Az éjszaka második szakában, amikor Buddha elérte a megvilágosodást, szert tett még egy, az újjászületésről való ismereteit kiegészítő tudásra, ez a karma, az ok és a következmény természetes törvénye.

"Mennyei szememmel tisztán, az emberi látómező felett láttam, hogy a lények miképpen enyésznek el és keletkeznek ismét. Láttam nemeseket és alsóbbrendűeket, ragyogóan okosakat és jelentékteleneket, láttam, hogy karmájuk meghatározottsága szerint hogyan nyerték el a nekik járó előnyös, vagy szenvedésekkel teli újjászületést." A karma az újjászületés mögött álló igazság és hajtóerő. Nyugaton a karmát sokszor összekeverik a sorssal vagy a predesztinációval. Jobb megközelítés, ha úgy értelmezzük, mint ok és következmény tévedhetetlen törvényét, amely a világegyetemet irányítja. A "karma" szó szerint "cselekedetet"-et jelent, s a karma mind a cselekedetekben rejtetten jelen lévő erőt, mind cselekvéseink eredményeit jelenti. Sokféle karma van: nemzetközi karma, nemzeti karma, egy város karmája, egyéni karma. Mindegyik elválaszthatatlan kapcsolatban van egymással, s teljes összetettségében csak egy megvilágosodott lény értheti meg. Egyszerű fogalmakkal kifejezve, mit jelent a "karma"? Azt, hogy bármit teszünk testben, beszédben, gondolatban, az megfelelő következményekkel jár. Minden cselekedet, még a legkisebb kis - következményekkel terhes. A mesterek azt állítják, hogy még a legkisebb csepp méreg is okozhat halált, s a legparányibb magból is hatalmas fa sarjadhat. És - mint Buddha mondta - "Ne nézd el a rossz cselekedeteket csupán mert kicsinyek, aármilyen kicsiny legyen is a szikra, hegynyi szalmakazlat is képes leégetni.!" Majd így folytatta: "Ne vedd févállról az apró jócselekedeteket, gondolván, hogy nem hajtanak hasznot, bár apró cseppekben csepeg a víz, végül is megtölti a hatalmas tartályt."A karma nem enyészik el, mint a külső dolgok, s nem válik hatástalanná. Nem rombolja le "idő, tűz vagy víz". Ereje soha nem múlik el, amíg meg nem érik. Lehet, hogy cselekedeteid eredményei még nem értek be, de elkerülhetetlenül beérnek, ha megfelelőek a körülmények. Rendszerint elfelejtjük, hogy mit teszünk, s csak sokkal később érnek el bennünket a következmények. Akkor már nem tudjuk összekapcsolni ezeket az okokkal Képzelj el egy sast! - mondta Dzsigme Lingpa. Repül magasan az égen, nem vet árnyékot. Semmi nem mutatja, hogy ott van. Aztán hirtelen becserkészi prédáját, leereszkedik és lecsap a földre. S amint lezuhan, megjelenik az árnyéka. Cselekedeteink következményei gyakran késlekednek, néha kitolódnak a következő életünkbe, nem azonosíthatunk egy bizonyos okot, mert minden esemény több karma összetett keveréke, amelyek együtt érnek be. Így hajlunk rá, hogy azt feltételezzük, hogy a dolgok "véletlenül" történnek velünk, s amikor jól megy minden, egyszerűen "jó szerencsé"-nek hívjuk. És mégis, mi más, mint a karma magyarázhatná meg kielégítően a köztünk lévő szélsőséges, rendkívüli különbségeket? Bár ugyanabban a családban és országban születünk, hasonló körülmények között, mégis mindannyiunknak különböző a jelleme, teljesen különböző dolgok történnek velünk, különbüznek tehetségünk, hajlamaink, sorsunk. Mint Buddha mondta: "ami vagy az az, ami voltál ami leszel, az az, amit most teszel. Padmaszambhava még tovább ment: "ha meg akarod ismerni elmúlt életed, akkor mérd fel jelen körülményeidet, ha tudni akarod, hogy milyen lesz jövendő életed, mérd fel mostani cselekedeteidet!"