AsztrálFény nyitóoldal
hirdetés
-Új AsztrálFény oldal
Mai mese - AsztrálFény Mai mese

Varázstilinkó

A FARKAS ÉS A RÓZSA

Hol volt, hol nem volt, nagy Meseországban élt egy szegény pásztorfiú, akinek semmije sem volt, csupán egy varázstilinkója, amely azonban minden kinccsel, minden gazdagsággal felért. Mert ha belefújt a pásztorfiú, gyönyörűségesnél gyönyörűségesebb nóták fakadtak belőle, melyek mindenkit elkápráztattak. Híre is járt a szegény pásztorfiú varázstilinkójának. És jöttek a csodájára hét országból hercegek, grófok. De még maga a király is eljött. Kérlelték, és ígértek neki:
  - Add ide a varázstilinkódat, szegény pásztorfiú! Aranyat, ezüstöt, kincset adunk érte - mondogatták.
  - De bizony nem adom oda a varázstilinkómat semmi kincsért, sem ezüstért, sem aranyért, mert szegény édesatyám hagyta rám, és megáldotta, mielőtt meghalt. Meg aztán ő is édesatyjától kapta, az én nagyatyámtól, és úgy maradt a varázstilinkó mindig fiúról-fiúra.
Elmentek hát a grófok, hercegek és a király. Szomorúan ballagtak haza, amiért ilyen sikertelen volt az útjuk. A pásztorfiú pedig elővette varázstilinkóját, és fújta a szebbnél-szebb dalokat. Amint így fújja, fújja, egyszerre csak megjelenik előtte a jóságos édesatyja, vállára teszi a kezét, és így szól hozzá:
  - Jól tetted, édes fiam, hogy nem adtad oda a varázstilinkódat sem ezüstért, sem aranyért. Mert ez minden kinccsel fölér. Abban van a te nótás jókedved, mely minden drágakőnél százszorta többet ér. Ez az, amit mi évszázadokon át apáról-fiúra örököltünk -ezeket mondta.
Aztán megcsókolta a szegény pásztorfiút és eltűnt. Utána sötét éjszaka lett. Nem ragyogott egyetlen csillag sem az égen. A hold is a felhők mögé bújt. Mit sem leheleti látni. Lefeküdt hát a szegény pásztorfiú, mint minden este és maga mellé tette a tilinkóját. De egyszerre csak mit hall? Hangos lárma támadt körülötte. Valaki összekötözte kezét, lábát, még a száját is betömte, hogy ne kiálthasson.
  - A varázstilinkóm! - akart kiáltani.
De nem jött hang az ajkára, csak feküdt mozdulatlanul. Így maradt egészen másnapig, amíg megvirradt. Mikor kelet felől pirkadni kezdett az ég, kinyitotta két szemét és látta, hogy a varázstilinkója nincs mellette. Nosza talpra akart ugrani, de nem tudott, mert keze, lába össze volt kötözve. Hangosan sóhajtgatott.
  - Istenem, istenem, mit tegyek?
Amint így siránkozott, és senki sem jött a segítségére, egyszerre csak rugdalózni kezdett. Addig rugdalózott, amíg sikerült kiszabadítania magát a kötelékéből. Aztán gyorsan talpra szökött. Most már könnyű volt kezeit is kiszabadítania. Még csak azzal nem volt tisztában, hol keresse a varázstilinkóját. Hosszan gondolkozott ezen. Aztán, mint keleten az égbolt, az ő agyában is pirkadni kezdett a világosság. Természetesen ott kell keresni, amerről azok jöttek, akik kérték tőle, akik megkívánták, és akiknek ő nem akarta odaadni.
  - Csakhogy, hogyan fogom visszaszerezni? - tűnődött. - Vajon, milyen fegyvert vigyek magammal?
De csak néhány percig tartott a tűnődése, aztán így határozott:
Az akaratomat viszem magammal. Az akaratom minden fegyvernél keményebb és élesebb, azzal biztosan visszaszerzem. Ment, mendegélt hát. Hosszú, fárasztó nagy utat tett meg. Tüske lépte a ruháját. Kisebesedett a két lába, de ő azért nem érzett fáradtságot, hiszen vele volt a legerősebb fegyver, melyet az akarat tüze kovácsolt. Az vezette az útján, az gyűrt le minden fáradtságot. Hosszú nagy út után végre megérkezett azokhoz, akik nála jártak, és tincseket ígértek neki cserébe a varázstilinkóért. Mindjárt megismerték a szegény pásztorfiút. De ahelyett, hogy titkolóztak volna, így támadtak rá:
  - Megállj te gonosz varázsló, most majd végzünk veled! Miféle varázstilinkód van neked, hogy akkor szól, ha te fújsz belé, és ha bárki más próbálkozik vele, hallgat, és egy hangot sem ad.
Nagy, boldog öröm járta át a pásztorfiú szívét, mikor hallotta, hogy másnál nem szól a varázstilinkó. De csak hallgatott.
  - Eredj a király elé és számolj be róla, milyen boszorkányságot követtél el! - szóltak rá.
Ő ártatlansága tudatában, büszkén, magasra emelt fejjel ment a király elé és bátran felelt:
  - Azért nem szól a varázstilinkó, mert ti azt csak bitoroljátok, erőszakkal vettétek el tőlem. Hogy is képzelitek király, hogy bűbájos nótát játszik nektek a tilinkó, melyhez bűnötök tudatában reszketve nyúltok.
Haragszik rátok a varázstilinkó lelke, azért nem fakad dal belőle. Add csak ide, meglátod, milyen gyönyörűségesen fog mindjárt szólni.
  - Nesze hát, bizonyítsd be, hagy igazad van! De hogyha hazudtál, kemény büntetés vár rád.
Mindannyian kíváncsian várták, hogy mi fog történni. De a pásztorfiú alig érintette meg a tilinkóját, máris szebbnél-szebb, csodásnál csodásabb dalok fakadtak abból. A király csakúgy ámult-bámult. A grófok, hercegek is nagyot néztek. És amint így dalolt, a pásztorfiúnak hirtelen kiragyogott a két szeme, mint a gyémánt. Haja úgy ragyogott, mint az arany, tilinkójának hangjai úgy esengtek, mint az ezüst tallérok.
  - Tudom már, miért nem adtad ide a tilinkódat semmi kincsért - mondta értőleg a király. Most már én is belátom, hogy minden vagyonnál többel ér az. De nem is akarom többé elvenni tőled. Mert igazi értékkel úgyis csak az bír a számunkra, ami a miénk, de sohasem az, amit erőszakkal veszünk el másoktól.
  - Isten nevében szabadon bocsátlak, te szerencsés pásztorfiú, aki a világ legértékesebb kincsét bírod, a dalos, nótás jókedvet. Menj és vigyázz a kincsedre!
  Ezeket mondta a király, és egy csomó aranyat nyújtott át a pásztorfiúnak. Ő megköszönte, és zsebébe csúsztatta az aranyakat. De miután lyukas volt a zsebe, hát biz azok kipotyogtak belőle, és megint csal a varázstilinkója maradt. Ámde azt erősen magához szorította, nehogy újból elvehessék tőle.
Nála is maradt, amíg csak élt, és sohasem fogyott el a nótás jókedve.

Ugrás a nyitó oldalra

AsztrálFény
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel a Facebook-on! Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel.

AsztrálFény
AsztrálFény - Ezoterikus Stúdió
Ügyfélszolgálat, e-mail:info@asztralfeny.hu, telefon: 06-30 820-1008
© 1998 - Minden jog fenntartva!

Az AsztrálFény oldalak az Internet Explorer böngészőre vannak optimalizálva.

hirdetés


 
AsztrálFény nyitó oldal AsztrálFény nyitó oldal

 

Kedves Vendég!

Még nem vagy bejelentkezve.
»»
Bejelentkezés
««

Ha még nem vagy regisztrálva:
»»
Regisztráció
««

Jelenleg rajtad kívül
8 vendég
nézegeti az
AsztrálFény
oldalakat

 
Fent vagyunk a Facebook-on is!
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel a Facebook-on!
Ha tetszik ez az oldal
ajáld másoknak is ...

 
Angol szellemkutatás II.

"Nyárországban" nem létezik az idő. Amit elgondolunk, megvalósul. Látszólag anyagi valóság vesz körül, csakhogy ez nem földi anyag. A lélek új, nem-anyagi testet kap, méghozzá élete delelőjéről ismert testét ölti fel - elvetve az öregség illúzióját, és vele együtt az öreg, elnyőtt földi testet is. Minden vágy, minden óhaj teljesül, de egy idő múlva ez már nem elegendő.
 
 
Partnerprogram

  Pénz...
   Pénz...
    Pénz...
Partner program
Legyen a
partnerünk!

Keressen pénzt,
a mi segítségünkel!
»klikk...«
info@asztralfeny.hu