A farkas és a rózsaHogy került oda, senki sem tudta, de egyszer csak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa. A farkas vette észre először. "Milyen szép!" - gondolta - "Milyen kecses!" | Ne másokra építsBekövetkezett, amitől az emberiség félt; elszabadult egy atomerőmű, és felrobbantotta az egész Földet. Minden élőlény elpusztult. A mennyország kapujánál érthető módon nagy volt a zűrzavar, túl sok lélek érkezett egyszerre, így hát Szent Péter elhatározta, hogy különböző csoportokat hoz létre. A különböző feliratok mögött felsorakozhatnak az odaillő lelkek. |
EzüstkeGyönyörűséges, szép kis palotában élt Ezüstke. Azért hívták így, mert olyan ezüstös színe volt a hajának, mint nyári éjszakákon a holdvilág fényének. Édesanyja, Pirinyó hercegnőcske mondta is neki: "Nincs nálad szebb kisleány hetedhét országban, én gyönyörűséges Ezüstkém. Még a rózsabimbók is megcsodálnának, ha látnának téged." | AranyvárNagy gyász érte az országot, mert meghalt az öreg király, és nem maradt utóda. Felbontották a végrendeletét, és kikürtölték az országban, hogy az öreg királynak utolsó kívánsága, az legyen az uralkodó, aki a legerősebb lelkű ember az országban, aki ellenáll minden kísértésnek, és elhozza az Arányvárból az Akarat könyvét. |
Létezik-e Isten?Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a szakállát. Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek. Sok mindenről szót ejtettek, különféle területeken. | AranycsillagVolt egyszer egy önző, rosszívű kisleány, aki soha senkinek nem adott, soha senkivel jót nem tett. Hiába mondták neki, hogy csak a jó gyermekeket szereti az Isten, és hogy csak a jó gyermekeknek van aranycsillagjuk az égen. Ő ezt nem hitte el, hanem továbbra is rosszívű és önző maradt. |
Igaz mese LuciferrőlEgyszer, nagyon-nagyon régen, amikor a Föld éppen csak elkészült, és úgy ragyogott, mint egy újszülött csillag, az Úr végigsétált zöld dombjain és völgyein, és szeretettel nézett teremtményeire. Elnézte az állatokat és a madarakat, a fákat és a virágokat, a tengereket és a hegyeket, aztán elnézte az embereket - és szerette mindegyiküket, és azok is szerették őt. | A sündisznórólEgyszer volt, hol nem volt, kerek erdő közepén élt egyszer egy sündisznó. Nagyon mogorva sündisznó volt, legalábbis ezt tartották róla. Mindenkivel csak morgott, mindennel elégedetlen volt, és még ha jó szándékkal közeledtek hozzá, akkor is tüskés gombóccá gömbölyödött, csak úgy meredeztek kifelé a tüskéi. |
Negyed dollárNéhány évvel ezelőtt egy lelkész Houstonból, Texasba költözött. Néhány héttel az érkezése után, egy alkalommal a belvárosba kellett mennie. Amikor a buszon leült észrevette, hogy a sofőr negyed dollárral többet adott vissza. | Szerencse vagy szerencsétlenség?Egy idős földművesnek volt egy öreg lova, amellyel a földön dolgozgatott. Egy nap a ló elszabadult, s eltűnt a dombok közt. Amikor a szomszédok kifejezték sajnálatukat a szerencsétlenség miatt, az idős ember csak ennyit mondott:
- Szerencse vagy szerencsétlenség? Ki tudná azt megmondani? |
Hivatal- Jó napot kívánok. Okiratügyben jöttem.
- Hogyne. Foglaljon helyet. Tehát kérnék személyi igazolványt, jogosítványt, születési anyakönyvi kivonatot, útlevelet, egy 25-és egy 15000 Ft-os illetékbélyeget, 3 óránál nem régebbi AIDS-tesztet, veszettség és szopornyica elleni oltási bizonyítványt, valamint a különleges okiratkérő űrlapot kitöltve két példányban. Ez utóbbit úgy szerezheti be, hogy elrepül Kuala-Lumpurba, aztán a Svongana utca hét alatt... | Ne kapaszkodj belémOsho, öt hónapig ittam a forrás vizéből, de csak még szomjasabb lettem. Nagyon különös a te vized. A meditációm alatt ez a mondat jelent meg bennem. Egy kis édesvizű tó a fekete erdő mélyén, az az óceán forrása. |
Túl sok ösvényYang Zi mester szomszédjának elkóborolt a báránya, kiküldte hát összes emberét a bárány keresésére, és megkérte Yang Zi szolgáját, tartson ő is velük. | KekszEz az egész tényleg megtörtént egy valós személlyel, és ez a valós személy én vagyok. Épp a pályaudvarra mentem. Ez 1976 áprilisában volt Cambridge-ben, Angliában. Kicsit korán érkeztem. |
Jól vagyokJoe, a farmer eldöntötte, hogy a balesetből eredő sérülései elég komolyak ahhoz, hogy az azt okozó kamion tulajdonosát bíróság elé állítsa. A bíróság előtt a társaság rendkívül jó megjelenésű ügyvédje megkérdezte Joe-t:
- Nem azt mondta a baleset helyszínén, hogy „jól érzem magam”! | Hogyan hordta el?A Thaing és a Wangwu hegység vagy 700 li* átmérőjű és sok ezer láb magas lehet.
A hegy északi oldalán lakott egy öregember, közel járt már a kilencvenedik évéhez, és mindenki úgy hívta: a Bolond |
Ajándék galambokHandanban az a szokás járta, hogy újév előtt galambokat fogtak és ajándékoztak a hercegnek. A galambok olyan örömet okoztak a herceg számára, hogy minden ajándékozót gazdagon megjutalmazott Valaki egyszer megkérdezte a herceget, mi a magyarázata a szokásnak. | Az ember aki semmit sem látottQi tartományban élt egy ember, aki nagyon vágyott rá, hogy aranya legyen. Egy ízben takarosan felöltözött, elment a piacra. Az aranykereskedő pultjánál darab aranyat dobott a mérlegre, aztán szó nélkül zsebre vágta. |
A férfiVolt egyszer egy férfi, aki nagyon belefáradt a mindennapi munkába. Ő mindennap dolgozni járt, a felesége meg csak otthon ült. Szerette volna, ha a felesége is megtudná, mi mindenen megy keresztül nap mint nap, ezért egy este így imádkozott: | A békaEgy szép napon az erdei állatok versenyt rendeztek saját szórakoztatásukra. Építettek egy magas falat és megkérték a békákat másszák meg. Csábító volt a fődíj, finom falatok, így hát sok jelentkező akadt a feladatra. Körbegyűltek az állatok, nyulak, medvék, rókák és farkasok, no meg persze vaddisznók. Felharsant a kürtszó és kezdetét vette a viadal. Legalább ötven béka indult neki a meredek falnak. |
Pokol és Menny„Mendegélt az úton egy ember, a lova meg a kutyája. Egyszer egy hatalmas vihar kerekedett, és mellettük belecsapott egy fába a villám. Mindhárman meghaltak. De az ember nem vette észre, hogy már elhagyta az élők világát, és tovább bandukolt a két állattal. Néha időbe telik, míg a halottak megszokják új helyzetüket... | A papA pap elköltözik egy szigetre, ahol egyedül lehet és 100%-osan Isten szolgája lehet. Épít egy templomot, nyugalom, magány.
- De szép is itt. - gondolja a pap.
Ahogy telnek, múlnak a hónapok, egyszer csak bemegy a templomba egy ember. Így szól a paphoz: |
A béka és a kagylóA tó fenekén egy kagyló élt csendben, békésen. Minden éjjel előrehaladt egy keveset. Szeretett gyönyörködni a finom színekben, amelyet a Hold fénye a vízre rajzolt, ezer meg ezer színárnyalatra bontva. Ugyanebben a tóban élt egy béka is, aki nem kevéssé volt büszke ugró-és énekesi képességére. Sokáig rá se hederített a kagylóra. Amikor azonban egyszer a kagyló elhaladt mellette, megkérdezte tőle: | A nő- Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját:
- Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony.
- Ezt nem értem! - mondja a kisfiú
- És ezt soha nem is fogod megérteni.-válaszolta gyermekét átölelve az anya.
Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is. |
Oszd meg, amid vanA legenda beszéli, hogy négy bölcs addig imádkozott, amíg
elérte, amit kívánt: a mennyországba léphetett az üdvözültek közé. | Gyógyítsd meg magad!Két évvel ezelőtt hallottam egy terapeutáról Hawaiin, aki meggyógyított egy egész osztálynyi beszámíthatatlan elmebeteg pácienst -- anélkül, hogy egyáltalán látta volna őket. A pszichológus tanulmányozta a beérkező dossziéját, majd önmagába nézett, hogy meglássa, hogyan teremtette ő annak a személynek a betegségét. Ahogy gyógyította önmagát, úgy gyógyult a páciens. |
A teremtéstörténet visszájaKezdetben teremtette Isten
az eget és a földet.
Sokmillió év múlva azonban
az ember végre elég okos lett.
Azt mondta:
Ugyan, ki beszél még itt az Istenről?
Én magam veszem kezembe a jövőmet! | AjándékfácskaEgyszer, valamikor régen, mikor még Isten angyalkái lent jártak a földön, történt, hogy egy szép, nagy kertben hangos sóhajtozás támadt. Egy égszínkék szeme, napsugárhajú angyalka éppen arra járt, és megkérdezte:
- Ugyan ki sóhajtozik akkorákat? |
ÁlomEgyszer valaki azt álmodta, hogy az Úrral menetelt az úton, miközben életének egyes jelenetei villantak fel előtte az égbolton. Közben két sor lábnyomot látott a homokban egymás mellett haladva: sajátját és az Úrét.
Amikor az utolsó jelenethez érkezett visszatekintett a lábnyomokra. És akkor észrevette, hogy az út folyamán sokszor csak egy sor lábnyom volt látható. | ÁlompalotaSzegény ember kisfia volt Ádám Palkó. Ami azt jelentette, hogy szerény életet folytatott. Egy szobácskában lakott. Az is sok mindenre kellett. De azért beosztották, hogy elég legyen. Egyik sarokban Ádám mester készített csizmát. A másikban Ádámné varrogatott. Egy sarok megmaradt fogadónak. Mert hiába, aki jól gazdálkodik, és ért a beosztáshoz, annak még fölöslegre is jut. A negyedik sarokban pedig Palkó tanult és játszadozott. Ott volt az ágya, melyben aludt; a könyvei és a hintalova. Egész nagy világot jelentett. Palkó számára az az egy szoba. Talán nem is jutott volna soha eszébe nagyobb lakásról álmodozni, ha valaki meg nem simogatja szöszke fejét ezen szavakkal: |
AngyalokKét utazó angyal megállt, hogy az éjszakát egy tehetős család házában töltse el.
A család udvariatlan volt, és megtagadta az angyaloktól, hogy a nagy ház vendégszobájában pihenjék ki magukat. Ehelyett egy kis helyet kaptak a hideg pincében. Amikor kinyújtóztak a kemény padlón, az idősebb angyal meglátott egy lyukat a falon és kijavította azt. Amikor a fiatalabb angyal kérdezte, miért, az idősebb angyal így felelt:
- A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. | AnyúúúúúEgy lakótelep panelházának udvarán, a szép tavaszi szombat délelőttön minden gyerek lent ugrált az udvaron. Hintázott, játszott, homokozott, labdázott, már ahogy az ilyenkor lenni szokott. Én egy padon ültem, s élveztem a vidám hangzavart; a gyerekek visítoztak, a hinták nyikorogtak, a labdák pattogtak, s odahallatszott a közeli utca forgalmának zaja is. Az egyik kisfiú lemászott a korlátról és elkiáltotta magát:
-Anyúúúúú! |
Aranyruha Egyszer volt, régen volt, hogy a tündérkék aranyruhát szőttek, varrtak. Amikor elkészültek vele, odaadták egy kisleánynak, aki éppen arra járt, és bezörgetett tündérbirodalom gyémántos nagy kapuján ezzel:
- Ugyan, édes kis tündérkéim, adjátok nekem azt a szép csillogó aranyruhát, melyet ma éjszaka álmomban hordtam. | ÁrvácskaSzelíd arcú, szép, fiatalasszony sétálgatott egy szép nagy kertben. Nézte a virágokat, és megállt a sárga, lila, bordó árvácskák előtt, s így sóhajtott fel:
- Olyanok, mintha bársonyruhás kis leánykák lennének. Majd mindjárt utána felnézett az azúrkék mennyboltozatra, összetette a két kezét és felfohászkodott: |
Beszélő fákÉlt egyszer egy dombtetőn három fa. Gyakran beszélgettek, elmondták egymásnak álmaikat, vágyaikat. Az első fa egyszer így szólt:
- Belőlem egy kincsesláda lesz. Megtöltenek majd arannyal, ezüsttel és sok-sok drágakővel. Külsőmet is megfaragják, mindenki csodálni fogja szépségemet.
A második fa is elmondta vágyát: | KisfiúA kisfiúnk kiment a konyhába, ahol édesanyja épp vacsorát főzött, és átnyújtott neki egy teleírt papírlapot.
Feleségem megtörölgette a kezét a kötényében, kezébe vette a papírt, és a következőket olvasta. |
Képzeld elKépzeld el, hogy az alábbi történet veled esik meg.
Egyik vasárnapi istentiszteleten a 2000-es gyülekezet megdöbbenve látja, amint belép két talpig feketébe öltözött ember gépfegyverrel a kezében. Az egyik ezt kiáltja: „Aki Krisztusért hajlandó vállalni egy golyót, az maradjon a helyén.”
A gyülekezet nagy része elrohan. A kétezerből mindössze kb. 20 ember marad a helyén.
A férfi, aki az előbb beszélt, leveszi a csuklyáját, ránéz a lelkészre, és ezt mondja: | EmberségAz Egyesült Államokban egy sérült gyerekeket oktató iskola gyűjtést rendező vacsoráján felszólalt az egyik szülő, beszédére még ma is sokan emlékeznek. Miután kellőképpen megdicsérte az iskolát és a hozzátartozó nevelőket, így folytatta |
CsodaEgy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott egy lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket, és gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután óvatosan visszatöltötte a pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón. | TestvérekKét testvér dolgozott együtt a családi farmon. Az egyik nős, családos, a másik agglegény. A termésen és a hasznon mindig megosztoztak, fele-fele arányban.
Egyszer aztán az egyedülálló fivér elgondolkozott: Nem igazság, hogy egyformán osszuk el a termést, meg a nyereséget. Nekem egymagamnak sokkal kevesebb kell. |
Örök hűségA hűségről, mint erényről már sok költemény zengedezett, de valahogy úgy közelről, ritkán tapasztaljuk meg, pedig hát az egyik legszebb emberi tulajdonság, s ma, amikor annyi mindenben megrendült a bizalom, szinte gyógyerővel bír, ha az ember találkozik az "örök" hűség fogalmával. | Ördög és AngyalNagy tanácskozás folyt a mennyországban. Valamennyi fehérszárnyas angyal együtt volt. A jó Isten így szólt hozzájuk:
- A pokol leggonoszabb ördögét kell megmenteni. Ki vállalkozik rá közületek?
A kis angyalok szolgálatkészen így feleltek:
- Én is! Én is! Én is! |
Mese a hangyárólA hangya nem lát csak emberarasznyira.
Tavasz volt Rómában. A nap megmelegítette a falak déli oldalát. A kertekben piroslott a mandulafa virága. A bogarak előjöttek a föld alól.
Szent Péter temploma alján hangyanép nyüzsgött ki egy földalatti repedésből: apró fekete hangyák, amilyen legtöbb van a világon. Egyik csoport a másik után jött. Ásítoztak, nyújtózkodtak. Némelyek megálltak a napfényben és melegítették a hátukat. | Kőbe vésveKét barát ment a sivatagban. Kirándulásuk alkalmával összevesztek, és az egyik barát képen törölte a másikat, aki megsértődött, anélkül hogy szólt volna bármit is,
beleírta a homokba:
„Ma a legjobb barátom lekevert egyet!” |
BabahercegnőSzép, nagy játékos bolt kirakatában egymás mellett ültek a sárga cintányéros paprikajancsi és az atlaszruhás, szőke selyemhajú kis babahercegnő. Volt ott kívülük még aranyos szélű bögrécske, színes nagy gumilabda, nyerítő lovacska, gyapjas kis bárány, szalutáló katonabanda és sok más minden. | CDVolt egyszer egy 17 éves srác, aki az anyukájával élt és rákos volt. Egy napon sétálgatott a városban és az egyik zeneboltban meglátott egy nagyon szép lányt. Bement, de nem tudott megszólalni. |
Ne hamarkodj elA második világháború Don-kanyari rémségeiről sok levél
számolt be, dokumentumok és emlékek bizonyítják a magyar katonák
kiszolgáltatott helyzetét. Antal, a harcok közepette, lefagyott lábujjakkal
került hadifogságba és mire hazaindulhatott, kereken tíz esztendő telt el. | Százszorszép tükörVolt egyszer egy szomorú, halvány királyné, aki mindig sírt
és búslakodott. És egy nap kisleánya született a búsarcú királynénak, aki olyan
csúnya volt, hogy mindenki megijedt tőle. |
VarázstilinkóHol volt, hol nem volt, nagy Meseországban élt egy szegény
pásztorfiú, akinek semmije sem volt, csupán egy varázstilinkója, amely azonban
minden kinccsel, minden gazdagsággal felért. Mert ha belefújt a pásztorfiú, | MegbocsátásA náci koncentrációs tábor egyik
túlélője meglátogatta a barátját, aki szintén kivette a részét azokból a
megpróbáltatásokból. |
Az Úr törvényeiLaura Schessinger amerikai rádiós
műsorvezető egy lelki tanácsadó műsort vezet. Mint buzgó keresztyén, nemrég
kijelentette, hogy a homoszexualitás megbocsáthatatlan bűn, | A Feneketlen tóErről a tóról azt beszéli a nép, hogy a helyén hajdan a harangozói lakás állott,
amelyben utoljára egy olyan lusta harangozó lakott, aki unta az örökös
harangozást. |
A legszebb könnycseppRéges-régen történt: angyalt küldött a földre a Jó Isten, hogy vigye fel az égbe
a legszebb könnycseppet. | A bárányA bárányka alig jött a világra, észrevette, hogy az állatok között ő a leggyengébb. Állandóan torkában dobogott a szíve. Nagyon félt, hogy valami vadállat megtámadja. Nem tudta, hogyan fog megmenekülni.
Elmesélte bánatát a Teremtőnek. |
A denevérEgykoron háború támadt a madarak és a négylábú állatok között. Igazából senki sem emlékezett a viszály okára, a madarak és a vadak mégis véres csatákat vívtak. | A béka az csak béka maradMilyen szerencsés vagyok - mondta a béka, miközben tükörképét csodálta a víz
tükrében -, gyönyörű szép vagyok, jobban úszom és nagyobbat ugrom, mint bárki más. Meg még zöld is vagyok, és a zöld meg éppen a kedvenc színem. Békának lenni a legszebb dolog a világon. |
A béka imájaEgy éjszaka béka brekegése zavarta meg a kolostor kertjében imádkozó szerzetest. Megpróbált nem a brekegésre figyelni - mindhiába. Elfutotta a méreg, és rákiáltott a békára:
- Csönd! Imádkozom! | A fösvényA fösvény az aranyát a kertjében egy fa alá rejtette. Minden héten kiásta, és órákon át nézegette. Ám egyszer egy tolvaj ellopta az aranyat. Amikor a fösvény legközelebb jött, hogy gyönyörködjék a kincsében, csak az üres gödröt találta. |
A gőgös folyamHömpölyög valahol egy távoli országban egy nagy folyó, vagy inkább folyam. Ez a folyam nem is olyan régen rájött arra, hogy mindannyian egymásra vagyunk utalva.
Ez pedig így történt. „Figyelhetnél egy kicsit!” tolta le az egyik kis mellékfolyót. | A halász és a boldogságAz északi gazdag gyáros elszörnyedt, amikor megpillantott egy déli halászt, amint a parton csónakja mellett heverészett és pipázott.
- Miért nem mégy ki a tengerre halászni? - kérdezte a gyáros.
- Mert ma már elég halat fogtam - válaszolta az. |
A három fa történeteVolt egyszer három fa. Egymás mellett nőttek az erdőben. Barátok voltak, és - mint többnyire a barátok - ők is sokat beszélgettek egymással. Továbbá - mint többnyire a barátok - ok is teljesen különbözőek voltak, bár ugyanazon a helyen nőttek fel, és mindhárman nagyjából egy magasak voltak. Az első fa szerette a szépet. A második fa szerette a kalandokat. A harmadik fa pedig szerette Istent. | A hívő és a szkeptikusVan-e élet a születés után?
Egy várandós anya két gyermeket hord a méhében. Az egyik egy „kis hívő”, a másik egy „kis szkeptikus”.
A szkeptikus azt kérdezi: Te hiszel a születés utáni életben? |
A hold színe„- Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?
- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék. | A kagylóA kagyló megpillantott egy gyöngyszemet, ami az óceán talaján fekvő szikla hasadékába hullott. Óriási erőfeszítések árán valahogy kiszedte a gyöngyöt, s maga mellé helyezte egy levélre. Tudta ugyanis, hogy az emberek gyöngyöt keresnek, ezért azt gondolta:
- A szemük majd megakad a gyöngyön s engem békén hagynak.
|
A kislány szilveszter napjánKegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. | A madár és az asszonyVolt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is, aki nézi. |
A paraszt és a szamárEgy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. | A szénégető álmaRéges-régen történt, Hida tartományban, ahol a hegyek úgy borulnak egymásra, mint a kabát két szárnya. A Szóre nevű völgyben élt egy derék szénégető, akit Csókicsinak hívtak.
Egyszer éjjel, álmában megjelent előtte egy remeteféle öregember, s így szólt: |
A szív- Holnap reggel - kezdte a sebész - Ki fogom nyitni a szívedet.
- Ott fogod találni Jézust - vágott közbe a fiú.
A sebész bosszankodva felnézett.
- Fel fogom vágni a szívedet, - folytatta - hogy lássam, mennyi károsodás történt.
- De amikor felnyitod a szívemet, Jézust fogod ott találni - mondta a fiú. | A trónörökös tanulA trónörökös roppant ostoba volt, ezért a király egy különleges házitanítót vett fel. Az órák Eukleidész első tételének alapos magyarázatával kezdődtek.
- Világos ez, királyi fenség? - kérdezte a tanár.
- Nem - felelte a királyi fenség. |
A tudósEgy tudós tíz évet töltött annak kutatásával, hogy a vizet hogyan lehetne átalakítani petróleummá. Meg volt győződve róla, hogy csak egy elemre van szükség, ami előidézi a kívánt reakciót. Ám akárhogyan próbálkozott, nem tudta megragadni a formula lényegét. | A vadalmafaVolt, egyszer hol nem volt egy ember, ki Istennel nem törődött és embertársait megvetette. Senkit nem szeretett: talán még magát sem. Dolgozott naphosszat, de ruhája rongyos, háza szegényes maradt. |
A virág és a kisfiúA kisfiú egyszer meglátott egy csodaszép virágot az út szélén. Örömmel felkiáltott, és le akarta szakítani, de a virág hirtelen kinyitotta a szemét, és így szólt:
- Fáj az nekem, te kis ember! | Álmomban Istennél jártamÁlmomban látogatóban jártam ..... Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje. Az Úr elmosolyodott és így válaszolt: |
Ami belül van, az emel felEgy néger kisfiú nézte a léggömbárust a vásárban. Az árus jó üzletember lévén eloldozott egy piros lufit, amely felszállt a magasba, és egy sereg reménybeli fiatal vásárlót vonzott oda. | Amiről a Csend sarok mesélAmikor a Tündérkert lakói elfáradnak az örök táncban, az örök kacagásban és az örök boldogságban, vagy szomorúak lesznek, mert hosszabb-rövidebb időre kedvesük kimegy a világba megsimogatni azokat, akik náluk is szomorúbbak és bánatosabbak, szóval, akikkel mindezek történnek, elmennek a Tündérkert egy távoli, rejtett zugába, ahol csend van, békesség és nyugalom. |
Amit másnak adsz, magadnak adodAnnak a farmernak, aki kukoricájával rendszeresen az első helyezést érte el az állami vetőmag-kiállításon, az volt a szokása, hogy megosztotta szomszédaival a legjobb vetőmagkészletét. | Az ablakKét, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben.
Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét. Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt. |
Az ingA tanítványok legnagyobb örömére a Mester azt mondta, hogy szeretne egy új inget a születésnapjára. Megvették a legjobb anyagot. Eljött a szabó is a faluból, hogy méretet vegyen a Mesterről. Azt ígérte, ha Isten is úgy akarja, az ing készen lesz egy héten belül. | Barátok vagy ellenségekAmint a kutyus észrevette a macskát, hangos ugatásba kezdett: Az meg csak ráfújt és felmenekült a fára.
A kutyus leheveredett e fűbe és leste, mikor jönne le a cicus. |
BarátokKét barát ment a sivatagban. Kirándulásuk alkalmával összevesztek, és az egyik barát képen törölte a másikat, aki megsértődött, és anélkül, hogy szólt volna bármit is, beleírta a homokba:
„Ma a legjobb barátom lekevert egyet!” | BujócskaA Mestert már életében legendák övezték. Azt tartották, hogy egyszer Isten is tanácsért fordult hozzá:
- Bújócskázni akarok az emberekkel. |
CukorkakészítőÉlt egyszer egy cukorkakészítő, aki a különféle színű és méretű cukorkáit különféle állat- és madáralakokra formázta. Amikor a cukorkát eladta a gyermekeknek, azok vitatkozni kezdtek: | Egy asszonyról1984 őszén a pesti Ferenceseknél egy prédikációban hallottam egy mondatot:
„Villamost is lehet úgy vezetni, hogy az imádság legyen”. |
GyógyulásA lelki gyógyulást kereső elkeseredett embertől azt kérdezte a Mester:
- Valóban meg akarsz gyógyulni?
- Ha nem akarnék, gondolod, hogy idejöttem volna? | GyűlöletA náci koncentrációs tábor egyik túlélője meglátogatta a barátját, aki szintén kivette a részét azokból a megpróbáltatásokból.
- Megbocsátottál-e a náciknak? |
HaragEgy utas az étkezőkocsiban ebédet rendelt a pincértől.
- Desszertnek pedig tortát kérek fagylalttal - jegyezte meg.
A pincér közölte, hogy nincs tortájuk, mire a férfi dührohamot kapott. | Idős férfiNagy tömeg várakozott az orvosi rendelő előszobájában. Egy idősebb úr felállt, és odament a titkárnőhöz.
- Asszonyom - kezdte udvariasan -, tíz órára voltam bejelentve a doktornál, és már majdnem tizenegy óra van. Volna olyan kedves egy másik időpontot adni holnapra, vagy még későbbre? |
ÍgéretEgyszer két ember, akik együtt vándoroltak az úton, ígéretet tett egymásnak, hogy ha valami baj történik velük, egymás segítségére sietnek. Amint egyszer a völgybe értek, egy nagy medvével találkoztak. | Indulás a mennybeEgy pap, amikor bement a kocsmába, igen feldühödött, amiért oly sok hívét ott találta. Összegyűjtötte, és átterelte őket a templomba. Ott aztán ünnepélyesen így szólt:
- Akik a mennyországba akarnak jutni, álljanak ide balra! |
KöszönetEgy fenyőerdő kellős közepén volt egy tisztás. Azon állt egy hatalmas tölgy. „Hogy is kerülhetett ide?” - gondolták a kirándulók. Nos, én most elmesélem nektek. | Légy ÖnmagadAmikor a fiatal rabbi apja pozíciójába lépett, mindenkitől azt hallotta, hogy mennyire másképp viselkedik ő, mint édesapja.
- Éppen ellenkezőleg! - válaszolta a fiatalember. - Pontosan olyan vagyok, mint az apám. |
Lusta, vagy okosVolt egyszer egy béka. Olyan lusta volt, hogy biztos éhen döglött volna, ha a barátai alkalmanként nem fogtak volna neki egy-egy legyet. | Mások hibájának kijavításaVolt egyszer egy fogadó, melyet Ezüst Csillagnak hívtak. A tulajdonos minden tőle telhetőt elkövetett, hogy minél több vendéget csábítván nyereségessé tegye vállalkozását: a szállás kényelmes volt, a kiszolgálás szívélyes, és az árak elfogadhatók, de mindhiába. |
A színész és a halálCsend volt.
A nézők visszafojtott lélegzettel nézték, ahogy a színpad széléről a fekete
csuklyás, kaszás alak a középen fekvő főszereplő felé haladt. | Miért füllentenek a nők?A varrónő egy nap a folyó mellett üldögélt és varrogatott, s hirtelen a gyűszűje beleesett a folyóba. Sírni kezdett, mire megjelent az Úr és megkérdezte: „Miért sírsz?” |
A seregélyA kis seregély, amikor csak elrepült a szomszédja előtt, belesápadt az irigységbe: az ugyanis egy terjedelmes odúban lakott, magasan a csűr oromzatán, ahova soha sem ér el a macska. | Szegény ember és a kávéAhogy a bankár kilépett hivatalából, egy koldus meglátta és megszólította:
- Uram, tudna nekem tíz centet adni egy csésze kávéra? |
SzokrateszAz ókori Görögországban Szókratészt nagy becsben tartották tudása miatt. Egy nap egy ismerősével futott össze az utcán, aki azt mondta:
-Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról? | TanítványA tanítvány hűségesen küldte havonta lelki fejlődéséről beszámolóját a mesternek. Először ezt írta:
- Érzem, hogy kitágult a tudatom, és megtapasztaltam a világegyetemmel való egységemet. |
TeremtésVolt egyszer egy szegény ember, aki gondterhelten bandukolt az erdő szélén. Amikor elfáradt, leült pihenni, és a hátát egy fának támasztotta. Ekkor még nem tudta, milyen fát választott. Különös, mágikus fa volt ez. | IstenVolt Azt mesélik, egy asszony azt álmodta, hogy a piacon
betért egy teljesen új üzletbe és legnagyobb meglepetésére Istent találta a
pult mögött. |
Fonák meseValamikor hajdanán, mikor még az utcán köszönt egymásnak
ismerős és ismeretlen is egyaránt, élt egy kicsiny kisleány. | Nagyapa csillagaKorán jött az őszi alkonyat. Mire nagyapa kifogta kocsija
elől a lovakat és lecsutakolva az istállóba vezette
őket, szinte teljesen sötét lett. |
Apa és fiaApa és fia egy festmény, a Guernica előtt állt. A kép
rémületbe ejtette a srácot, aki előbb csak elfehéredett, utóbb csendesen sírva
fakadt. | Látogatási napEgész nap erre a pillanatra várt, hat nap kemény munka után
végre elérkezett - a látogatási nap! |
A pillangó története„Egy könyörületes személy, látva hogyan küszködik egy
pillangó, hogy kiszabadítsa magát a bábból, segíteni akart neki. Nagyon
gyengéden kitágította a szálakat, kialakítva egy kijáratot. | |
AjándékAz ablak mellett keszeg öregember gubbasztott, ölében nagy csokor friss virág. | A lobogó kis lélekVolt egyszer egy lélek, aki fénynek ismerte önmagát. Lévén újdonatúj lélek, türelmetlenül vágyott a megtapasztalásra. |
| Levél helyettÉs megtörténhetik: társra is találhatunk, csak meg kell tanulnunk az ő
egyetlen, soha meg nem ismételhető nyelvét. |
LeírhatatlanTudom, hogy milliónyi ember van a világon, akinek barátai
vannak. Barátok, akikkel együtt nevetnek, sírnak, | TanmeseVolt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű,
fénylő színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon
repülhet. |
AranypapírEgyszer egy ember megbüntette a lányát, amiért az eltüntette
a drága pénzen vásárolt arany csomagolópapírt. Amiről az apa nem tudott, | A szeretetrőlTulajdonképpen hol terem a szeretet? - kérdeztem egyszer egy
anyát. |