Vámpírok az irodalomban
Vámpírtörténetek évezredek óta írnak. Már az ókori görög és
római szerzők is írták olyan halottakról, amelyek visszatértek
a sírból, hogy vért igyanak.
A „vámpír” témája olyan népszerő volt a XVIII. Századi Németországban,
hogy több költő balladát írt a kísérteties vámpírokról. Ezek később
olyan írókat, mint Edgar Allan Poe és Bram Stoker, arra inspiráltak,
hogy horrortörténeteket írjanak, melyek még ma is sikeresek.
Napjainkban pedig vámpírtörténeteket írnak a mozik és színházak számára.
Lord Ruthven, az egyik első színpadi vámpír az 1820-as évekből
„A vámpyr” címő történet egyik szereplője volt. Ezt a mesét az angol
költő, Lord Byron kezdte el, azonban barátja, Doktor Polidori fejezte
be, aki a vámpír alakját Byronról mintázta.
Drakula gróf
Ez a klasszikus vámpírtörténet már akkor siker volt,
amikor először megjelent 1897-ben, és azóta sem került le a nyomdák
„mősoráról”. A Drakula szerzője, Bram Stoker, a történet ötletét
egy borzalmas rémálmából merítette. A British Múzeumban elkezdte
kutatni a középkori Európa vámpírlegendáit és úgy döntött, hogy
Erdélyt használja díszletként.
A regényben a gonosz Drakula gróf egy sötét, omladozó erdélyi
kastélyban él egy csoport vői vámpírral. Azonban vásárolt egy
ősi apátságot Angliában és azt tervezi, hogy oda költözik, hogy
elterjessze a vámpírizmust az egész országban.
Egy ifjú angol ügyvéd, Jonathan Harker, meglátogatja Drakulát,
hogy intézze a költözést. Harker hamarosan rájön, hogy Drakula
egy vámpír, ő pedig fogoly. A Gróf elindul Angliába.
Drakula megöli a hajó személyzetét, hogy megigya a vérüket;
Angliában pedig megtámadja Lucy Westenra-t. A lány meghal és
vámpírrá változik, rémületben tartja Londont. Mígnem egy holland
vámpírszakértő, Doktor Van Helsing karót döf a szívébe.
Harker megmenekül és segít Van Helsing-nek, hogy megtalálja
Drakulát, aki megtámadta Harker feleségét. Visszaüldözik a
Grófot Erdélybe és kést döfnek mélyen a vámpír szívébe.
Varney, a vámpír
Amikor 1847-ben először kiadták, ez a könyv olyan népszerő lett,
hogy hamarosan újra kinyomtatták 220 epizódban. Szerzője, Thomas
Prest, még számos ponyvaregényt írt.
A Varney, a vámpír (alcíme: A vér ünnepe) Angliában játszódik
az 1730-as években. A Bannesworth család történetét meséli el,
akiket agy Sir Frncis Varney nevő vámpír megfertőzött.
Varney alapvetően jó ember-csak a balszerencse tette gonosszá.
Megissza Flora Bannesworth vérét és elrabolja a lány szerelmét.
Számos kaland után Varney megöli magát úgy, hogy a Vezúv vulkán
kráterébe ugrik
Bemutatkozik a farkasember
A farkasemberek olyan gonosz és vad emberek voltak, akik farkassá
tudtak változni. Emberi húson és véren éltek, éjszakánként pedig
magányos utazókra vadásztak, hogy megtámadják és megegyék őket.
Némelyikről azt állították, hogy félig ember félig farkas lényekké
változtak, míg mások egészen farkassá váltak. úgy hitték, hogy a
farkasember ki tudta fordítani a bőrét, hogy elrejtse a bundáját,
amikor emberi formát vett fel. Sokakat, akiket azzal vádoltak,
hogy farkasemberek, felhasították, hogy ráleljenek erre a
farkasbundára.
Azonban lehetséges volt a farkasembert emberi alakjában is
felismerni. A farkasembert nagyon szőrösnek hitték, dús és
egyenes szemöldökkel, ami középen összenőtt és hegyes fülekkel.
Gyakran mindkét kéz középső ujja ugyanolyan hosszú volt, mint a
mutatóujj, és a tenyerük is szőrös volt.
A hagyomány szerint a farkasember ismét emberi alakot vesz fel,
ha megsérül és a hátrahagyott vérnyomok segítségével lehet üldözni.
A farkasember elpusztításának leghatékonyabb módja az,ha egy
megolvasztott ezüstkeresztből készített golyóval vagy késsel öljük
meg.A holttestet temetés helyett el kell égetni, mivel a hiedelem
szerint a farkasember vámpírként kiemelkedik a sírból.
Legendák szólnak olyan emberekről, akik átok hatására vagy szörnyő
baleset után váltak farkasemberré. Arra ítéltettek, hogy
farkasemberré váljanak minden éjjel vagy minden teliholdkor és
úgy üdvözölték a halált, mint menekülést ebből a sorsból.
Az emberek szerte a világon hittek a farkasemberekben és már az
ősi időkben felfedeztek egy ritka elmebetegséget, a lycantróphiát.
Ennek hatására a beteg azt hiszi magáról, hogy farkassá tud változni,
jó lehet ez nincs így. Általában farkasként viselkednek, embereket
ölnek meg és megeszik az áldozat húsát.
Váljunk farkasemberré
Néhány emberről azt hitték, hogy akaratuk ellenére farkasemberré
változnak teliholdkor. Rossz emberek azonban szándékosan vérengző
farkasemberré akartak válni és varázslatot használtak ahhoz, hogy
ez sikerüljön nekik.
Egy orosz legenda szerint az átváltozáshoz arra volt szükség,
hogy átugorjunk egy kidőlt fát az erdőben, majd beledöfjünk egy
kis rézkést és varázsigét énekeljünk, hogy farkassá váljunk.
A farkassá válás biztos módja volt, ha a farkas lábnyomában
összegyőlt vizet itták meg vagy olyan állatok agyvelejét ették meg
amiket farkas ölt meg.Európa számos részén,legendák szólnak arról,
hogy pontosan milyenek is azok a varázslatok, amelyek képesek arra,
hogy valakit farkassá változtassanak.
Egy tipikus mágikus farkasember szertartás a következő példa.
A leendő farkasember az átváltoztató barzsamot teliholdkor,
éjfélkor készítette.Egy vasüstbe farkasfüvet, ópiumet, győszővirágot,
denevérvért és egy megölt gyermek zsírját tette, majd megfőzte.
Amikor ez a keverék elkészült a farkasember levetette a ruháit és
bedörzsőlte a testét ezzel.Felvette farkasbőrből készült ruháját,
miközben varázsigéket énekelt és kérte a farkas lelkét, hogy
változtassa őt is farkassá.Miután véghez vitte a szertartást, azt
várta,hogy természetfeletti, farkasszerő lénnyé változik, ami éhezik
az emberi húsra és vérre. Ha sikerült neki ez a gonosz átváltozás,
minden éjjel farkasemberré változott , reggel pedig vissza emberré.
A varázslatot a halál vagy az törte meg, ha a farkasembert háromszor
homlokon szúrták.
Európai farkasemberek
A farkasemberekről szóló történetek leginkább az olyan országokban
keletkeztek, ahol az igazi farkasok veszélyt jelentettek az ember
számára.Angliában a középkor óta kevés farkas él, és az utolsó vadon
élő példányt valamikor a XVIII. században ölték meg.
A lycantrophiának, ennek a létező, azonban ritka és különös betegségnek
a felfedezése,növelte a farkasember legendájáról való rettegést.Aki
ebben a betegségben szenvedett, farkasembernek hitte magát.
Az elmebajnak ez a fajtája arra vezette az embereket,hogy úgy viselkedjenek,
mint ha igazi farkasok lennének. Különösen Franciaországban volt sok per,
amelyben emberek lycantrophiával vádoltak
A félelmetes norvég harcosok is hozzájárultak az európai
farkasember-legendákhoz. Vadállatok bőrét viselték, a hajukat és a
szakállukat pedig hosszúra megnövesztettél, hogy minél ijesztőbb legyen a
megjelenésük.
Azok a magányos falubeliek akiket akiket ezek a gyílkos hódítók
megtámadtak, joggal hihették őket félig állatnak. Azt tartották,hogy
a berserkerek képesek voltak vérengző medvévé vagy farkassá átváltozni.
Egy norvég saga azt mondja el, hogyan igézett meg egy varázsló két
farkasbőrt. Így bárki , aki viselte őket , tíz napra farkassá változott.
Ezeket a bőröket két harcos Sigmund és Sinjoth fedezte fel egy erdei
lakban. Ellopták a bőröket az ott alvó emberektől.Miuán elvették a bőröket,
nem tudták levenni.Ordítotak és megtámadták az alvó embereket, ső még
egymást is megharapták.Tíz nap múlva mikor visszaváltoztak elégették a
bőröket.
Egy Francia középkori történet egy vadászról szól, aki egy farkassal
vívott, ami megtámadta őt. Lenyisszantotta a vadállat egyik melső lábát,
azonban az mégis elmenekült, a vadász pedig a lábát betette a táskájába.
Amikor hazaért, megdöbbenve látta, hogy az női kézzé változik át.
Felismerte az egyik ujján azt a győrőt, amit a feleségének adott.
Felrohant az emeletre és az asszonyt az ágyban fekve találta. Számos
kardvágástól vérzett, levágott keze helyén pedig csonk éktelenkedett.
Egy ír történet szerint egy pap, aki eltévedt az erdőben, megpillantott
egy tőz mellett ülő farkast. Az emberi hangon beszélt és kérte a papot,
hogy adja fel az utolsó kenetet a feleségére, aki haldoklott.
A farkas elmagyarázta, hogy a családját megátkozták, és a családból
egy férfinak és egy nőnek hét éven át farkasként kellett élnie.
Ha ezután még életben vannak, akkor visszaváltoznak emberré.A pap nem
hitte el a történetet egészen addig, amíg a nőstény farkas felhasította
a farkasbőrét, hogy felfedje női alakját.