AsztrálFény nyitóoldal
hirdetés
Tarot - spirituális válaszok
Kincsesbánya - ezotérikus írások Kincsesbánya
Az AsztrálFény - ezotérikus parapszichológia oldalaihoz
kapcsolódó írások, olvasmányok, kivonatok,
jegyzetek, képek, stb.


Vissza a  témakörhöz

Seth megszólal

Erre a kincsre eddig 9326 alkalommal voltak kíváncsiak.


A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
THE SETH MATERIAL
Bantam Books, 1981

Fordította: Révbíró Tamás, 1993

Tau - Benső úT-ikalauz könytárából \ http://www.Tau.hu A szerzőről Jane Roberts a New York állambeli Saratoga Springsben nevelkedett, itt végezte el a Skidmore Egyetemet. Verseit az Epos, a Dust, a Steppenwolf, a New Lantern Club Review, a Bitterroot és más, "kis" magazinok és folyóiratok közölték. Számos novella mellett három regényt is írt: The Rebellers, Bundu és The Education of Oversoul Seven címmel. Néhány cím Jane Roberts nem szépirodalmi könyvei közül: How to Develop Your ESP Power, Seth Speaks, The Seth Material és The Nature of Personal Reality. 1984-ben bekövetkezett haláláig Elmirában élt férjével, Robert Butts festőmővésszel. * * * Fülszöveg Jane Roberts egy New York állambeli kisvárosban, Elmirában élt, egy mővészeti galériában dolgozott, és szabad idejében írással foglalkozott. Novelláit, verseit kis példányszámú folyóiratok közölték, még kötete is megjelent. A szellemvilág nemhogy nem érdekelte, nem is hitt benne. Következésképp álmában sem jutott volna eszébe, hogy egy szép őszi napon médiummá válik, és épp őrajta keresztül szólal meg a nem ismert tartománnyal való emberi kapcsolat történetének egyik legrokonszenvesebb szellemegyénisége. A szellem Sethnek nevezte magát, és Jane testét használta közlései eszközéül. Kapcsolatuk körülbelül húsz esztendőn át tartott, egészen Jane Roberts 1984-ben bekövetkezett haláláig. Az asszony kezdetben természetesen hitetlenül, sőt rémülten észlelte paranormális képességét, és módszeresen, tudományos igénnyel igyekezett elemezni, rendszerezni mindazt, ami vele történik. Seth közléseit Jane férje, Robert Butts festőmővész jegyezte le, és a Seth-szövegek alapján több kötet is megjelent. Ezek közül az elsőt tartja most kezében az olvasó. A szellemvilággal való kapcsolattal foglalkozó szakirodalom azt tartja Seth tanításairól, hogy a hasonló eredető közlések közül a legérthetőbbek, legvilágosabbak. Seth bölcsességről és mélyreható pszichológiai tudásról tanúskodó szavai az emberiséget évezredek óta foglalkoztató, nagy témákról szólnak; magyarázatot adnak a teremtés, az élet, a halál, az egészség és betegség, a bőn és az igazság, a lélek halhatatlansága, a reinkarnáció, a vallás, a tudomány, a háború, az erőszak, a félelem, a szeretet kérdéseire. A Seth-szövegek gondolatmenete és a belőlük kirajzolódó világkép összefüggő és elfogadható, ráadásul fölöttébb derős és vigasztaló is. A Seth-szövegek nemcsak a világosan megfogalmazott, ízes humorral főszerezett tanítások miatt élvezetes olvasmány. Jane Roberts igaz története egyben izgalmas kalandregény is - fordulatokban gazdag história egy fiatalasszonyról, aki teljesen gyanútlanul a szellemvilág és az anyagi valóság közötti keresztúton találja magát. BEVEZETÉS A médiumitás izgalmas és kihívó téma. Alapvető fontosságú kérdéseket vet fel az emberi elmével, az emberi tudattal, sőt az emberi sorssal kapcsolatban. A médiumot általában így szokták meghatározni: "olyan személy, aki fogékony a természetfölötti erők hatásaira, képes belőlük ismereteket meríteni, és képes olyan cselekedetekre, amelyek végrehajtása ezen erők segítsége nélkül lehetetlen volna". Legtöbben úgy képzelik el a médiumot, mint egy fantasztikus hacukákba öltözött nőszemélyt, aki sötét zugokban kuksol, és arra les, hogy ügyfeleit megszabadítsa nehezen megkeresett pénzüktől. Nincs kétségem, hogy még ma is léteznek ilyen médiumok, sőt találkoztam is eggyel-kettővel, ám ez a kép akkor sem teljes. A médiumitás a századforduló táján jött divatba, és a spiritizmus valóságos vallássá fejlődött. Szeánszokat rendeztek elsötétített szobákban, melyek berendezése gyakran színházi miliőre emlékeztetett; a díszlet szentélyt formázott, vagy más módon utalt a vallásra. A jelenlévők között sokan a családjukban nemrég bekövetkezett haláleset miatt érzelmileg felzaklatott állapotban voltak, ezt a vallási énekek és az orgonaszó szinte a hisztériáig fokozta. Mindent egybevéve jól megrendezett produkciók voltak ezek a szeánszok. A médium transzba esett, és szellemi "vezetője" segítségével üzeneteket továbbított az eltávozott hozzátartozóktól, a "szellemvilágból". Ezek az üzenetek gyakran semmitmondóak, olykor kifejezetten ostobák voltak, de a gyászolók mégis megnyugodva tértek haza: megtudták, hogy szeretteik még megvannak "valahol", és - úgymond - "boldogok". Olykor a médium olyan ismereteket fogalmazott meg, amelyek az érzékszerveken túli érzékelés (angol rövidítésével: ESP) valamilyen formájára utaltak. A médiumitásnak ez a vonása adott fellendülést később a parapszichológiának, vagy az ESP körében végzett, tudományosan ellenőrzött kísérleteknek. Kétség nem fér hozzá, hogy a médiumitás és a spiritizmus mindig is tág teret kínált a csalásnak. A finomabb érzékelés területein nehéz objektív bizonyítékokra szert tenni, és szinte lehetetlen megfelelően ellenőrzött körülményeket teremteni. A legtöbb ilyen kutatás során a tényeket nem annyira a gyéren kínálkozó bizonyítékokra, mint inkább a hitre támaszkodva fogadták el, az utóbbi ugyanis mindig bőségben kínálkozik. Talán a paranormális jelenségek ismert kutatója, Harry Price fogalmazta meg a legjobban: "A spiritizmus, ha a legjobb oldalát tekintjük, vallás. Ha a legrosszabbat: svindli." Csakhogy amióta megkezdődött a médiumi transzállapot kutatása, bebizonyosodott, hogy ez összetett élmény; beletartozik abba a jelenségcsoportba, amelyet ma "megváltozott tudatállapot"-nak nevezünk. A transzállapotok egyéb válfajaihoz - kóma, katalepszia, ájulás, felfüggesztett élettevékenység - gyakran kapcsolódnak kóros elváltozások. A fentiek mind eszméletvesztéssel járnak, csakúgy, mint néhány más tudatállapot, amelyet kábítószerek idéznek elő, vagy olyan betegségek, amelyek ilyen hatást gyakorolnak a szervezetben végbemenő vegyi folyamatokra. Ezek a tudatállapotok mind intenzívebbek, mint a többi, az ébrenléttől eltérő tudati állapot, például a normális alvás, a hipnózis vagy az alvajárás. A sokféle megváltozott tudatállapot közül a médiumitás a legbecsesebb, mert ez a legalkalmasabb arra, hogy az emberi elme szubjektív birodalmát kutassuk. Sokan, akik a médiumitást tanulmányozták, közleményeikben azt állítják, hogy ez lényegében a tudat kitágításának módszere. Raynor Johnson brit fizikus megfigyelése szerint számos olyan állapot létezik, "amelyben a tudatosság szintje visszahúzódik a normális éber állapothoz képest - ezeket összefoglaló néven transzállapotnak nevezzük. Némelyek előidézhetők hipnózis útján, meszkalin vagy bizonyos altatószerek által, mások bizonyos jógagyakorlatok segítségével érhetők el. A médium vagy az erre fogékony ember saját akaratából, esetleg spontán módon, ösztönösen képes olyan állapotba kerülni, amelyben a tudat visszahúzódik az Énnek egy köztes síkjára, de közben képes fenntartani egy kommunikációs csatornát a külvilággal." Mivel a médium önszántából idézi elő, és lényegében nincs benne semmi, amit kórosnak nevezhetnénk, ennélfogva a médiumitás élménye jobban ellenőrizhető, megragadható, csakúgy, mint a hipnózis. Jane Robertst egy közös vonás összefőzi néhány más, híres médiummal, például Eileen Garrettel és Mrs. Osborne Leonarddal. Sok olyan médium van, aki szinte vallásos hiszékenységgel éli át saját transzanyagát - a médiumélmények gyakran vezetnek vallásos meggyőződéshez. Van azonban néhány olyan médium is, akit vonz ugyan a szubliminális, tudatküszöb alatti világ, amellyel kapcsolatba került, mégis ellenáll a kísértésnek, hogy feltétel nélkül higgyen, és teljesen a transzszemély üzeneteitől függjön. Mrs. Garrett például egész életét a médiumitásnak, saját tudattalan világának és a parapszichológiai jelenségek kutatásának szentelte. Mrs. Leonard szintén vizsgálta önnön médiumitását, és számos kísérletnek vetette alá magát. A nagy médiumok ugyanolyan ritkák, mint a nagy muzsikusok vagy a nagy festőmővészek. Közös vonásaik különös keveréket alkotnak: képesség a transzállapotra, emellett erős személyiség, aki egyszerre kíváncsi, objektív és őszintén önkritikus. A kivételes tehetségő médium sok jellemvonását nem lehet ilyen egyszerően megfogalmazni, de számomra napnál világosabb, hogy Jane Roberts kivételes tehetségő médium. Bátran kísérletezni önmaga szubjektív élményeivel, megvizsgálni az ihlet, a fantázia, a kreativitás forrásait - ez mindig is a rendkívüli személyiségek sajátja volt. André Breton, a Szürrealista Kiáltvány megfogalmazója megszállottja volt annak, hogy a mővészetben keveredjék a reális és az irreális; talán azért, mert - miként a japán szumi mővészek -, nem tudta biztosan elválasztani a kettőt. Kísérletezett automatikus írással, hogy fölfedje rejtett tulajdonságait annak, amit "valóságos"-nak nevezünk. Eredményei, hangoztatta, tisztább képet rajzolnak a belső emberről. Módszere, a tudattalan világ összehangolása az objektív, tudatos megfigyeléssel, hasonló ahhoz az úthoz, amelyet Jane Roberts járt be. Fiatal nő volt, nem állt mögötte sok évtizedes médiumi tapasztalat, ezért rendkívül hosszú utat kellett megtennie addig a nyílt, önkritikus elemzésig, amely nélkülözhetetlen a médiumitás mélyebb összefüggéseinek megértéséhez. De máris képes arra, hogy a gyakorlatban alkalmazzon olyasmit, ami alapvetően filozófiai kérdés. E késztetés persze nagy részben Sethnek, a Jane médiumitása által kibontakozott transzszemélynek köszönhető. A transzszemélyt általában "irányító"-nak, "vezető"-nek szokás nevezni, mert állítólag manipulálja a transzban lévő médium testét; gyakran mutat egyedi, senki másra nem jellemző vonásokat. Eredetileg azt tartották, hogy a médium vezetője test nélküli entitás, szellem, aki a médium testét eszközként használja, abból a célból, hogy általa szóljon az élőkhöz. F. S. Edsall azonban A paranormális jelenségek világa címő könyvében kimutatja: a transzszemélyek vagy vezetők sajátosságai a médium környezetétől, hátterétől függnek. Mi a "vezető"ő Hogyan kommunikálő Rendkívül bonyolult kérdések, melyeket évtizedek óta kutatnak a parapszichológusok és a mélylélektan tudósai. (Seth maga - úgy vélem, a józan belátás és a tisztesség által vezettetve - beszél is arról a problémáról, hogy a médiumon keresztül érkező anyag, a közlés eltorzul. A médiumoktól, mivel közeli kapcsolatban állnak a normális fölöttinek vélt erőkkel, elvárják, hogy abszolút, száz százalékosan pontosak legyenek. Ez természetesen nem így van, de a közkelető hiedelem azért létezik - jól megfigyelhető például abban, miként tekint a közvélemény Caycere vagy Dixonra.) Egyesek hisznek benne, hogy az ember rendelkezik olyan tehetséggel, mely túlmutat az érzékeken, és képes hatást gyakorolni a tudattalanra anélkül, hogy a tudatot bármi módon befolyásolná. Edsall azt írja: "az egyes médiumok környezetével összefüggő élmények szerepet játszhatnak e másodlagos személyek kifejlődésében, akik egyes kiváló médiumok esetében oly hátborzongatóan mindentudónak tőnnek". Sok pszichológiai teóriát gyártottak már a transzszemélyek magyarázatára, ezek közé tartozik a New York-i pszichoanalitikus, Ira Progoff "dynatípus"-elmélete. Dr. Progoff sok kísérletet végzett Eileen Garrettel, s utána ezt a végkövetkeztetést vonta le: "a különféle vezető személyek jelenléte elengedhetetlen Mrs. Garrett pszichikai egyensúlyának fenntartásához." Dr. Progoff a médiumitásban szerepet játszó vezetőket nem szellemi entitásoknak tartja, hanem "olyan, jelképes személyek által megvalósított dramatizálásnak, amelynek segítségével az élet általános elvei felfoghatókká válnak az ember számára." Szókratésznek is megvolt a maga "daimón"-ja, Graves beszél a Költészet Fehér Istennőjéről, Noé pedig ittas álmában saját ősei inkarnációjaként látta önmagát: először Ádámként, aztán Jeremiásként. Az elmélet szerint mindenki ilyen formában személyesíti meg önmagát: ahogyan tudattalanul ismeri. A Mrs. Garretthez hasonló médiumok is megteremtik saját alternatív Énjüket, de könnyebben felismerhető, ésszerőbb alakban - mint démont vagy "szellemi" vezetőt. W. H. Slater, a paranormális jelenségek ismert és elfogulatlan kutatója más véleményt fogalmazott meg: mivel a transzszemély sok éven keresztül rendszeresen mőködik, közléseket ad, és "sohasem téveszti el az intellektuális vagy érzelmi hangsúlyokat, sohasem esik ki szerepéből, ezért nehéz hihetően megmagyarázni a tudattalan hatásával, vagy azzal, hogy a médium dramatizál". A végső, meggyőző erejő válaszokat még a jövő rejti. A kérdés felvetése valóban fontos, de a jelenségek kutatása nem szoríthatja ki a médiumitás más, ugyanilyen fontos vonatkozásainak vizsgálatát. A médiumok transzszövegeinek tartalma fölött gyakran átsiklanak a kutatók, kétségkívül azért, mert ezek többnyire eléggé összefüggéstelen, kissé őrültnek tőnő megállapítások. De azok a bizonyos ritka kivételek - például Edgar Cayce transzszövegei - már első látásra figyelemreméltó, fontos és gondolatébresztő kijelentéseknek tőnnek. És ugyanilyen megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a Jane Roberts transzszemélyétől, Sethtől származó gondolatok is. A legjobb transzanyag alapos pszichológiai ismeretekről tanúskodik, melyeket együttérző, empatikus és erős egyéniség közvetít; a Seth-szövegekben megvannak mindezek a tulajdonságok. Seth ezenkívül hozzátesz még valamit, ami a legtöbb transzszövegből hiányzik: a gondolat és a megfogalmazás világosságát. A transzanyagok többségét, származzék bár az ókorból vagy modern, mai vezetőtől, nemcsak zőrzavaros nyelvezet, hanem zavaros gondolatok is jellemzik. Sethnek, úgy ítélem, hatalmas adottsága van, hogy bonyolult, sokrétő témákról egyszerően és érthetően szóljon. A gyakorlott szem, a hivatásos filozófusé vagy a parapszichológusé sokszor fogja úgy látni, hogy Seth ismerős témákkal foglalkozik. (Az például, hogy alvás közben az ember lelke elhagyja a testet, a történelem előtti időkig visszakövethető, klasszikus gondolat.) De azok számára, akik csak most ismerkednek az álmok világával, az ESP-vel és a tudattalan többi, izgalmas jelenségével, Seth kristálytisztán szóló, érthető tanító lehet. És maga Seth is mindig őhozzájuk: a keresőkhöz, a kérdezőkhöz intézi szavait. Bevallott célja "olyan eszközöket szolgáltatni, melyek segítségével az emberek jobban megérthetik önmagukat, újraértékelhetik és megváltoztathatják saját valóságukat." A belső érzékelésről szóló fejezetben Seth világos és használható tanácsokat ad azzal kapcsolatban, hogyan tágíthatja ki az ember a tudatát, hogyan sajátíthat el meditációs technikákat és ESP-t. Ugyancsak ritkaság, Seth és Edgar Cayce mellett csak kevesekre jellemző, hogy a filozófiai és metafizikai okfejtések közé rengeteg gyakorlati tanács vegyül, melyek az egyéni problémák mély megértéséről és belátásáról tanúskodnak. A Seth-szövegeknek tulajdonképpen ezek alkotják a gerincét, és nekem személy szerint épp ezek a legvonzóbbak. Érdekes megfigyelni: Seth személye és stílusa annyira egyéni, hogy egy rövid ismerkedési időszak után az ember inkább egy filozofikus, mővelt, modern intellektust sejt mögötte, semmint olyasvalakit, aki Ízisz fátylának túloldaláról intézi hozzánk szavait. A szöveg meglepően sokféle vonzó és eredeti gondolatot tartalmaz. A magam részéről a legérdekesebbnek a "személyiségtöredék kivetítésének" Seth-féle elméletét tartom, amely erősen egybevág a germán doppelgänger és a szláv vardoger hagyományával. (Ez igen elterjedt jelenség: még maga Freud is megpillantotta egyszer saját doppelgängerét egy tükörben. Maupassant egyszer átélte, hogy "másodpéldánya" bejött a szobába, leült vele szemben, és lediktálta neki készülő könyvének egy részletét, amely az írónak különösen sok fejtörést okozott. Amikor befejezte, az alak felállt, és eltőnt. Sokért nem adnám, ha Seth inkább a dolog technikáját magyarázná el ugyanolyan világosan, mint az elméletét.) Létezik természetesen a gondolatforma kivetítésének okkult hagyománya is, amelyet Mrs. David-Neel írt le, mikor tibeti "tulpáját" megalkotta. Valóban: Seth szerint az idea, a gondolat: történés. Logikus tehát, hogy a gondolat - vonatkozzék a tevékenység bármely körére, és tekintet nélkül arra, hogy tárgyiasul-e, vagy sem - hatást gyakorol az életünkre. A "gondolat mint valóság" szintén ősi elmélet, amelyet a nyugati civilizáció számára Platón fogalmazott meg, és az évszázadok során sok filozófus elfogadta. De ahelyett, hogy csupán elvontan tárgyalná, Seth kiterjeszti ezt az elméletet a logikus végkövetkeztetésig. Minden idea, minden gondolat, minden tudati koncentrációszint közrejátszik egy dinamikus, állandó kölcsönhatásban álló világegyetem létrehozásában, melyben az idea ugyanolyan fontos és kitapintható szerepet játszik, mint bármilyen fizikai esemény. Ideális példa erre Seth elmélete a keresztrefeszítésről. Seth szerint a keresztrefeszítés "az álmok világában" keletkezett, egy másik valóságban történt meg, és "ideaként vonult be a történelembe". Seth nem azt állítja ezzel, hogy a keresztrefeszítés csupán álom, amelyet az emberekben munkáló közös igény hívott életre, hanem azt, hogy a térnek és az időnek egy másik területén öltött testet egy gondolat, amely hatást gyakorolt a mi földi világunkra, és megváltoztatta civilizációnkat. Ez természetesen nagyon érdekes elmélet. Vegyük azonban fontolóra, milyen könnyen képesek vagyunk elfogadni azt az egyszerő filozófiai kijelentést: "a gondolat képes megváltoztatni a világot". Sok példát hozhatunk fel: "Nemcsak kenyérrel él az ember", vagy "Szeressed felebarátodat, mint magadat". Mindennapi életünkben igyekszünk ezeket az ideákat megvalósítani a gyakorlatban, megpróbáljuk az elvont világból átültetni őket az okok és okozatok földi világába. Seth megfordítja a dolgot: azt állítja, hogy a valóság esetleg a másik irányban is mőködhet - hogy az idea is valóság, mely állandó, mély hatást gyakorol az anyagi világra. Problémát csak az okoz, miként szélesíthetjük ki a megismerés alapjait, miként tágíthatjuk ki tudatunkat, hogy a változó tudat is megvalósulhasson az ideák világában, hogy civilizációnkon és személyes sorsunkban is fölfedezhessük az ideák világának hatását. Seth azt mondja: "az álomvilágban léteznek azok a gondolatok, amelyek egyszer teljesen át fogják alakítani az anyagi világ történetét, de e gondolatok tagadása késlelteti hatásuk érvényesülését". Kant, akinek filozófiája nagyrészt azon a gondolaton alapszik: "a tudat az érzékek által szállított benyomások szerint határozza meg a valóságot", valószínőleg egyetértett volna Sethtel abban, hogy érzékeink "teremtik meg az anyagi világot", nem pedig egyszerően csak felfogják. Seth megállapításai között találunk említést olyan, rendkívül gondolatébresztő témákról is, amelyek sokkal több figyelmet érdemelnének, mint amennyit kapnak. Seth említi például a szimbolikus alakok létezését; ezek a jobb kommunikáció érdekében felismerhető alakot öltenek a tudattalanban. Ezen a kutatási területen nincsenek szigorú tények, annál több viszont a találgatás és a kísérleti beszámoló. Carl Jung, a nagy svájci pszichoanalitikus írt például a tudattalanban létező, úgynevezett archetipikus alakokról, akik a tudatos elméhez mitológiai, vallási vagy történelmi személyek álruhájában szólnak. (Maga Jung éveken keresztül kommunikált így Philemonnal, a saját tudattalanjában élő archetipikus alakkal.) Masters és Huston, miután sokat kísérleteztek az LSD-vel, a szer által előidézett tudattágulást négy kategóriába osztották; a harmadik, szimbolikus szintről azt jegyezték fel, hogy itt történelmi és legendás alakok bukkannak fel, és nagy tömegben fordulnak elő mitikus jelképek. Filozófiai szempontból a Seth-szövegek a legjobbak a maguk kategóriájában, amiket valaha olvastam. Seth gondolatvilágának összehasonlító elemzése rendkívül érdekes lehetne. Anyaga annyira összetett, hogy e terjedelmes könyv kereteit is szétfeszíti. Ebben a rövid bevezetőben összefoglalni ezért lehetetlen. Olvasás közben sok kérdés merül fel az emberben; sok közülük válasz nélkül marad, de az én megítélésem szerint ez nem hiba. Végül is ha intellektuálisan, érzelmileg vagy szellemileg arra ösztönzi az olvasót, hogy kérdéseket fogalmazzon meg, hogy beidegződéseit górcső alá vegye, és túllépve az előítéletek határain, mind szélesebb gondolati tartományokat hódítson meg, akkor is sok mindent elértek. Szerintem ez a Seth-féle személy, a Seth-féle közlések legfőbb értéke. Mint ő maga is jelezte, ő kommunikátor és gondolatébresztő - a földi tanítók közül túl kevesen vannak ilyenek. Senki sem tudhatja, hová vezet ez a kutatás, de egyben biztosak lehetünk: a Seth-szövegekhez hasonló, transzkommunikációról szóló feljegyzések fölbecsülhetetlen értéket képviselnek, mert lehetőséget adnak, hogy mélyre hatoljunk az ember szubjektív tudatába. Ez pedig nem esetleges, múlékony eredmény: bepillantás ez annak a folyónak a felszíne alá, amely egyszerre rejtélyes és kihívó, és egyszersmind életfontosságú az emberiség jóléte szempontjából. Ez az a forrás, amelyből az ihlet táplálkozik, ahol a megérzések serkentik a tudományos elmét, ahol feltörnek a költők álmai, ahol életünk nagy részét töltjük. Raymond Van Over New York

Ismeretlen Internetes forrásból
2004-01-07


Ennek az írásnak a tetszési indexe: 5   (4 értékelés alapján)
Kérlek értékeld ezt az írást , klikkelj az értékelésednek megfelelő csilllagra,
majd a mehet gombra... köszönöm!

  

Vissza a  témakörhöz


AsztrálFény
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel a Facebook-on! Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel.

AsztrálFény
AsztrálFény - ezoterikus parapszichológia
Ügyfélszolgálat, e-mail:info@asztralfeny.hu, telefon: 06-30 820-1008
© 1998 - Minden jog fenntartva!

Az AsztrálFény oldalak az Internet Explorer böngészőre vannak optimalizálva.

hirdetés


 
AsztrálFény nyitó oldal AsztrálFény nyitó oldal

 

Kedves Vendég!

Még nem vagy bejelentkezve.
»»
Bejelentkezés
««

Ha még nem vagy regisztrálva:
»»
Regisztráció
««

Jelenleg rajtad kívül
5 vendég
nézegeti az
AsztrálFény
oldalakat

 
Fent vagyunk a Facebook-on is!
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel a Facebook-on!
Ha tetszik ez az oldal
ajáld másoknak is ...

 
Duáltörvény 4.

A kétféleség, a duáltörvény minden dologban érvényesül. - Az élet törvénye, hogy önmagából mindig tökéletesebbet hozzon létre. - A duálviszony legalsóbb rendő megnyilatkozása az érzékiség. - A szerelmi érzés lassú kibontakozása.
 
 
Partnerprogram

  Pénz...
   Pénz...
    Pénz...
Partner program
Legyen a
partnerünk!

Keressen pénzt,
a mi segítségünkel!
»klikk...«
info@asztralfeny.hu