Eliphas Levi: A Nagy Mágia Dogmája és Rituáléja András - kérdezte:
Kedves László!
Engedd meg, hogy gratuláljak a honlapodhoz. "Véletlenül" tévedtem ide és azóta rendszeresen visszajárok. Azt hiszem már el is olvastam szinte mindent; remélem nemsokára lesznek új információk.
Mostanában érdekel a mágia, ezzel kapcsolatban szeretném, ha felvilágosítanál. Két olvasónak fehér-fekete mágia kérdésére adott válaszodban említettél néhány könyvet. Így találtam rá én is arra, amit kerestem - illetve talán mégsem.
Az egyik könyv Eliphas Levi: A Nagy Mágia Dogmája és Rituáléja. Azóta meg is találtam és elkezdtem olvasni. A 30. oldal környékén tartok, és rossz érzéseim vannak. Mintha egy kicsit "fekete" lenne ez a könyv. Az még rendben, hogy figyelmeztet a mágia veszélyeire, félelmetes lehetőségeire - de szinte csak ezt teszi. Mindig a sötét dolgokról beszél - vagy csak nekem tűnik úgy az én sötét lelkem miatt? Bár nem hinném. Vannak benne nagy igazságok és bölcsességek, amiknek persze csak egy részét értem, de túl sok a sötét utalás. Olyanokról ír, mint pl. állatáldozatok, szenvedő, bukott asztrállények, akik fiatal lányok álmát zavarják, meg vérben fürdenek, szellemidézés (főleg, hogy mi vonzza a gonoszakat), bájitalok, stb. De emelkedett, tiszta dolgokról nem igazán. Például hogy vannak, akik vezetőt, mestert kapnak haláluk után. Mintha csak az alacsonyrendű szellemekkel foglalkozna és persze figyelmeztet, hogy ez milyen veszélyes. Persze nem olvastam el, csak az elején tartok, így nem tudhatom, hogy milyen lesz az összhatás a végén, de eddig a hideg futkosott a hátamon mindig - nem amikor olvastam, hanem amikor letettem. És ilyen "hideg" még sohasem volt. A szerző azt ígéri, hogy aki elolvassa ezt a könyvet és megérti, az vagy király lesz vagy őrült. Te többször is elolvastad. Akkor hát király lettél vagy őrült, vagy ezt nem kell ilyen komolyan venni? Hálás lennék, ha válaszolnál, mert néha úgy érzem, hogy egyenesen káros lenne folytatni az olvasást, (mert nevetnék, de csak vicsorogni tudok majd). Gondolom azt mondod erre, hogy akkor ne olvassam. De ugyanakkor vonz is és ilyenkor azt mondom magamban: "Ugyan, nem lehet ebben semmi rossz. Csak egy könyv. Elolvasom, és amit lehet, hasznosítok." Viszont ha veszélyes lehet, akkor miért írod, hogy "Mágia után érdeklődő embernek hiba lenne kihagynia ezt a könyvet", holott a könyvben lévő figyelmeztetések nem igazán ezt mondják. Külön örülnék, ha ajánlanál fehér mágiával foglalkozó könyveket (úgy értem olyat, ami tiszta módszerekkel dolgozik: nincs állatáldozat, meg sötét lelkek megidézése).
Várom válaszodat, remélem nem voltam kellemetlenül hosszú. |
