Sok, magát ezoterikus gondolkodásúnak valló ember álmodozik arról, hogy milyen jó lenne a fizikai testet "otthagyni", és repülni, ahová csak akar. Megnézni embereket, helyeket, történéseket, más világokat. Kétségtelen, hogy az utazgatás e módja olcsó, azonban az asztrálutazás sokkal több egyszerű helyváltoztatásnál. Mint ahogy minden szellemi gyakorlatnak, ennek is meghatározott célja, módja és követelményei vannak...
Az asztrálutazás ma már hatalmas szakirodalommal rendelkezik, azonban sokféle elnevezést használnak, és ez megtévesztő lehet. Asztrális utazás, asztrálprojekció (AP), testelhagyás, testből való kilépés, exomatózis mind-mind ugyanazt a jelenséget takarják. Miről is van szó? Erős összpontosítás hatására az asztráltest és az Én elszakad a fizikai testtől, úgy, hogy közben a tudatosság megmarad. Sok szempontból hasonlít ez az éjszaka tapasztalt kilépési fázishoz, azonban ezt napközben is előidézhetjük. Érdekes párhuzam vonható a halálközeli élményekkel is, hiszen ezek is egyfajta testelhagyásnak tekinthetőek, de ezeket mindig valamilyen erős trauma, károsító behatás okozza. Minden esetben megfigyelhető hogy az asztrálutazók a kilépés előtt hatalmas tudati energiát gyűjtenek össze, és mély koncentrációban merülnek. Ha ez a összeszedettség megtörik, akkor a testelhagyás meghiúsul. A szakirodalom utal arra, hogy a tudatosság teljes mértékben a kilépő asztráltestnél marad, azonban a tudati lélek korszakában már egyszerre kell fenntartani a tudatosságot mindkét testben, mindkét helyen. A két testet (az étert és asztrált) egy ezüst színű szál köti össze. Érdekes módon a betűket és a hangokat sem úgy érzékeljük mint rendesen. Nem vagyunk képesek ugyanúgy értelmezni a tapasztaltakat, mint fizikai testben.
Az "asztrális utazás" elnevezés megtévesztő lehet. Nem arra utal, hogy a kilépés után rögtön az asztrálvilágban találjuk magunkat, hanem arra, hogy asztráltestünkben hagyjuk el a fizikai testet. Tehát a kilépés után még a fizikai világban vagyunk, azonban megszabadultunk a porhüvelytől. Megtehetjük, hogy felkeresünk ismeretlen helyeket, embereket. Jöhetünk-mehetünk, ahogy kedvünk tartja. De csak a fizikai szinten! Ha viszont feladatunk a magasabb szférákba vezérel minket, meghatározott kapukon kell áthaladnunk. Az elementális világba is külön átjárók vannak, és az asztális világba is. A tűzelementálok kapuja háromszögletű, a földelementáloké négyszög, az asztrálvilág kapuja pedig egy ötágú csillag alakját formázza. Ha megvan a megfelelő engedélyünk akkor ezeken átlépve tudunk tevékenykedni a felsőbb síkokon.
Magát a gyakorlatot először mindig koncentrációs gyakorlatokkal kell kezdeni. Erős ellenőrzés alatt kell tartani gondolatainkat, hogy teljesen a feladatunkat szolgálják. Tudatosságunkat a lehető legtisztábban meg kell őriznünk. Ha ebben már értünk el eredményeket, akkor fokozatosan próbálkozhatunk egyszerű gondolati utazásokkal. Ilyenkor csak gondolataink útján elképzeljük, hogy elmegyünk valahová. Az elején érdemes olyan helyeket felkeresni, ahol már voltunk egyszer. Később azonban elereszthetjük a fantáziánkat, ismeretlen helyek látogatását képzelhetjük el. Törekedjünk a színes, részletgazdag képek tudatosítására! Letesztelhetjük magunkat oly módon, hogy olyan helyeket nézünk meg, amikről ismereteinket ellenőrizni tudjuk. Ez egyrészt önbizalmukat növeli (vagy csökkenti), másrészt kiélezi tudatosságunkat.
Idővel megpróbálkozhatunk magával a testelhagyás gyakorlatával. Erre sokféle módszer létezik, most csak egyet írunk le. A fizikai test ellazítása után, megpróbáljuk energiáinkat, saját lényegünket egy pontban összesűríteni. Ezt a fénylő labdát kell kiemelnünk a koronacsakrán keresztül. Sok esetben megfigyelhető egy rövid tudatvesztés a kilépés után, majd egyszer csak kint találjuk magunkat a testünkből. Ezután mehetünk az "orrunk után"... Az első próbálkozások folyamán érdemes a fizikai testünk közelében maradni, mert sok esetben erős félelmek lépnek fel, a megváltozott állapot újdonsága miatt. Sok helyen számolnak be a fizikai test erős szívó-vonzó hatásáról. Ez egyrészt úgy jelentkezik, hogy nehéz elszakítanunk tekintetünket a testünkről, másrészt pedig, ha ránézünk akkor a tudatvesztés jelentkezése után, akaratunk ellenére visszacsúszunk, és újra anyagi testünkben találjuk magunkat. A vonatkozó szakirodalom bőséges próbálkozási lehetőséget biztosit mindenkinek, érdemes utánanézni. Érdekes lehetőségként kipróbálhatjuk böjt közben is a fent leírtakat, hiszen ilyenkor a testek közötti összekötés erősen meglazul.
Sok félelem is kapcsolódik a témához, elsősorban a helytelen ismeretek miatt, de el kell mondanunk, hogy mint minden szellemi gyakorlatnak, ennek is megvannak a veszélyei. Minden külön részletezés nélkül is tudható, hogy ugyanazok a feltételek vonatkoznak ide is, mint a szellemi út egészére. A legfontosabb dolog a fizikai test egészsége. Senki ne kezdjen bele úgy az AP gyakorlásába, hogy nincs meg a megfelelő "kondíciója" hozzá. Szívgyengeség, magas vérnyomás, epilepszia, lázas állapot, légzési problémák mind-mind kizáró okok! A következő veszély a lélek nem egészséges működése. Akinek bármilyen lelki problémája, depresszióra való hajlama, elmebetegsége van, az inkább ne kísérletezzen!! Mivel itt is a szellemi világokkal kerülünk kapcsolatba, fontos a lelki és a erkölcsi egyensúly.
Veszélyként megjelenhet az, hogy kellő erkölcsi tartás híján az ember a fizikai létből való menekülés módszereként tekint az AP-re. Le kell szögeznünk, hogy az exomatózis (és semmilyen más gyakorlat) nem lehet a problémák elől való elmenekülés eszköze. Ha fizikai világunkban rosszul érezzük magunkat, akkor az asztrálvilágban sem lesz kellemesebb. Mivel belső diszharmóniáink külső lényekként jelennek meg, igen mozgalmas (és félelmetes) történésekbe csöppenhetünk... És természetesen a problémák megvárnak minket, amíg visszatérünk, így nem nyerünk semmit...
Sokan ok nélkül tartanak attól, hogy mi lesz, ha nem tudnak visszajönni a testükbe? Mi lesz, ha elszakad az ezüstszál? Mi lesz, ha valamely létező elfoglalja a fizikai testünket, míg nem vagyunk benne? Ha betartjuk a megfelelő feltételeket, akkor nem történhet baj. Érdemes addig várni a próbálkozásokkal, amíg a védőangyalunk becsatlakozik, és a szívcsakránk kinyílik. E két dolog megadja azt a védelmet amire szükségünk van. A védőangyal nem ad helyet más lénynek a fizikai testünkben, amíg nem vagyunk "ott", a szívcsakra pedig a helyes belehelyezkedést segíti a szellemi szférába. Addig nem lehetünk képesek harmonikusan hatni "odafent" amíg szívünk kapuját nem nyitottuk meg!!! Fordítsunk kellő figyelmet az alapokra, hogy megelőzzük a bajokat. Napi rendszerességgel végezzük a hatlépéses szívcsakra gyakorlatokat, és tisztítsuk meg testünket és lelkünket, hogy védőangyalunk visszatérhessen hozzánk. Persze ezeket a gyakorlatokat önmagukért végezzük, ne azért hogy sikerüljön a kilépés. Nem mindegy hogy mi az indíttatás...
A könyvek (érthető anyagi okokból) túlnyomó többsége úgy írja le az AP-t, mintha egy egyszerű, könnyen megtanulható képesség lenne. Egy-két hónapos gyakorlás után teljes sikert ígérnek. Persze sikertelenség esetén a felelősség a miénk... Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a képesség is, mint minden más, a szellemi hierarchiák hathatós segítségével és engedélyével jöhet csak létre. Amíg a gyakorló nincs a kellő szellemi-lelki-erkölcsi szinten, addig nincs esély a sikerre. Itt igaz az "örökérvényű" törvény, hogy a hangsúly inkább az alapgyakorlatokon legyen, amiknek látszólag semmi köze az AP gyakorlatához. Ha erre nem szánja rá az időt a türelmetlen tanítvány, akkor kellően szilárd alap híján valós veszélyeknek teheti ki magát. Gondolnunk kell a karmatikus és inkarnációs tapasztalatok szerepére is. Ha valaki már előző életeiben gyakorolta ezt a képességet, akkor valószínűleg most könnyebben előjöhet. Végezetül pedig szólnunk kell az életfeladatról. Ha valakinek nincs szüksége erre a sziddhire (szanszkrit szó, pontos jelentése: beteljesülés; itt különleges képességre utal -- a szerk. megj.) az életfeladata megoldásához, akkor az nem fog előjönni, még ha évtizedeket gyakorol is. Ez a képesség sem fontosabb, mint a többi, így hát inkább fordítsuk energiánkat szerepünk, küldetésünk helyes felismerésére és végrehajtására. Ehhez pedig úgyis megkapunk minden lehetséges segítséget. Az exomatózis érdekes változata az, amikor egyszerre jelenik meg a telekinézissel együtt. Ilyenkor, egyszerű példával élve, képes arra az ember, hogy kilépjen a testéből, és lekapcsolja a villanykapcsolót. Ez már egy magasabb szint, amikor a gyakorló annyi kinetikus energiát képes felhalmozni magában, hogy hatni tud a fizikai világra az asztrális testéből.
A legfontosabb kérdés az erkölcsi szint. Képes-e a tanítvány megfelelően élni a kapott képességgel? Hogyan befolyásolja egóját ez az adomány? A Ciprusi mágus című műben megtalálható történet szerint egy iskolaigazgató képessé vált az AP végrehajtására, azonban rendszeresen arra használta, hogy női tanítványait meglesse öltözködés közben. Mivel többszöri figyelmeztetésre sem hagyott fel ezzel a ténykedéssel, kizárták a tanítványi körből. Ebből is láthatjuk, hogy ez a képesség már egy kicsit több, hiszen itt már nemcsak rólunk van szó. Belepillanthatunk mások életébe, titkaiba. Képesek vagyunk-e legyőzni a kísértést, hogy engedjünk alsóbb vágyainknak? Kétségkívül izgalmas dolog lehet idegenek után leskelődni, vagy megfigyelőként részt venni mások meghitt pillanataiban. Azonban ezeknek a ténykedéseknek határozottan megkérdőjelezhető az erkölcsi és a szellemi értéke. Amíg ezek a vágyak lüktetnek bennünk, addig óvatosan kell használnunk képességeinket. A bukás esélye igen nagy. És ennek a bukásnak általában nem csak egy életre terjed ki a hatása. Amit szem előtt kell tartanunk mindig, az az, hogy ezek a képességek áldások és ajándékok, egy felsőbb akarat bizalmának megnyilvánulásai. Éljünk ezzel bizalommal, ahelyett hogy visszaélnénk vele!

A helyes testelhagyás hét előfeltétele:

1. Növényi étrend
2. Kapcsolat a védőangyallal
3. Nappali életben való tudatosság (aki anyagi testében nem tudatos, ne remélje a tudatosságot testen kívüli állapotában).
4. Kiegyensúlyozott lelkiállapot
5. Nyitott szívcsakra
6. Szellemi alapigazságok ismerete, spirituális tudás (a bölcsességből nyert erők a testen kívül szellemi fényként nyilvánulnak meg, ezzel segítve az érzékfeletti síkon való tájékozódást és kapcsolatteremtést) 7. Alapvető erények kifejlesztése: türelem, elfogadás, hit bizalom, alázat stb. A szereteterők a testen kívül szellemi hőként nyilvánulnak meg, mely körülveszi az embert, és védelmi szerepet tölt be.