egy roppant magasan fejlett kultúrával rendelkező népnek szolgált lakóhelyéül, mely a mai emberiség ősének is tekinthető. Technikai tudásukat szinte a tökélyre fejlesztették, ez képessé tette őket, hogy bármit megalkossanak. Sokszor utalt rá, hogy birtokolták a "halálsugarat" is, amit az akkoriban a Földön kószáló hatalmas gyíkok(!) kiirtására használtak. Jelezte, hogy a mai ember nemsokára újra felfedezi ezt a sugarat (pár év múlva két kutató kifejlesztette a lézert). A földrész pusztulása is ennek az irányítás alól kicsúszott energiának köszönhető. A katasztrófa három szakaszban történt; az első i.e. 15.600-ban, az utolsó pedig i.e. 10.000-ben. Cayce szerint az Atlantiszról kiáradó, menekülő népesség hozta létre a mai emberiség kultúrájának bölcsőit. Rámutatott például az egyiptomi piramisok és a maja templomok hasonlóságára, de ázsiai és közép-amerikai helységnevek megegyezését is felfedte. Inspirációi hatására a geológus kutatók rengeteg felfedezést tettek, és jelentős leletekre bukkantak a tenger mélyén, amelyek szintén Cayce-t igazolták. Edgar Cayce munkásságát látva leszögezhetjük, hogy ő még a régi szellemi törvények alapján kapta beavatását, és ezek jegyében is dolgozott. Azzal, hogy öntudatát feladva lép itt át a szellemi régiókba, egy atavisztikus és idejétmúlt rendszert képviselt. Korábban ez teljesen helyénvaló volt, ma már azonban senkinek sem lehet feladata, hogy így lépjen át a felsőbb világok küszöbén. A Golgotai Misztérium óta fontos, hogy a nappali tudat és éberség megőrzése mellett legyünk képesek szellemi tevékenységre a szellemi világban. Ez persze roppant nehéz és jelentőségteljes feladat, mely sok lemondással jár, de az Úton elindulva ez az egyetlen lehetséges módja annak, hogy biztonsággal célhoz érjünk.

Az anyagot Karsay István kérésére összeállította: Csehi István