|
|
Kincsesbánya Az AsztrálFény - ezotérikus parapszichológia oldalaihoz kapcsolódó írások, olvasmányok, kivonatok, jegyzetek, képek, stb. |
Prognózisok - jövőbelátás az asztrológiában Erre a kincsre eddig 59732 alkalommal voltak kíváncsiak.
A jövőben bekövetkező események előre történő megállapítása, az asztrológiai prognózis, nagyon fontos része az asztrológiának, s alapos ismertetése önálló kötetet kívánna. Ebben az alapvető könyvnek szánt munkában nem foglalkozhatunk a prognózis módszereinek részletes ismertetésével, csupán nagy vonásokban jellemezhetjük a teljesség kedvéért a leggyakrabban alkalmazott eljárásokat. Aki kellő igyekezettel belemélyedt az eddig közölt ismeretekbe, s már otthonosan mozog az asztrológiának eddig feltárt területén, a rövid jellemzésekből is tájékoztatást szerezhet a főbb prognózis módszerekre vonatkozólag.
A bekövetkezendő események, más és más hatású időszakok, stb... beálltának megállapítása a születési /alap, másképpen radix/ horoszkóp alapján történik. Elv, hogy az élet folyamán mindenkit csak olyan természetű dolgok, események, behatások érhetnek, sorsa csak olyan irányba térhet, amint azt a születési horoszkóp mutatja. Ha pl. az alaphoroszkópban semmi sem utal vagyonszerzésre, akkor az élet folyamán beálló asztrális változások sem hozhatnak ilyesmit. A feladat tehát az, hogy az alaphoroszkópban mintegy lerögzített, kilátásba helyezett lehetőségek bekövetkezésének időpontját megállapítsuk.
A bekövetkezések megállapítására szolgáló eljárásokat irányító, direkció számításoknak nevezzük. Ezt úgy kell érteni, hogy az egymással kapcsolatban álló planétákat elméletben, vagy valóságos mozgásuknak megfelelően, bizonyos szabályok szerint tovább visszük, vezetjük az ekliptikán, amíg el nem érik azokat a pontokat - más planétákat, ezek fényszögpontjait vagy saját fényszögpontjaikat, házcsúcsokat, stb... - amelyeken a kapcsolat jelezte hatások kiváltódhatnak, érvényesülhetnek. Ezt a továbbvezetést nevezzük irányításnak, dirigálásnak.
Az irányított, továbbvezetett planétát jelölőnek, szignifikátornak mondjuk, mert ez jelöli meg, hogy milyen természetű hatás fogja kiváltani a bekövetkező eseményt; azt a planétát, vagy pontot pedig, amelyhez a jelölőt irányítjuk ígérőnek, promisszornak nevezzük, mert ez mutat rá, hogy a jelölő hatására milyen jellegű és irányú esemény következhetik be.
Többféle irányító eljárás ismeretes. Ezek közül legáltalánosabban használtak a következők:
Elsődleges irányítás /primaer direkció/
Ez azon a régi hagyományon alapszik, hogy a planéták, pontok, stb... továbbhaladásában 1 fok egyenlő egy évvel. Ha tehát a horoszkóp valamelyik planétáját egy bizonyos hatópontig, pl. a vele kapcsolatban lévő másik planétáig, vagy ennek fényszögpontjáig irányítjuk, akkor az irányítás ívének fok és perchossza az " egy fok = egy év " kulcs alapján, időben fejezi ki a várható hatás bekövetkezését. Ez az irányító eljárás nem alapszik a planétáknak semmiféle valóságos, természetes mozgásán, hanem csupán az irányításban szereplő két elemnek egymástól való távolságán. Mi több, ezt a távolságot nem is az ekliptikán, mérik, hanem az egyenlítőn. Mindez nagyon bonyolult és hosszadalmas számításokat követel, melyek gömbháromszögtani elveken alapulnak; a számítás még megkönnyítő táblázatok segítségével is túlságosan körülményes.
Ma már igen sok asztrológus kétségbe vonja az elsődleges irányítás feltétlen érvényességét és értékét. A hosszas és tekervényes számításokkal nyert eredmények sokszor helyteleneknek bizonyulnak, vagy legalábbis ritkán tárnak fel olyan eredményeket, amelyeket más, egyszerűbb irányító eljárásokkal ki ne lehetne számítani. Azért itt mellőzzük az elsődleges irányítás részletes ismertetését, mert több más asztrológussal együtt azt tartjuk, hogy " a játék nem éri meg a gyertyát ", a fáradtságos számítások nem érnek fel az elérhető eredményekkel.
A hagyományokhoz mereven ragaszkodó asztrológusok többsége ugyan szinte szentségtörésnek tekinti, Ha valaki kétségbe meri vonni az elsődleges irányítás értékét, de a tapasztalat tényleg azt bizonyítja, hogy a többi, egyszerűbb eljárás legalább annyi megbízható eredményt biztosít. Ha valamennyit kellő ítélőképességgel alkalmazzuk, nem fogjuk érezni az elsődleges irányítások hiányát.
Másodlagos irányítás /előhaladás, secunder direkció, progresszió /
Ez szintén régi hagyományokon alapszik, azon, hogy egy nap egyenlő egy évvel. Erre már a Szentírásban is utalás történik. A születés utáni minden nap egy-egy életévnek felel meg, pl. a második nap a második nap a második életévnek és így tovább. Ha tehát a 30. életévre vonatkozókat akarjuk megtudni, a születés utáni harminc nap megváltozott planétaállásait vesszük vizsgálat alá.
Az eljárás aránylag könnyű, hiszen az efemerida napról napra feltünteti a planéták tovamozgását, előhaladását, progresszióját. Amint a planéták a születéskor elfoglalt helyükből kimozdulva továbbhaladnak, sorra elérik a többi planéta fényszögpontjait, más planétákat, házcsúcsokat, vagy saját fényszögpontjaikat. Egy élet folyamán persze csak bizonyos számú ilyen pontot érhetnek el, hiszen az átlagos életkor 60 - 70 év, s az ennek megfelelő 60-70 nap alatt még a sebesen mozgó planéták sem tesznek meg két-három jegyhossznál nagyobb utat, a lassan mozgók pedig aránylag csak igen rövid utat hagynak hátra.
Az efemerida mindennapi déli helyzetei közt 24 - 24 óra telik el, s ez egy-egy életévnek felel meg. Eszerint 24 h = 12 hónappal, 2 h = 1 hónappal, 1 h = 15 nappal, 4 m = 1 nappal. Egyszerű első fokú egyenlet, és a napi diurnális logaritmustábla segélyével kiszámíthatjuk, hogy azon a napon, amikor valamely irányított planéta eléri a másik planéta helyzetét, fényszögpontját, vagy saját fényszögpontjainak egyikét stb... mennyi idő telik el az efemeridában jelzett Greenwichi déltől a bekövetkezés időpontjáig. Ezt az időt hónapokra és napokra átszámítva, ezt az első életév kezdetének tekintjük. Ha a születés délelőtt történt, akkor a Greenwichi dél a születésnapnál későbbi dátumot fejez ki, ha azonban délutáni születésről van szó, akkor a Greenwichi dél a születésnapot megelőző dátumot jelöli. Ha így megállapítottuk, hogy a Greenwichi délnek milyen dátum felel meg, akkor ezt tekintjük a másodlagos irányítás / progresszió / dátumának, s az életéveket nem a születésnaptól születésnapig, hanem a Greenwichi délnek megfelelő dátumtól ismét eddig a dátumig számítjuk. Ily módon az efemerida adataival könnyen dolgozhatunk, mert mindig csak a déli átvonulások közt mutatkozó helyzetváltozásokat kell figyelembe venni. A szekunder direkciós számításokra vonatkozó eljárásokkal bármelyik életévre megtaláljuk az esedékes progressziókat, vagy fordítva, bármely progresszióról megállapíthatjuk, hogy a fenti kulcs szerint hányadik életévre, melyik hónap, melyik napjára esik.
Úgy a jelölő, mint az ígérő jelentéstartamú hatásösszegét kell figyelembe venni, aztán a jegyet, a házat, ahol a promisszor áll, hogy az eseményt jellemezhessük. Különösen nagy jelentőségű a Hold előhaladása. A haladó, vagy progresszív Hold naponta aránylag nagy utat tesz meg, 12-15 fokot naponta, és 28 nap alatt bejárja az egész Ekliptika körét. A másodlagos irányításban ez annyit jelent, hogy az egy napnak megfelelő egy év alatt fél jegynyi utat 28 év alatt pedig az egész ekliptika körútját megteszi, és gyors haladásában sorra érinti a többi planétát, saját és a planéták fényszögpontjait, megfelelő hatásokat váltva ki. Maga az, hogy a Hold melyik jegyben és házban jár, a kérdéses életévben, már nagymértékben jellemzi annak az évnek általános jellegét, hatásainak irányát. Ennek megítélésében figyelembe kell vennünk a Hold jelentéstartalmát és hatását, és ezt egybe kell vetnünk az illető jegy és ház jelentéstartamával, mindez aszerint érvényesül jótékony, vagy ártalmas értelemben, hogy a Hold eredetileg harmonikus, vagy diszharmonikus kapcsolatban állt-e az illető promisszorokkal.
A legtöbb másodlagos irányítást a Hold után gyorsabban haladó planétákkal, a Merkúrral, Vénusszal és a Nappal lehet végezni, könnyen kiszámíthatjuk az irányítások esedékességét. Megállapíthatjuk először, melyik napon éri el a haladó planéta a kiszemelt promisszort, az esemény ennek a napnak megfelelő életévben fog bekövetkezni. A másodlagos irányítás eredményeit egybe kell vetnünk az alábbi irányításokkal nyert eredményekkel, mert az a tapasztalat, hogy a jelzett események bekövetkezéséhez több egyidejű hatásra van szükség.
A segédhoroszkóp
A másodlagos irányítással függ össze az úgynevezett előhaladó, progresszív horoszkóp. Ez a segédhoroszkópok közé tartozik, amelyeket a születési horoszkóp alapján szokás elkészíteni. Az egy év egyenlő egy nappal elv szerint a születést követő bármelyik napra, mely a megfelelő életévet fejezi ki, progresszív horoszkópot állíthatunk fel, olyképpen, hogy a planétahelyzeteket a születés idejére számítjuk ki, mintha a kérdéses nap a születés napja lenne, tehát ugyanúgy járunk el, mint a születési horoszkóp kiszámításakor, csak éppen nem a születésnapját, hanem a keresett életévnek megfelelő napot vesszük alapul. Természetesen a progresszív horoszkóp házállásai is eltérnek majd a születési képlet házaitól. A progresszív horoszkópban is megállapíthatjuk az előhaladó planéták, stb. egymással alkotott fényszögeit, de aztán a képletet egybevetjük, a születési vagy alaphoroszkóppal. A progresszív horoszkóp az illető életévet jellemzi. A benne mutatkozó fényszögek és helyzetek akkor mutatnak valóban bekövetkező tényekre, ha analógiában vannak a születési horoszkóp helyzeteivel és fényszögeivel. Nem kell az eredeti helyzeteknek megismétlődniük. Analógiát találunk akkor is, ha például az alaphoroszkópban egymással fényszögben álló két planéta egyike az előhaladás folytán eléri a másik planétának radix helyzetét, és ezzel fokozottan kiváltja az eredetileg megrögzített hatást. Másik fontos segédhoroszkóp az un. szoláris vagy Nap-horoszkóp. Ezt a tényleges életévre számítjuk ki, vagyis itt nem a másodlagos irányítás szerepel, hanem a vizsgált évben kezdődő valóságos életévre vonatkozó Nap-horoszkópot, az évi efemerida segítségével számítjuk ki, a Nap-képlet alapja a Nap helyzete: arra a pillanatra számítjuk ki, mikor a Nap ismét pontosan a születéskor elfoglalt helyzetébe jut. Ez nem mindig a születésnapon történik, hanem esetleg egy nappal előbb, vagy egy nappal utóbb. A keresett év efemeridájában megállapítjuk, melyik napon éri el a Nap a születési horoszkópban elfoglalt helyzetét és kiszámítjuk, mennyi idő telt el az efemeridában jelzett Greenwichi déltől (vagy éjféltől) odáig, amikor a Nap pontosan a születési helyzetét ismétli meg. Az így megtalált időpontra az ismert módon építjük fel a képletet, és ez lesz a szóban forgó év Nap-horoszkópja. Itt is figyelembe vesszük egyrészt a Nap-képletben mutatkozó fényszögeket, de főleg abból következtetünk az eseményekre az illető évben, ahogy a benne mutatkozó planéta helyzetek mennyiben ismétlik meg a születési képlet helyzeteit, vagy mennyiben mutatnak analógiát ezekkel. Újabb felfogás szerint a Nap-horoszkópban nem kell a házállásokat is kiszámítani, hanem a születési képlet házállásait használjuk fel, tekintet nélkül arra, hogy az az adott időpontnak tényleg megfelel-e.
A profekció
Az un. profekciós irányítás alapja az a tétel, hogy 30 fok egyenlő egy évvel. A profekcióban tehát a planéták vagy sarkalatos pontok egy év alatt 30 foknyi utat tesznek meg, nem a valóságban, hanem elvont irányított értelemben. Eszerint minden planéta vagy sarkalatos pont két év alatt eljut a saját hatod-fénypontjáig, három év alatt eléri a saját negyed-fénypontját, négy év alatt saját harmad-fénypontját, ezeknek megfelelő hatásokat váltva ki. Tizenkét év alatt mindegyik planéta vagy pont eljut ismét a maga eredeti helyzetéhez és a profekció köre újra kezdődik.
Könnyű dolog kiszámítani, hogy valamelyik évben hol járnak a profekciók, illetve hogy az évi 30 fokos útja melyik ponttól melyik másik pontig halad a profekcióban.
Az évi profekció kezdőpontját a születés dátumának tekintjük, kiszámítjuk, hány fokot és percet kell megtennie a jelölőnek a megfelelő ígérőig, s ezt fok és perc távolságban átszámítjuk időre. Ebben a következő kulcsot használjuk:
30 fok = 1 év, vagyis 12 hónap
2 fok 30 perc = 1 hónap
5 perc = 1 nap
A profekciók esedékessége meglepően találó szokott lenni. A jelzett esemény bekövetkezésére olyankor számíthatunk különösen, amikor egy, vagy több másodlagos irányítás és profekció hasonló értelemben ugyanarra, vagy valamely közeli dátumra jut.
A profekcióban bármely planétát és horoszkóppontot - pl. házcsúcsot - irányíthatunk, de többnyire csak a Nap, Hold, Ascendens és MC profekcióit szokták számítani.
Irányítás az ekliptikán
Ez is azon alapszik, mint a fentebb ismertetett, de az egyenlítőn mért elsődleges irányítás, primaer direkció, vagyis 1 fokot egy évvel egyenlőnek tekintünk. Az eljárás azonban igen egyszerű, mert a távolságokat az ekliptikán mérjük. A jelölő távolsága fokokban és percekben az ígérő pontjától adja meg az irányítás évet, ezt átszámítjuk időre.
1 fok = egy év, vagyis 12 hónap
5 perc = 1 hónap
1 perc = 6 nap
10 másodperc = 1 nap
Átvonulások /tranzitok/
A planéták folyton mozgásban vannak, és amint valóságos mozgásukat végzik az égbolton, újra meg újra végighaladva az ekliptika körén, ismételten átvonulnak a maguk eredeti horoszkópbeli helyzetén, saját fényszögpontjaikon, a többi planétáknak a születési horoszkópban elfoglalt helyzetén és azok fényszögpontjain.
Ezt nevezzük átvonulásnak, tranzitnak. Az asztrológiai tapasztalat azt tartja, hogy a többi irányítással jelzett események bekövetkezéséhez rendesen még megfelelő átvonulás is szükséges, de a lassan haladó planéták a többi irányítástól függetlenül is hatásokat váltanak ki, amikor a többi planétáknak, ezek fényszög-pontjainak, saját eredeti helyzetüknek, vagy fényszög-pontjaiknak a születési horoszkópban megrögzített helyzetein átvonulnak. Ezért érdemes figyelemmel kísérni átvonulásukat, egyrészt, hogy kitapasztaljuk, mennyiben járulnak hozzá a többi irányításban jelzett események bekövetkezéséhez, másrészt, hogy lássuk, mennyiben váltanak ki önálló hatásokat.
Az átvonulások érvényesülése már előbb kezdődik, mielőtt a planéta magát a kérdéses pontot elérné, s miután áthaladt ezen, hatása még tovább tart. Az átvonulás hatóköre általában 3 fok, tehát a hatás már érvényesül, amikor az átvonuló planéta 1 fok 30 percnyire jut a kérdéses ponthoz. Legerősebb a hatás, amikor pontosan átvonul rajta, aztán csökkenő mértékben eltart még addig, amíg 1 fok 30percnyire nem távolodik tőle. A planéták sebessége szerint 1-1 átvonulási időszak különböző ideig tart, pontos dátumukat az efemeridából megállapíthatjuk.
A Hold napi átvonulásai olyan gyorsan történnek, hogy hatást alig fejtenek ki, a Nap, Merkúr és Vénusz átvonulásai kisebb, jelentéktelenebb hatásúak, a Marséi már észrevehetőbbek, de ritkán kiemelkedő jelentőségűek, ellenben a Jupiter átvonulásai már határozott hatásokkal járnak, még inkább a nála is lassúbb járású Szaturnusz, Uránusz, Neptun és Plútó átvonulásai. A három utóbbira azonban legtöbb ember hiányosan, zavarosan reagál, és az átlagos, vagy alantas típusokra még jó fényszögeken való átvonulásukkal is inkább zavaróan hatnak, betegségeket, bajokat okozhatnak.
A lassú planéták fokozott hatása annak is betudható, hogy ezek huzamos ideig járnak a pontok körül, amelyekkel kapcsolatban hatásuk érvényesülhet. Az időtartamnak kétségtelenül szerepe lehet a hatás mértékében. Olyasvalami ez, mint a fényérzékeny lemez, vagy film exponálása: rövid megvilágítás nem hagy olyan nyomot rajta, mint a tartósabb expozíció. A Jupiter átvonulásai hetekig, a Szaturnuszé hónapokig, az Uránuszé félévig is eltartanak, a Neptuné évekig, a Plútóé még tovább. Az időtartamot még megnyújtja az is, hogy a lassú járású planéták átvonulásaik közben hátrálókká, majd megint egyenes futásúakká válnak, esetleg ismételten is, s újra meg újra átvonulnak a hatékony pontokon. Aki alaposan megfigyeli az átvonulásokat, különösen a lassú planétákét, nem tagadhatja, hogy ezek bizony észrevehető, sokszor nagyon is szembeszökő, sőt súlyos hatásokat váltanak ki. Akinek horoszkópjában pl. az Uránusz, vagy Neptun rossz kapcsolatokkal szerepel, a maga bőrén érezheti ártó hatásukat, amikor saját negyed-fénypontjaikon, s a velük rosszul kapcsolódó planéták ártó fényszögpontjain, vagy magukon ezeken a planétákon átvonulnak. Ezek kritikus, válságos időszakok, betegséget, gondot, sok bajt hozhatnak. Viszont a lassú planéták jótékony átvonulásai rendesen észrevehető jó hatásokat hoznak magukkal. Pl. akinek az alaphoroszkópjában a Jupiter jól és erősen áll, jótékony fényszögekben más planétákkal, az feltétlenül tapasztalni fogja, amikor a Jupiter átvonul saját jó
fényszögpontjain s a vele harmonikusan kapcsolódó planéták jó fényszögein, akkor előnyös, szerencsés dolgok érik, aszerint, hogy melyik jegyben és házban jár jó pontokon a Jupiter. Az ilyen hatásokhoz többnyire megtalálhatjuk még a többi irányításban is, de ismételjük: a nagy, vagy lassú mozgású planéták átvonulásai kisebb-nagyobb mértékben maguk is kiváltják a megfelelő hatásokat.
Az életkör
Említettük a horoszkóp kifejtésekor, hogy a házak az életkorral is összefüggésben vannak, s hogy Glahn német asztrológus ennek alapján kidolgozta a maga "életkör" rendszerét. A Glahn-féle életkör elmélet valóban zseniális, s egyike az utóbbi évek legérdekesebb asztrológiai eredményének. Több száz horoszkópban - s nagyon behatóan a magaméban is - megfigyelhettem, hogy ennek az életkörnek az elvei a gyakorlatban ellenőrizhetően beválnak. Mindamellett ajánlatos, hogy a tanuló szintén alapos kísérleteknek vesse alá ezt a módszert, pl. a maga és hozzátartozói horoszkópjában. A Glahn- féle életkör csak akkor bizonyul találónak, ha az Asc., vagyis a születés ideje pontos.
Az életkör azon alapszik, hogy Glahn szerint az élet folyamatait az Asc.-től visszafelé - tehát az MC. majd a DC. És az IC. Felé haladva - követhetjük olyanképpen, hogy egy-egy ház hossza kereken 100 hónapnak, vagyis 8 évnek és 4 hónapnak felel meg. Egy-egy horoszkóp-negyed eszerint kereken 25 évet fejez ki. Mondottuk, hogy az életkör számítása az Asc.-nél kezdődik, hátrafelé. A 12. Ház tehát az élet első 8 évét és 4 hónapját tartalmazza, a 11. Ház a következő 8 éves és 4 hónapos periódust, az MC. pedig a 25. Születésnapnak felel meg. Így haladva tovább házanként, a DC. az 50. születésnappal esik egybe, az IC. Pedig a 75. évet jelzi. Glahn 75 évet vesz átlagos életkornak, de ha valaki tovább él, akkor az IC.-től továbbhaladva az ASC. felé, a következő 8 éves és 4 hónapos periódusokat kapjuk meg a házakban, az AC.-hez visszajutva az életkörön, ez a 100. évet fejezné ki. Készítsünk még egy rajzot a könyvünkben közölt példahoroszkópról - vagy saját horoszkópunkról - és osszuk be ezt a Glahn- féle életkör elveinek alapján. A Glahn- féle életkör - módszert csak egyenlőtlen házakra lehet alkalmazni! Ha planéta, vagy fényszög-pontokkal jelzett hatások a valóságban nem egyeznek a tényekkel, a tapasztalt életpontokkal, akkor a születési idő s vele az Asc. nem pontos. Az Asc.-t és vele az egész házbeosztást eltolhatjuk úgy, hogy az élet főbb eseményeinek időpontjaira megfelelő planétahatások jussanak az életkörön. Így a születési időt is korrigálhatjuk.
Az életkör kiemelkedő dátumai nem annyira egyenes, határozottan körvonalazott eseményeket, mint inkább bizonyos periódusokat jelentenek, amelyeken belül az éppen érvényesülő hatások lépnek előtérbe. Egy-egy ilyen periódus különböző ideig tarthat, átlag addig, míg újabb jelzett periódus nem váltja fel, az egyes periódusok határait az életkörön szintén megállapíthatjuk.
Glahn nemcsak az eredeti planétaállásokat és fényszög-pontjait veszi figyelembe az életkörön, hanem a planéták antisciáit, s ezek antiscia-fényszögpontjait, mi több az ú.n. Mundán planétákat és a Mundán antisciákat szintén, fényszög-pontjaikkal együtt. Így olyan sok jellemző pontot nyerünk, hogy minden életévre több periódust, vagy eseményt jelző hatás mutatkozik, ami megfelel a tapasztalati valóságnak. Az antisciákkal már megismerkedtünk, alkalmazzuk hát ezeket, és fényszög-pontjaikat az életkörrel kapcsolatban. Azt fogjuk találni, hogy az antiscia-pontok is meglepően jellemzik a velük egybevágó időpontokat: az antisciák főleg olyan hatásokat mutatnak, amelyek magából a szülöttből, az ő kezdeményezésére indulnak ki.
A Mundán életkört - a fentebb ismertetett életkörtől függetlenül - a Kos 0 fokától számítjuk, ezúttal azonban nem a házakban, hanem a jegyekben, éppúgy hátrafelé haladva, mint föntebb a házakkal tettük. Eszerint a Halak jegye fog megfelelni a 12. háznak, a Vízöntő a 11. háznak, a Bak 0 foka az MC-nek és így tovább.
A már előzőleg kivetített eredeti planétákat és a fényszögpontokat ezen az életkörön Mundán planétáknak és Mundán fényszögeknek tekintjük, ha pedig az eredeti antisciákat is kivetítettük - más színű ceruzával jelezve - akkor ezeket most Mundán- antisciáknak fogjuk fel. Ezután a Mundán életkörön ugyanúgy kísérhetjük végig a Mundán és Mundán-antiscia pontok időbeli érvényesüléseit, mint föntebb az eredeti életkörön tettük. A jegyeket visszafelé haladva ugyanúgy négy-négy részre osztjuk be, és mindegyik beosztáshoz egymásután odajegyezzük a megfelelő dátumot, a 0 fok Kosból kiindulva.
A Mundán planéták és fényszögeik olyan hatásokat mutatnak, amelyek a külvilág folytán érnek bennünket, hiszen nem vagyunk függetlenek a világ befolyásától. Ezek az igazán /sors/ vagy mondjuk /végzetszerű/ hatások, amelyek anélkül érhetnek bennünket, hogy magunk látszólag hozzájárultunk volna felidézésükhöz. Magasabb értelemben persze ezek a hatások is bennünk gyökereznek, mert a mikrokozmosz elválaszthatatlanul egybeforrt a makrokozmosszal. A Mundán antisciák és fényszögei hatásai úgy viszonyulnak a Mundán planétákhoz, mint az eredeti antisciák az eredeti planétákhoz. Mindez így leírva és elolvasva elég bonyolultnak látszik, de ha kísérletet téve, gyakorlatban megpróbáljuk az alkalmazását, megismerkedhetünk az eljárással.
Ennek a jegyzetnek nem lehet a feladata, hogy az asztrológia egész területét ismertesse, s az irányításoknak, majd az asztrológia további területeinek ismertetése újabb munkát igényel. Amit ezekről itt elmondottunk inkább az általános tájékozódást szolgálják.
Dr. Baktay Ervin kiadatlan jegyzete alapján 2004-01-18
|
Ennek az írásnak a tetszési indexe: 5 (35 értékelés alapján) Kérlek értékeld ezt az írást , klikkelj az értékelésednek megfelelő csilllagra, majd a mehet gombra... köszönöm!
|
|
|
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel.
|
AsztrálFény - Ezoterikus Stúdió
Ügyfélszolgálat, e-mail:info@asztralfeny.hu, telefon: 06-30 820-1008
© 1998 - Minden jog fenntartva!
Az AsztrálFény oldalak az |
|
böngészőre vannak optimalizálva. |
|