Lehetséges Én - AsztrálFény Ezoterikus Stúdió

Kincsesbánya
Az AsztrálFény - ezotérikus parapszichológia oldalaihoz
kapcsolódó írások, olvasmányok, kivonatok,
jegyzetek, képek, stb.

Lehetséges Én

Erre a kincsre eddig 16364 alkalommal voltak kíváncsiak.

1969 júniusában komolyan megriadtunk, amikor Seth kijelentette: lehet, hogy Rob egyik "lehetséges Énje" meglátogat bennünket. Akkoriban még fogalmunk sem volt arról, mi az a lehetséges Én, bár Seth korábban használta már egyszer-kétszer ezt a kifejezést. Tehát mi a lehetséges Énő Seth szerint más valóságokban mindannyiunknak megvan a megfelelő párja, másodpéldánya. Ez nem azonos Én, nem is ikertestvér, hanem másik Én, amely része entitásunknak, aki másképpen fejleszti képességeit, mint mi. Ezek a lehetséges személyiségek távolabb állnak tőlünk, mint reinkarnációs Énjeink. Inkább olyanok, mint távoli rokonok, akiken észrevehetők a családi vonások. Annak az információnak alapján, ami addig birtokunkban volt, annyit tudtunk, hogy némelyiknek ezek közül más érzékelési módok állnak rendelkezésére, mint nekünk. A mi rendszerünkben például Rob festőmővész. Pár évvel ezelőtt készített néhány anatómiai rajzot, és egészen meglepődött, milyen tehetsége van hozzá; mennyire kezére állnak az orvosi eljárások és kifejezések, pedig amikor elkezdte a munkát, még semmit sem tudott ezekről. Rob minden rajza és festménye tudományos díjakhoz segítette az orvosokat, akik az illusztrációkat megrendelték. A 487. ülésen Seth elmondta Robnak, hogy egy másik valóságrendszerben Rob egyik lehetséges Énje orvos, aki hobbiból festeget. Ezért ment oly könnyen Robnak az anatómiai rajz! (Az orvos számára természetesen Rob a lehetséges Én.) Seth aznap sokat mesélt erről az "emberről"; azt is elmondta, milyen módszerekkel kísérletezik, hogy felvegye a kapcsolatot ezzel a valósággal. Seth így mesélte: - Az anyagnak tulajdonképpen végtelen a változatossága még egyetlen, általatok térnek nevezett kereten belül is. A fizikai érzékszervekkel természetesen sohasem érzékelheted a többi rendszert. A kimővelt, magas fokra fejlesztett belső érzékek segítségével mégis lehet ilyen felfedezőutakat tenni. A te barátod (lehetséges Éned) már fejlettebb - az ő rendszere fejlettebb, mint a tiéd. - Ugyanúgy, ahogyan a gondolatokat átküldheted a téren, ugyanúgy lehet az egyéni tudatot átküldeni más valóságrendszerekbe, más dimenziókba. Ahogyan egy növény magja száll a levegőben, úgy utazhat keresztül az egyéni tudat ezeken a rendszereken, de közben védelemre van szüksége. Bizonyos szerek biztosíthatják ezt a védelmet. [Ez az a módszer, amelyet Rob lehetséges Énje használ, amikor kivetíti magát saját lehetséges rendszeréből.] - Ezek a szerek amolyan időkapszulaként mőködnek: egyes periódusokra elzárják az ingerek útját, aztán pedig, amikor elérkezett a célállomásra, serkentőt injektálnak. A folyamat rendkívül sokrétő és bonyolult. Az injekciót a fizikai testbe adják be, és az elmére hat. A tudat testen kívüli élményt él át. Az idegrendszer védve van a sokkhatástól, mert a tudat ebben az esetben oly gyorsan utazik, hogy megszakadhat a kapcsolat közte és a test között. - Bizonyos injekciók, amelyeket ekkor kap az agy, abban segítenek, hogy a tudat elhagyja az agyat: energiaforrásként, mintegy táplálékként hatnak. De ez csupán az egyik módszer. A szer meghatározott időtartamokra rendkívüli intenzitást kölcsönöz a tudatnak; minden szellemi képesség felgyorsul. Az ilyen periódusok között azonban önkívületi állapot, eszméletvesztés lép fel. Ennek biztonsági szerepe van. - Az eszméletlen időszakban az agyba adott injekció táplálékot, energiatöbbletet juttat az agynak azokba a területeibe, amelyek részt vesznek a tudat kivetítésében. Következésképpen, jóllehet a lehetséges Éned esetleg itt van karnyújtásnyira, néha ezt az áramszüneti-táplálkozási állapotot éli meg. - A te idődben a felfokozott tudatállapot periódusai körülbelül három napig tartanának, ezt a körülményektől függően mintegy másféltől négy napig terjedő passzív időszak követné. Ebben benne van a tudati energia átvitele a megszokott rendszerből az idegenbe, és bizonyos, többé-kevésbé automatikus változtatásokat kell végrehajtani rendszerről rendszerre, beleértve a tudati rezgések változtatását is, mivel a különböző rendszerekben mások a normák. - Léteznek másféle elmebeli beidegződések is, mint amelyeket a tudósaitok fölfedeztek. A szerek segítenek megváltoztatni ezeket, ha szükséges. Ha egy rendszerbe való belépéskor vagy a rendszer elhagyásakor nem változtatnák meg ezeket az agyi mintákat, a tudat, legalábbis elméletben, bármelyik rendszerben csapdába eshetne: gyorsítás-lassítás, de mentálisan. Az ülés után, amikor Rob felolvasta, mit mondott Seth, percekig csak bámultunk egymásra. - Lehetséges, hogy van egy lehetséges Éned - mondtam végül nevetve. - Ez nem új gondolat - felelte Rob. - A tudósok már felállították egy lehetséges, alternatív világegyetem elméletét. - De Seth azt állítja, hogy végtelen számú létezik ezekből, ha jól értem - mondtam. - Amellett más dolog elméleteket fabrikálni lehetséges Énekről, és más dolog arra gondolni, hogy az egyik esetleg meglátogat. - Én készen állok - mondta Rob, és készen is állt. A következő hetekben Seth útmutatása alapján gyakorlatokat végzett a pszichológiai idővel, és megpróbált intuitív módon felfigyelni mindenre, ami szokatlan. Közben volt egy másik ülésünk is, amelyre Rob jó néhány kérdéssel készült. Abból, amit Seth mondott nekünk, ez a lehetséges Én egy bizonyos Dr. Pietra. Az ő valóságrendszerében idősebb ember, mint Rob ideát, és jóllehet sokat foglalkozik a festészettel, ezt a tevékenységét alárendeli az orvosi praxisnak. - A festészet terápiás felhasználását kutatja - mondta Seth. - Nemcsak úgy, hogy a betegek festenek, és e tevékenységük része a terápiának. ő azzal a gondolattal foglalkozik, hogy bizonyos festményeknek önmagukban gyógyító hatásuk van. - Seth azzal folytatta, hogy - Egyes festmények összegyőjtik és irányítják a szemlélő gyógyító képességeit. A festő szándéka beépül az általa alkalmazott anyagokba és a festménybe. - Dr. Pietra tudja, hogy én létezemő - kérdezte Rob. - Tud a létezésed lehetőségéről - felelte Seth. - Hisz abban, hogy létezik egy lehetséges Énje, és törekszik rá, hogy ellátogasson ebbe a lehetséges világegyetembe. Arról persze nincs fogalma, hogy te esetleg számítasz a látogatására, vagy hogy esetleg tervezed a vele való találkozást. Két társával maga is részt vett a szer kidolgozásában. - Képes lesz a saját rendszerében is mőködni, míg távol van. A te lelki állapotod és fogékonyságod ereje eljut hozzá, és irányító fényként mőködik majd, ezt fel fogja ismerni. Személyiségetek rokon vonásai megtisztítják majd a csatornákat kettőtök között. Az átjáró természetesen nem anyagi, bár az anyagi részecskék rendszere játszik bizonyos szerepet. - De fogom látni őt fizikailagő - kérdezte Rob. - Tegyük fel, hogy sikerül felvennünk egymással a kapcsolatot: tudok majd erről egyáltalánő - Vizuálisan észlelni fogod - vagy tökéletesen tárgyiasult formában, vagy úgy, mint egy különösen eleven belső képet. De ez nem elég: telepatikus belső kapcsolat lesz közöttetek. Tudod: ő is vizuális típus. Lehet, hogy képeket mutat majd az ő valóságrendszeréből. Lehet, hogy projekció segítségével magával visz téged, és onnan láthatod majd a saját rendszeredet; villanások sorozatában tisztábban láthatod majd Ruburt és a magad életét. - De mikor lesz itt, a mi fogalmaink szerintő - kérdezte Rob sietve, mert az ülés már a vége felé közeledett. - Úgy becslem, körülbelül hét óra múlva a ti rendszeretekbe érkezik, akár észreveszed, akár nem. A szernek lehet olyan hatása, hogy felerősíti a képmás színeit, ezért ne lepődj meg, ha sárgás vagy lilás elszíneződést tapasztalsz. Bizonyos okok miatt, amelyeket ma este nem beszélhetünk meg, a kísérleteket most néhány héten keresztül végzik, aztán abbahagyják addig, amíg nálatok el nem jön az ősz. Szerepet játszik ebben a sejtszerkezet vezetőképessége és az, hogy ebben az időszakban milyen a légkörötök állapota. Ezt az ülést 1969. június 9-én tartottuk. Seth elismételte, hogy a kapcsolatfelvételt megkönnyítik majd a pszichológiai időgyakorlatok. (Ezekről a paranormális képességek fejlesztéséről szóló fejezetben lesz szó.) Rob ezen a héten többször elvégezte a gyakorlatokat, de tudomása szerint nem került kapcsolatba Dr. Pietrával. Június 16-án Seth azzal lepett meg, hogy kijelentette: kétszer is létrejött a közeli kapcsolat. - A történtek lényege, hogy rövid időre a tudatosnál mélyebb szinten összeolvadtak a személyiségjegyek - mondta Seth. - Egyikőtök sem tudta, mit tegyen ebben a helyzetben. Attól féltetek, hogy eltorzítjátok saját identitásotokat, és megijedtetek a köztük mutatkozó hasonlóságoktól. Holott épp ezek a hasonlóságok tették lehetővé ezt a csekély kapcsolatot. - Mikor történt ező - kérdezte Rob. - Egy olyan alkalommal, amikor gondolataid egy érintő mentén elkanyarodtak. Azt hiszem, éppen egy emberi test belső szerveit ábrázoló belső kép volt benned, vagy egy olyan gondolat, amelynek köze volt a belső szervekhez. Ekkor érzékelted mélyebb szinten Dr. Pietra jelenlétét. Rob valóban arcképeken és emberalakokon dolgozott, tehát ez az információ mondott neki valamit. A test belső részeivel kapcsolatos, intenzív belső képre azonban nem emlékezett; kijelentette viszont, hogy valóban gondolt zsigerekre - erről a tényről én nem tudhattam. Seth azzal folytatta, hogy a teljesebb kapcsolat még mindig lehetséges. - Habár - tette hozzá - Dr. Pietra összpontosítása nem szilárd, és jelenlétének intenzitása ingadozó. Seth mondott még egyet-mást a szerekről is, amelyeket Pietra használ kísérleteiben. Ezek gondoskodnak arról is, hogy a tudat ne túl gyorsan térjen vissza a testbe. Kijelentette: léteznek módszerek, amelyekkel "a túloldalon figyelik a relatív viselkedést és az utazó tudat állapotát. Komoly veszély esetén visszavonják a tudatot, ennek azonban igen nagy a kockázata." Ha bárkiben kételyek merültek volna fel, kijelenthetem: ez a lehetséges valóságrendszer Seth szerint éppoly valóságos, mint a miénk. Lakói számára ugyanúgy fizikai anyagból épül fel, és ugyanúgy végtelen számú rendszer és univerzum van az anyag és az antianyag között. Pietra rendszerében az emberek a feltevések szintjén már foglalkoztak a lehetséges univerzumok létezésével, és Pietra egyike az első felfedezőknek, főként kimagasló orvosi képzettsége miatt. A fenti szemelvényekből kiderül: a lehetséges rendszerek közötti közlekedés módja a tudat kivetítése a testből, de ebben közrejátszik az orvostudomány, a fizika és még néhány diszciplína ötvözete. Korábbi kijelentéseiben Seth azt is megmondta, hogy a mi rendszerünkben a nagy távolságú őrutazást mentális, nem fizikai eszközökkel valósítják majd meg. Ha igaz, amit Seth hangoztat, és léteznek lehetséges Énjeink; ha emellett ezen a bolygón is több létezést valósítunk meg, akkor mihez kezdjünk az egyetlen lélek fogalmávalő Az alábbiakban három ülés néhány részlete következik; Seth itt elmagyarázza, mi a különbség a fizikai esemény és a lehetséges esemény között, milyen viszonyban állunk a lehetséges valóságrendszerekkel. (Ne feledjük: Rob és Dr. Pietra két különálló egyén. Seth úgy magyarázza kettejük kapcsolatát, hogy rokonságban állnak, mint távoli unokatestvérek.) Először a teljes Én, a teljes identitás lényegét magyarázza el, és azt, hogy milyen összefüggésben áll ezzel a léttel meg a többivel. A 231. ÜLÉS RÉSZLETEI: AZ ÉN ÉS A LEHETSÉGES VALÓSÁGOK A mozgás akkor is mozgás, ha nem érzékeled; a lehetséges események akkor is események, ha nem érzékeled őket. A gondolatok is események, a kívánságok is, a vágyak is. Az emberi szervezet ugyanúgy reagál rájuk, mint a fizikai történésekre. Az álmokban félig tudatosan gyakran érzékelhetők lehetséges események. Ezt áthalláshoz vezet; ezt a kifejezést szándékosan használom, mert egy hasonlat erejéig a magnód lesz a példa. A teljes Ént úgy képzeld el, mint egy mesterszalagot. A magnód négycsatornás. A mi magnónkon számtalan csatorna legyen. Mindegyik a teljes Én egy darabját jelképezi, mindegyik más dimenzióban létezik, mégis mindegyik része a teljes Énnek, a mesterszalagnak. Látod: nevetséges volna azt állítani, hogy a Mono 1-es csatorna érvényesebb, mint a Mono 2. A Mono 1-et tekintsük a jelenlegi Énednek. Képzeljük most el, hogy ezek az Ének megsokszorozódnak, mert van kettes, hármas, négyes, ötös, hatos Éned, és így tovább. Mármost a magnódon be lehet kapcsolni a sztereót. Így harmonikusan keverni tudod a különböző csatornákat, amelyek egyszerre szólnak. Itt elidőzöm egy kicsit, hogy jól megvilágítsam ezt a pontot; ritkán találkozom a sztereofóniával a maga tökéletes tisztaságában. A sztereó hangzást ahhoz lehet hasonlítani, amit belső Énnek neveztünk. Mindegyik Én a maga módján érzékeli az időt, a maga sajátos érzékeinek megfelelő módon. Amikor bekapcsol a sztereó hatás, az összhangban az egyes Ének felismerik egységüket. A különböző valóságok összeolvadnak a teljes Én közös felismerésében. A teljes Én tehát képes ily módon egyszerre érzékelni önnön részeit, a látszólag különálló részek viszont elszigeteltnek és magányosnak tőnnek. Van ugyan kommunikáció köztük, de nem tudnak róla. A szalag maga az, ami valamennyi csatorna számára közös. Mármost a belső Én a hangmérnök, aki beállítja az arányokat, de a teljes Énnek (a léleknek) ismernie kell önmagát. Nem elég, hogy a belső Én tudja, mi történik. A belső Énnek előbb-utóbb egyetértést, összhangot kell teremtenie az egyidejő, szimultán Ének között. A teljes Én mindegyik részének fel kell ismernie a többit. És ez nem olyan egyszerő ügy, mint a magnó esetében, hiszen a szalagok (az Ének) állandóan változnak... A LEHETSÉGES ESEMÉNY ÉS A FIZIKAI ESEMÉNY KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG Vegyük például X eseményt. Ezt a lehetséges eseményt az Én különböző részei mind a maguk módján fogják érzékelni. Ha a te egód érzékeli, akkor fizikai esemény. Ha az Én más részei érzékeli, az ego nem tud róla. Az esemény attól még valóságos, és változatos tapasztalatot hordoz. A teljes Én érzékeli a lehetőségeket, és hatnak is rá; eseményként érzékeli őket, akkor is, ha az ego elfogadja ezeket fizikai eseményként, és akkor is, ha nem. Az időbeli sorrend is változatos. Múlt, jelen és jövő - ezek csak az egód számára jelentenek valamit. A belső Éned, mint tudod, a tág jelenben létezik. A tág jelen az az "idő"; amelyben a teljes Én létezik, de az Én részei a saját időrendszerükben szerzik tapasztalataikat. Ebből már nyilvánvaló lehet, hogy ha az időélmény különböző, a pszichológiai alkatnak is különbözőnek kell lennie. Nézd meg például, milyen pszichológiai különbségek mutatkoznak már a tudatos és a tudatalatti között is... Az ego nagyrészt abból meríti stabilitását, hogy visszatekint a "múltba", és megtalál ott valamit önmagából. Az Én lehetséges részeinek nincs "múltbeli" élményük, amely identitás- vagy folyamatosságérzést adna nekik. Az állandóság fogalma, ahogyan azt az ego értelmezi, az Énnek e részei számára idegen és fölöttébb visszatetsző, mert merevséghez, rugalmatlansághoz vezet. A hajlékonyság itt a kulcsszó - az Én önkéntes változása annak érdekében, hogy kipróbáljon minden lehetőséget. A tapasztalat képlékeny. Az alapvető azonosság érzését az a dolog hordozza, amit az általad ismert tudatalattihoz lehetne hasonlítani. Más szóval: a pszichológiai alkatnak ez a része viseli az identitás terhét, az ego tapasztalatai álomszerőek. RÉSZLETEK A 232. ÜLÉS SZÖVEGÉBőL A lehetőségek rendszere éppolyan valóságos, mint a fizikai rendszer, és te is benne élsz, akár tudod, akár nem. Egyszerően csak nem erre van állítva benned az élesség. Időnként, alvó állapotban észreveheted ezt a rendszert, vagy valamelyik lehetséges Énedet. Mondtam már, hogy az álomképek valóságosak. Ugyanígy a lehetséges események is. Csak éppen a te számodra nem tőnnek konkrétnak. Azt álmodod például, hogy egy alma van a kezedben, aztán felébredve azt tapasztalod, hogy eltőnt. Ez nem azt jelenti, hogy az alma nem létezik, csak azt, hogy éber állapotban, tudatos szinten nem érzékeled a lehetséges események realitását. Teljes Éned egy darabja azonban nagyon is részt vesz ezekben a lehetséges eseményekben. Az álombeli "én"-t például joggal tekintheted olyan Énnek, amely lehetséges eseményeket tapasztal. Ez az "én" tökéletesen tudatosnak tekinti magát, az ő számára az éber "én" a lehetséges Én. Gondoljuk végig a következőt. Egy egyén előtt háromféle cselekvési lehetőség áll. Kiválaszt egyet, és fizikai tapasztalatot szerez általa. A másik két cselekvést a belső Én szintén megtapasztalja, csak éppen nem a tárgyi valóságban. A kapott eredményeket aztán a belső Én összehasonlítja, hogy segítséget nyújtson a további döntésekben. A lehetséges mozgásokat tehát valóságosan megtapasztalja, és éppen ezekből a tapasztalatokból áll össze a "lehetséges Ének" léte, ugyanúgy, ahogy az álombeli mozgások jelentik az álombeli Én tapasztalatait. A teljes Én összes rétegei között állandó tudat alatti tapasztalatcsere zajlik. RÉSZLETEK A 227. ÜLÉS SZÖVEGÉBőL Az a tapasztalathalmaz, amelyre rá tudod állítani az élességet, amelyet az "életednek" tekintesz, valójában sok kis halmazból áll, de a teljes valósághalmaz ennél sokkal nagyobb. Az Énnek egy része teljesen más tapasztalatokat szerez, mint az ego, és ez a rész egy érintő mentén eltávolodik. Amikor tudatos Éned érzékeli X eseményt, Énednek ez a másik darabja, mondjuk így: leágazik belőle, az összes többi esemény felé, amelyeket az Én megélhetett volna. Az ego a korlátai miatt kénytelen egyetlen eseményt kiválasztani. De az Énnek ez a része bele tud menni az X1, X2, X3 eseménybe, és így tovább. Végigkövetheti és megtapasztalhatja az összes alternatívát, ugyanannyi fizikai idő alatt, ameddig az ego átéli az X eseményt. Ez a valóságban nem olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik. Egy kézfogást egyszerő cselekedetnek tartasz. Nem érzékeled azt a milliónyi apró mozzanatot, amelyből összeáll ez a látszólag jelentéktelen mozgás. De attól még léteznek. Nem kell időt fordítanod rá, hogy egyenként érzékeld őket. Érzékelésed számára egységként jelennek meg. Mármost: Énednek ez a része tudatosan megéli a lehetséges eseményeket, ugyanolyan gyorsan, ahogy te érzékeled a millió apró mozgást, amelyekből a kézfogás összeáll. A 227. ÜLÉS RÉSZLETEI: A SZEMÉLYISÉG ÉS A LEHETőSÉGEK "Az Énnek ezek a részei egyszerően más valóságdimenzióban mőködnek, más tevékenységi területeken. Példánkban hasonlítsuk a teljes Énnek ezeket a részeit egy család tagjaihoz. A férfi a városban dolgozik. Az asszony a háztartásban, vagy a kertben. A három gyerek mindegyike más-más iskolába jár. De attól még ugyanannak a családnak a tagjai, és ugyanabból az otthonból indulnak el. Nincs semmi akadálya, hogy bármelyik gyerek az apja munkahelyén töltse el napjait, de nem értené meg az ottani eseményeket, a tevékenység lényegét. Szeretném világosabbá tenni a hasonlatot. A gyerek fizikailag képes lenne bejutni az épületbe. Fizikai értelemben nincs olyan korlát, amely átengedi az apát, de távol tartja a gyereket. Aminthogy az apa is beülhetne az iskolapadba, de ennek a változatnak is kevés haszna lenne. A családon belül létezik az általános, közös ismeret az egyes családtagok tapasztalatairól, de ezek közvetett információk azokhoz az eseményekhez képest, amelyek a család mint egység számára közösek. Ugyanígy megvan az Én egyes részeiben az általános, intuitív tudás a többi rész tapasztalatait illetően. Bizonyos eseményeket az Én minden rétege érzékel, bár mindegyik a maga módján, és ezek az események közös tapasztalatok. Az ilyenből kevés van, de az nagyon eleven, és a hatása - csakúgy, mint a család közös élményeié - az, hogy megerősíti a teljes pszichológiai rendszer identitását. A lehetséges események itt is éppoly valóságosak, mint az az esemény, amelyet kiválasztanak, hogy fizikai tapasztalattá váljék. Vegyük ismét X eseményt. Ez csak egy a számtalan lehetséges esemény közül. A tudatos Én azonban a saját céljaira X eseményt választja. Csakhogy mindaddig, amíg az ego meg nem tapasztalja, ez is csupán egy az összes többi lehetséges esemény közül, semmiben sem különbözik tőlük. Csak akkor válik a ti számotokra valóságossá, ha a fizikai Én megéli. Más dimenziókban a többi lehetséges esemény épp ennyire "valóságos". Egyébként előfordulnak néha olyan érdekes esetek, amikor komoly pszichológiai sokk, például egy mély kétségbeesés hatására rövidzárlat jön létre, és az Én egyik része egy másik lehetséges valóságot kezd érzékelni. Különösen az olyan amnéziás esetekre gondolok, amikor az áldozat egyszer csak egy idegen városban, ismeretlen névvel tér magához, és nincs emléke saját múltjáról. Bizonyos esetekben ez csupán egy az összes lehetséges esemény között, de meg kell tapasztalnia a saját időrendszerében." Seth persze ennél sokkal több anyagot adott a lehetséges világokról és eseményekről. Beszélt a lehetőségek és az előérzetek meg az idő összefüggéseiről is. Dr. Pietrával nem sikerült tudatos kapcsolatot létesítenünk. Most, amikor e sorokat írom, közelednek az őszi hónapok, amikor Seth szerint ismét lehetséges lesz a kapcsolatfelvétel. Az ilyen kapcsolat lehetősége rendkívül izgalmas; nem győzzük találgatni, milyen hatással lehet ez nemcsak Robra és Dr. Pietrára, hanem különböző valóságrendszereikre is. Seth határozottan állítja, hogy bizonyos körülmények között a kapcsolat lehetséges; ez az egyetlen ok, amiért egyáltalán foglalkozunk a gondolattal; annyi minden szól az efféle kapcsolatfelvétel ellen. Mindketten érezzük, hogy sokkal több információra és kemény munkára van szükség; kíváncsian nézünk elébe az elkövetkezendő években e téren folytatott kísérleteknek. A fenti szemelvények, mint látható, a személy mibenlétére is fényt derítenek. A személy többdimenziós, ezért nem lehet egyetlen címszó alatt elintézni; magyarázat közben Seth maga is szinte többdimenziós módszert alkalmaz. Amikor erről a témáról beszél, nemcsak a szöveg fontos, hanem az is, hogy mi történik az ülésen. Rövidesen elmondok egy nem régi, igen jelentős fejleményt, amely talán minden szónál jobban érzékelteti a személyiség többdimenziós mivoltát. Mit gondolsz most, kedves olvasóő Ki vagyő Mi vagyő Elveszettnek érzed magad az entitások és lehetséges személyek szövevényébenő Hol jössz bele a képbe te, akinek hitted magadő A következő fejezetből, amely Sethnek a személyiségről szóló szövegeivel foglalkozik, kiderül majd, hogy identitásod mindig az marad, aminek ismered.

Ismeretlen Internetes forrásból
2004-01-07