Egy utas az étkezőkocsiban ebédet rendelt a pincértől.
  - Desszertnek pedig tortát kérek fagylalttal - jegyezte meg.
  A pincér közölte, hogy nincs tortájuk, mire a férfi dührohamot kapott.
  - Micsoda? Nincs tortájuk? Ez aztán abszurdum. Én vagyok ennek a vasúti társaságnak  az egyik legnagyobb üzletfele. Évente több ezer turistának szervezek kirándulásokat, és többszáz ezer tonna árut szállíttatok.
Amikor pedig én utazom ezen a vonalon, még egy szelet közönséges tortájuk sincs. Magának a vezérigazgatónak fogom ezt elpanaszolni.
  A szakács félrehívta a pincért, és azt mondta neki:
  - A következő állomáson szerezzünk neki tortát. A pincér a következő állomás után azonnal az utasnál termett:
  - Uram, örömmel közölhetem önnel, hogy a szakácsunk az ön kedvéért elkészítette ezt a tortát, és reméli, hogy ízleni fog önnek. És szeretném még átadni ezt a hetvenöt éves brandyt is, társaságunk tisztelete jeléül.
  Az utas az asztalra csapta szalvétáját, és ökölbe szorított kézzel kiáltotta:
  - Pokolba a tortájukkal Inkább mérges maradok! Mennyire üres lenne az életünk, ha semmire sem neheztelhetnénk ...